| 1 | And the LORD visited Sarah as he had said, and the LORD did to Sarah as he had spoken. | Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala. |
| 2 | For Sarah conceived and bore Abraham a son in his old age, at the set time of which God had spoken to him. | Mert fogada Sára az õ méhében, és szûle fiat Ábrahámnak az õ vénségében, abban az idõben, melyet mondott vala néki az Isten. |
| 3 | And Abraham called the name of his son that was born to him, whom Sarah bore to him, Isaac. | És nevezé Ábrahám az õ fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szûlt vala néki Sára, Izsáknak: |
| 4 | And Abraham circumcised his son Isaac, being eight days old, as God had commanded him. | És körûlmetélé Ábrahám az õ fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten. |
| 5 | And Abraham was a hundred years old, when his son Isaac was born to him. | Ábrahám pedig száz esztendõs [vala], mikor születék néki az õ fia Izsák. |
| 6 | And Sarah said, God hath made me to laugh, so that all that hear will laugh with me. | És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam. |
| 7 | And she said, Who would have said to Abraham, that Sarah shall nurse children? for I have borne him a son in his old age. | Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szûltem vénségére. |
| 8 | And the child grew, and was weaned: and Abraham made a great feast the day that Isaac was weaned. | És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték. |
| 9 | And Sarah saw the son of Hagar the Egyptian, which she had borne to Abraham, mocking. | Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szûlt vala, |
| 10 | Wherefore, she said to Abraham, Cast out this bond-woman, and her son: for the son of this bond-woman shall not be heir with my son, even with Isaac. | Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az õ fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal. |
| 11 | And the thing was very grievous in Abraham's sight, because of his son. | Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az õ fiáért. |
| 12 | And God said to Abraham, Let it not be grievous in thy sight, because of the lad, and because of thy bond-woman; in all that Sarah hath said to thee, hearken to her voice: for in Isaac shall thy seed be called. | De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék elõtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az õ szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod. |
| 13 | And also of the son of the bond-woman will I make a nation, because he is thy seed. | Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod õ. |
| 14 mapa | And Abraham rose early in the morning, and took bread, and a bottle of water, and gave it to Hagar (putting it on her shoulder) and the child, and sent her away; and she departed, and wandered in the wilderness of Beer-sheba. | Felkele azért Ábrahám jó reggel, és võn kenyeret és egy tömlõ vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában. |
| 15 | And the water was spent in the bottle, and she cast the child under one of the shrubs. | Hogy elfogyott a víz a tömlõbõl, letevé a gyermeket egy bokor alá. |
| 16 | And she went, and sat her down over against him, a good way off, as it were a bow-shot: for she said, Let me not see the death of the child. And she sat over against him, and raised her voice, and wept. | És elméne s leûle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leûle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra. |
| 17 | And God heard the voice of the lad: and the angel of God called to Hagar out of heaven, and said to her, What aileth thee, Hagar? fear not; for God hath heard the voice of the lad where he is. | Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égbõl Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van. |
| 18 | Arise, lift up the lad, and hold him in thy hand: for I will make him a great nation. | Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem õt. |
| 19 | And God opened her eyes, and she saw a well of water: and she went, and filled the bottle with water, and gave the lad drink. | És megnyitá Isten az õ szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlõt vízzel, és inni ada a gyermeknek. |
| 20 | And God was with the lad; and he grew, and dwelt in the wilderness, and became an archer. | És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lõn íjászszá. |
| 21 mapa | And he dwelt in the wilderness of Paran: and his mother took for him a wife out of the land of Egypt. | Lakozék pedig Párán pusztájában, és võn néki anyja feleséget Égyiptom földérõl. |
| 22 | And it came to pass at that time, that Abimelech, and Phichol the chief captain of his host, spoke to Abraham, saying, God is with thee in all that thou doest: | És lõn abban az idõben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. |
| 23 | Now therefore swear to me here by God, that thou wilt not deal falsely with me, nor with my son, nor with my son's son: but according to the kindness that I have done to thee, thou shalt do to me, and to the land in which thou hast sojourned. | Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál. |
| 24 | And Abraham said, I will swear. | És monda Ábrahám: Én megesküszöm. |
| 25 | And Abraham reproved Abimelech, because of a well of water, which Abimelech's servants had violently taken away. | Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erõvel elvettek vala az Abimélek szolgái. |
| 26 | And Abimelech said, I know not who hath done this thing: neither didst thou tell me, neither yet have I heard of it, but to-day. | És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma. |
| 27 | And Abraham took sheep and oxen, and gave them to Abimelech: and both of them made a covenant. | Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének. |
| 28 | And Abraham set seven ewe-lambs of the flock by themselves. | És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot. |
| 29 | And Abimelech said to Abraham, What mean these seven ewe-lambs, which thou hast set by themselves? | És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál? |
| 30 | And he said, For these seven ewe-lambs shalt thou take from my hand, that they may be a witness to me, that I have digged this well. | És felele [Ábrahám]: Ezt a hét juhot vedd tõlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat. |
| 31 mapa | Wherefore he called that place Beer-sheba: because there they swore both of them. | Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten. |
| 32 mapa | Thus they made a covenant at Beer-sheba: Then Abimelech arose, and Phichol the chief captain of his host, and they returned into the land of the Philistines. | Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére. |
| 33 mapa | And Abraham planted a grove in Beer-sheba, and called there on the name of the LORD, the everlasting God. | [Ábrahám] pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségûl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét. |
| 34 | And Abraham sojourned in the land of the Philistines many days. | És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén. |