Lucas 7

1 mapa Now when he had ended all his sayings in the audience of the people, he entered into Capernaum. Mikor pedig minden õ beszédeit a nép hallatára elvégezte, beméne Kapernaumba.
2 And a certain centurion's servant, who was dear to him, was sick, and ready to die. Egy századosnak szolgája pedig, a ki annál nagy becsületben volt, igen rosszul lévén, már halófélben vala.
3 And when he heard of Jesus, he sent to him the elders of the Jews, beseeching him that he would come and heal his servant. Az pedig, mikor hallott Jézus felõl, hozzá küldé a zsidók véneit, kérvén õt, hogy jõjjön el és gyógyítsa meg az õ szolgáját.
4 And when they came to Jesus, they besought him earnestly, saying, That he was worthy for whom he should do this: Azok pedig Jézushoz menvén, igen kérék õt, mondván: Méltó, hogy megtedd néki;
5 For he loveth our nation, and he hath built us a synagogue. Mert szereti a mi nemzetünket, és a zsinagógát [is] õ építtette nékünk.
6 Then Jesus went with them. And when he was now not far from the house, the centurion sent friends to him, saying to him, Lord, trouble not thyself: for I am not worthy that thou shouldest enter under my roof; Jézus tehát elméne velök. Mikor azonban már nem messze volt a háztól, eléje küldé a százados néhány jó barátját, izenvén néki: Uram, ne fáraszd magad; mert nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jõjj;
7 Wherefore neither thought I myself worthy to come to thee; but say in a word, and my servant shall be healed. A miért is magamat sem tartottam érdemesnek arra, hogy hozzád menjek: hanem [csak] szóval mondd, és meggyógyul az én szolgám.
8 For I also am a man set under authority, having under me soldiers, and I say to one, Go, and he goeth; and to another, Come, and he cometh; and to my servant, Do this, and he doeth it. Mert én is hatalom alá vetett ember vagyok, és vitézek vannak alattam; és [ha] az egyiknek azt mondom: Eredj el, elmegy; vagy a másiknak: Jövel, eljõ; és [ha] szolgámnak [szólok:] Tedd ezt, azt teszi.
9 When Jesus heard these things, he marveled at him, and turned himself about and said to the people that followed him, I say to you, I have not found so great faith, no, not in Israel. Jézus pedig ezeket hallván, elcsudálkozék õ rajta; és hátrafordulván monda az õt követõ sokaságnak: Mondom néktek, ilyen hitet Izráelben sem találtam!
10 And they that were sent, returning to the house, found the servant well that had been sick. És a küldöttek visszatérvén a házhoz, a beteg szolgát [már] egészségben találák.
11 mapa And it came to pass the day after, that he went into a city called Nain: and many of his disciples went with him, and many people. És lõn másnap, hogy méne Nain nevû városba; és az õ tanítványai sokan menének õ vele, és nagy sokaság.
12 Now when he came nigh to the gate of the city, behold, there was a dead man carried out, the only son of his mother, and she was a widow: and many people of the city were with her. Mikor pedig a város kapujához közelített, ímé egy halottat hoznak vala ki, egyetlen egy fiát az anyjának, és az özvegy asszony vala; és a városból nagy sokaság volt õ vele.
13 And when the Lord saw her, he had compassion on her, and said to her, Weep not. És látván õt az Úr, megkönyörüle rajta, és monda néki: Ne sírj.
14 And he came and touched the bier: And they that bore him stood still. And he said, Young man, I say to thee, Arise. És oda menvén, illeté a koporsót; a vivõk pedig megállának. És monda: Ifjú, néked mondom, kelj föl!
15 And he that was dead sat up, and began to speak, and he delivered him to his mother. És felüle a megholt, és kezde szólni; és adá õt anyjának.
16 And there came a fear on all: and they glorified God, saying, That a great prophet hath risen among us; and, That God hath visited his people. És elfogá mind azokat a félelem, és dicsõíték az Istent, mondván: Nagy próféta támadt mi köztünk; és: Az Isten megtekintette az õ népét.
17 mapa And this rumor of him went forth throughout all Judea, and throughout all the neighboring region. És kiméne õ felõle e hír az egész Júdeába, és a körül való minden tartományba.
18 And the disciples of John informed him of all these things. És Jánosnak mind ezeket elmondák a tanítványai. És János az õ tanítványai közül kettõt elõszólítván,
19 And John calling two of his disciples sent them to Jesus, saying, Art thou he that should come? or look we for another? Elküldé Jézushoz, mondván: Te vagy-é az, a ki eljövendõ [vala,] vagy mást várjunk?
20 When the men had come to him, they said, John the Baptist hath sent us to thee, saying, Art thou he that should come? or look we for another? Mikor azért azok a férfiak hozzámentek, mondának: Keresztelõ János küldött minket te hozzád, mondván: Te vagy-é az, a ki eljövendõ [vala,] vagy mást várjunk?
