Jó 19

1 Then Job answered and said, Felele pedig Jób, és monda:
2 How long will ye vex my soul, and break me in pieces with words? Meddig búsítjátok még a lelkemet, és kínoztok engem beszéddel?
3 These ten times have ye reproached me: ye are not ashamed that ye make yourselves strange to me. Tízszer is meggyaláztatok már engem; nem pirultok, hogy így erõsködtök ellenem?
4 And be it indeed that I have erred, my error remaineth with myself. Még ha csakugyan tévedtem is, tévedésem énmagamra hárul.
5 If indeed ye will magnify yourselves against me, and plead against me my reproach: Avagy csakugyan pöffeszkedni akartok ellenem, és feddõdni az én gyalázatom felett?
6 Know now that God hath overthrown me, and hath encompassed me with his net. Tudjátok meg hát, hogy Isten alázott meg engem, és az õ hálójával õ vett engem körül.
7 Behold, I cry out of wrong, but I am not heard: I cry aloud, but there is no judgment. Ímé, kiáltozom az erõszak miatt, de meg nem hallgattatom, segélyért kiáltok, de nincsen igazság.
8 He hath fenced up my way that I cannot pass, and he hath set darkness in my paths. Utamat úgy elgátolta, hogy nem mehetek át rajta, és az én ösvényemre sötétséget vetett.
9 He hath stripped me of my glory, and taken the crown from my head. Tisztességembõl kivetkõztetett, és fejemnek koronáját elvevé.
10 He hath destroyed me on every side, and I am gone: and my hope hath he removed like a tree. Megronta köröskörül, hogy elveszszek, és reménységemet, mint a fát, letördelé.
11 He hath also kindled his wrath against me, and he counteth me to him as one of his enemies. Felgerjesztette haragját ellenem, és úgy bánt velem, mint ellenségeivel.
12 His troops come together, and raise up their way against me, and encamp around my tabernacle. Seregei együtt jövének be és utat csinálnak ellenem, és az én sátorom mellett táboroznak.
13 He hath put my brethren far from me, and my acquaintance are verily estranged from me. Atyámfiait távol ûzé mellõlem, barátaim egészen elidegenedtek tõlem.
14 My kinsmen have failed, and my familiar friends have forgotten me. Rokonaim visszahúzódtak, ismerõseim pedig elfelejtkeznek rólam.
15 They that dwell in my house, and my maids, count me for a stranger: I am an alien in their sight. Házam zsellérei és szolgálóim idegennek tartanak engem, jövevény lettem elõttök.
16 I called my servant, and he gave me no answer; I entreated him with my mouth. Ha a szolgámat kiáltom, nem felel, még ha könyörgök is néki.
17 My breath is strange to my wife, though I entreated for the children's sake of my own body. Lehelletem idegenné lett házastársam elõtt, s könyörgésem az én ágyékom magzatai elõtt.
18 Yes, young children despised me; I arose, and they spoke against me. Még a kisdedek is megvetnek engem, ha fölkelek, ellenem szólnak nékem.
19 All my intimate friends abhorred me: and they whom I loved are turned against me. Megútált minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak.
20 My bone cleaveth to my skin and to my flesh, and I have escaped with the skin of my teeth. Bõrömhöz és húsomhoz ragadt az én csontom, csak fogam húsával menekültem meg.
21 Have pity upon me, have pity upon me, O ye my friends; for the hand of God hath touched me. Könyörüljetek rajtam, könyörüljetek rajtam, oh ti barátaim, mert az Isten keze érintett engem!
22 Why do ye persecute me as God, and are not satisfied with my flesh? Miért üldöztök engem úgy, mint az Isten, és mért nem elégesztek meg a testemmel?
23 Oh that my words were now written! oh that they were printed in a book! Oh, vajha az én beszédeim leirattatnának, oh, vajha könyvbe feljegyeztetnének!
24 That they were graven with an iron pen in lead, in the rock for ever! Vasvesszõvel és ónnal örökre kõsziklába metszetnének!
25 For I know that my redeemer liveth, and that he will stand at the latter day upon the earth: Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.
26 And though after my skin worms destroy this body, yet in my flesh shall I see God: És miután ezt a bõrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent.
27 Whom I shall see for myself, and my eyes shall behold, and not another; though my reins be consumed within me. A kit magam látok meg magamnak; az én szemeim látják meg, nem más. Az én veséim megemésztettek én bennem;
28 But ye would say, Why persecute we him, seeing the root of the matter is found in me? Mert ezt mondjátok: Hogyan fogjuk õt üldözni! [látva,] hogy a dolog gyökere én bennem rejlik.
29 Be ye afraid of the sword: for wrath bringeth the punishments of the sword, that ye may know there is a judgment. Féljetek a fegyvertõl, mert a fegyver a bûnök miatt való büntetés, hogy megtudjátok, hogy van ítélet!