| 1 | Then Job answered and said, | Felele pedig Jób, és monda: |
| 2 | I have heard many such things: miserable comforters are ye all. | Efféle dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalók vagytok ti mindnyájan! |
| 3 | Shall vain words have an end? or what emboldeneth thee that thou answerest? | Vége lesz-é már a szeles beszédeknek, avagy mi ingerel téged, hogy [így] felelsz? |
| 4 | I also could speak as ye do: if your soul were in my soul's stead, I could heap up words against you, and shake my head at you. | Én is szólhatnék úgy mint ti, csak volna a ti lelketek az én lelkem helyén! Szavakat fonhatnék össze ellenetek; csóválhatnám miattatok a fejemet; |
| 5 | But I would strengthen you with my mouth and the moving of my lips should assuage your grief. | Erõsíthetnélek titeket [csak] a szájammal és ajakim mozgása kevesbítené [fájdalmatokat.] |
| 6 | Though I speak, my grief is not assuaged: and though I forbear, what am I eased? | Ha szólnék is, nem kevesbbednék a keserûségem; ha veszteglek is: micsoda távozik el tõlem? |
| 7 | But now he hath made me weary: thou hast made desolate all my company. | Most pedig már fáraszt engemet. Elpusztítád egész házam népét. |
| 8 | And thou hast filled me with wrinkles, which is a witness against me: and my leanness rising up in me beareth witness to my face. | Hogy összenyomtál engem, ez bizonyság lett; felkelt ellenem az én ösztövérségem is, szemtõl-szembe bizonyít ellenem. |
| 9 | He teareth me in his wrath, who hateth me: he gnasheth upon me with his teeth; my enemy sharpeneth his eyes upon me. | Haragja széttépett és üldöz engem. Fogait csikorgatta rám, ellenségemként villogtatja felém tekintetét. |
| 10 | They have gaped upon me with their mouth; they have smitten me upon the cheek reproachfully; they have gathered themselves against me. | Feltátották ellenem szájokat, gyalázatosan arczul csapdostak engem, összecsõdültek ellenem. |
| 11 | God hath delivered me to the ungodly, and turned me over into the hands of the wicked. | Adott engem az Isten az álnoknak, és a gonoszok kezébe ejte engemet. |
| 12 | I was at ease, but he hath broken me asunder: he hath also taken me by my neck, and shaken me to pieces, and set me up for his mark. | Csendességben valék, de szétszaggata engem; nyakszirten ragadott és szétzúzott engem, czéltáblává tûzött ki magának. |
| 13 | His archers encompass me; he cleaveth my reins asunder, and doth not spare; he poureth out my gall upon the ground. | Körülvettek az õ íjászai; veséimet meghasítja és nem kimél; epémet a földre kiontja. |
| 14 | He breaketh me with breach upon breach, he runneth upon me like a giant. | Rést rés után tör rajtam, és rám rohan, mint valami hõs. |
| 15 | I have sewed sackcloth upon my skin, and defiled my horn in the dust. | Zsák-ruhát varrék az én [fekélyes] bõrömre, és a porba fúrtam be az én szarvamat. |
| 16 | My face is foul with weeping, and on my eyelids are the shades of death; | Orczám a sírástól kivörösödött, szempilláimra a halál árnyéka [szállt;] |
| 17 | Not for any injustice in my hands: also my prayer is pure. | Noha erõszakosság nem tapad kezemhez, és az én imádságom tiszta. |
| 18 | O earth, cover not thou my blood, and let my cry have no place. | Oh föld, az én véremet el ne takard, és ne legyen hely az én kiáltásom számára! |
| 19 | Also now, behold, my witness is in heaven, and my record is on high. | Még most is ímé az égben van az én bizonyságom, és az én tanuim a magasságban! |
| 20 | My friends scorn me: but my eye poureth out tears to God. | Csúfolóim a saját barátaim, azért az Istenhez sír fel az én szemem, |
| 21 | O that one might plead for a man with God, as a man pleadeth for his neighbor! | Hogy ítélje meg az embernek Istennel, és az ember fiának az õ felebarátjával való dolgát. |
| 22 | When a few years are come, then I shall go the way whence I shall not return. | Mert a kiszabott esztendõk letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza. [ (Job 16:23) Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír. ] |