Jó 22

1 Then Eliphaz the Temanite answered and said, Felele pedig a Témánból való Elifáz, és monda:
2 Can a man be profitable to God, as he that is wise may be profitable to himself? Az Istennek használ-é az ember? Sõt önmagának használ az okos!
3 Is it any pleasure to the Almighty, that thou art righteous? or is it gain to him, that thou makest thy ways perfect? Gyönyörûségére van-é az a Mindenhatónak, ha te igaz vagy; avagy nyereség-é, hogy feddhetetlenül jársz?
4 Will he reprove thee for fear of thee? will he enter with thee into judgment? A te [isteni] félelmedért fedd-é téged, és [azért] perel-é veled?
5 Is not thy wickedness great? and thy iniquities infinite? Avagy nem sok-é a te gonoszságod, és nem véghetetlen-é a te hamisságod?
6 For thou hast taken a pledge from thy brother for naught, and stripped the naked of their clothing. Hiszen zálogot vettél a te atyádfiától méltatlanul, és a szegényeket mezítelenekké tetted.
7 Thou hast not given water to the weary to drink, and thou hast withheld bread from the hungry. Az eltikkadtnak vizet sem adtál inni, és az éhezõtõl megtagadtad a kenyeret.
8 But as for the mighty man, he had the earth; and the honorable man dwelt in it. A ki hatalmas volt, azé vala az ország, és a ki nagytekintélyû volt, az lakik vala rajta.
9 Thou hast sent widows away empty, and the arms of the fatherless have been broken. Az özvegyeket üres kézzel bocsátottad el, és az árváknak karjai eltörettek.
10 Therefore snares are around thee, and sudden fear troubleth thee; Azért vett körül téged a veszedelem, és rettegtet téged hirtelen való rettegés;
11 Or darkness, that thou canst not see; and abundance of waters cover thee. Avagy a setétség, hogy ne láthass, és a vizek árja, a mely elborít!
12 Is not God in the hight of heaven? and behold the hight of the stars, how high they are! Hát nem olyan magas-é Isten, mint az egek? És lásd, a csillagok is ott fent mily igen magasak!
13 And thou sayest, How doth God know? can he judge through the dark cloud? És mégis azt mondod: Mit tud az Isten; megítélheti-é, a mi a homály mögött van?
14 Thick clouds are a covering to him, that he seeth not; and he walketh in the circuit of heaven. Sûrû felhõk leplezik el õt és nem lát, és az ég körületén jár.
15 Hast thou marked the old way which wicked men have trodden? Az õsvilág ösvényét követed-é, a melyen az álnok emberek jártak;
16 Who were cut down out of time, whose foundation was overflowed with a flood! A kik idõnap elõtt ragadtattak el, és alapjokat elmosta a víz?!
17 Who said to God, depart from us: and what can the Almighty do for them! A kik azt mondják vala Istennek: Távozzál el tõlünk! És mit cselekedék velök a Mindenható?
18 Yet he filled their houses with good things: but the counsel of the wicked is far from me. Õ pedig megtöltötte házaikat jóval. De az istentelenek tanácsa távol legyen tõlem.
19 The righteous see it, and are glad: and the innocent deride them. Látják ezt az igazak és örülnek rajta, az ártatlan pedig csúfolja õket:
20 Whereas our substance is not cut down, but the remnant of them the fire consumeth. Valósággal kigyomláltatott a mi ellenségünk, és az õ maradékjokat tûz emészti meg!
21 Acquaint now thyself with him, and be at peace: by this good shall come to thee. Bízd csak azért magadat õ reá és légy békességben: ezekbõl jó származik reád.
22 Receive, I pray thee, the law from his mouth, and lay up his words in thy heart. Végy csak oktatást az õ szájából, és vésd szívedbe az õ beszédeit!
23 If thou shalt return to the Almighty, thou shalt be built up, thou shalt put away iniquity far from thy tabernacles. Ha megtérsz a Mindenhatóhoz, megépíttetel, [és] az álnokságot távol ûzöd a te sátorodtól.
24 mapa Then shalt thou lay up gold as dust, and the gold of Ophir as the stones of the brooks. Vesd a porba a nemes érczet, és a patakok kavicsába az ofiri aranyat:
25 Yea, the Almighty shall be thy defense and thou shalt have plenty of silver. És akkor a Mindenható lesz a te nemes érczed és a te ragyogó ezüstöd.
26 For then shalt thou have thy delight in the Almighty, and shalt lift up thy face to God. Bizony akkor a Mindenhatóban gyönyörködöl, és a te arczodat Istenhez emeled.
27 Thou shalt make thy prayer to him, and he shall hear thee, and thou shalt pay thy vows. Hozzá könyörögsz és meghallgat téged, és lefizeted fogadásaidat.
28 Thou shalt also decree a thing, and it shall be established to thee: and the light shall shine upon thy ways. Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik.
29 When men are cast down, then thou shalt say, There is exaltation; and he shall save the humble person. Hogyha megaláznak, felmagasztalásnak mondod azt, és õ az alázatost megtartja.
30 He shall deliver the island of the innocent: and it is delivered by the pureness of thy hands. Megszabadítja a nem ártatlant is, és pedig a te kezeidnek tisztaságáért szabadul meg az.