21 And in that same hour he cured many of their infirmities, and diseases, and of evil spirits; and to many that were blind he gave sight. Azon órában pedig sokakat gyógyíta meg betegségekbõl, csapásokból, tisztátalan lelkektõl, és sok vaknak adá meg szeme világát.
22 Then Jesus answering, said to them, Go, and tell John what things ye have seen and heard; that the blind see, the lame walk, lepers are cleansed, the deaf hear, the dead are raised, to the poor the gospel is preached. És felelvén Jézus, monda nékik: Elmenvén mondjátok meg Jánosnak, a miket láttatok és hallottatok: hogy a vakok szemeik világát veszik, a sánták járnak, a poklosok megtisztulnak, a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangyéliom prédikáltatik.
23 And blessed is he, to whom I shall not be a stumbling block. És boldog, valaki én bennem meg nem botránkozik.
24 And when the messengers of John had departed, he began to speak to the people concerning John, What went ye out into the wilderness to see? A reed shaken with the wind? Mikor pedig elmentek a János követei, kezdé mondani a sokaságnak János felõl: Mit látni mentetek ki a pusztába? szélingatta nádszálat-é?
25 But what went ye out to see? A man clothed in soft raiment? behold, they who are gorgeously appareled, and live delicately, are in kings' courts. Hát mit látni mentetek ki? puha ruhákba öltözött embert-é? Ímé a kik drága öltözetben és gyönyörûségben vannak, a királyok palotáiban vannak.
26 But what went ye out to see? A prophet? Yes, I say to you, and much more than a prophet. Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony mondom néktek, prófétánál is nagyobbat.
27 This is he, concerning whom it is written, Behold, I send my messenger before thy face, who shall prepare thy way before thee. Ez az, a ki felõl meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orczád elõtt, ki elkészíti elõtted a te útadat.
28 For I say to you, Among those that are born of women, there is not a greater prophet than John the Baptist: but he that is least in the kingdom of God, is greater than he. Mert mondom néktek, hogy azok között, a kik asszonytól születtek, egy sincs nagyobb próféta Keresztelõ Jánosnál; de a ki kisebb az Isten országában, nagyobb õ nála.
29 And all the people that heard him, and the publicans, justified God, being baptized with the baptism of John. És mikor ezt hallotta az egész nép és a vámszedõk, igazat adának az Istennek, megkeresztelkedvén a János keresztségével;
30 But the Pharisees and lawyers rejected the counsel of God against themselves, being not baptized by him. A farizeusok pedig és a törvénytudók az Isten tanácsát megveték õ magokra nézve, nem keresztelkedvén meg õ tõle.
31 And the Lord said, To what then shall I liken the men of this generation? and to what are they like? Monda pedig az Úr: Mihez hasonlítsam azért e nemzetségnek embereit? és mihez hasonlók?
32 They are like children sitting in the market-place, and calling one to another, and saying, We have piped to you, and ye have not danced; we have mourned to you, and ye have not wept. Hasonlók a piaczon ülõ gyermekekhez, kik egymásnak kiáltanak, és ezt mondják: Sípoltunk néktek, és nem tánczoltatok; siralmas énekeket énekeltünk néktek, és nem sírtatok.
33 For John the Baptist came neither eating bread, nor drinking wine; and ye say, He hath a demon. Mert eljött Keresztelõ János, a ki kenyeret sem eszik, bort sem iszik, és ezt mondjátok: Ördög van benne.
34 The Son of man is come eating and drinking; and ye say, Behold, a gluttonous man, and a wine-bibber, a friend of publicans and sinners. Eljött az embernek Fia, a ki eszik és iszik, és ezt mondjátok: Ímé a falánk és borivó ember, a vámszedõk és bûnösök barátja.
35 But wisdom is justified by all her children. És igazoltatik a bölcseség minden õ fiaitól.
36 And one of the Pharisees desired him that he would eat with him. And he went into the Pharisee's house, and sat down at table. Kéré pedig õt egy a farizeusok közül, hogy õ vele egyék; annakokáért bemenvén a farizeus házába, leüle enni.
37 And behold, a woman in the city, who was a sinner, when she knew that Jesus sat at table in the Pharisee's house, brought an alabaster-box of ointment, És ímé a városban egy asszony a ki bûnös vala, mikor megtudta, hogy õ a farizeus házában leült enni, hoza egy alabástrom [szelencze drága] kenetet.
38 And stood at his feet behind him weeping, and began to wash his feet with tears, and wiped them with the hairs of her head, and kissed his feet, and anointed them with the ointment. És megállván hátul az õ lábainál sírva, könnyeivel kezdé öntözni az õ lábait, és fejének hajával törlé meg, és csókolgatá az õ lábait, és megkené [drága] kenettel.
39 Now when the Pharisee who had invited him, saw it, he spoke within himself, saying, This man, if he were a prophet, would have known who, and what manner of woman this is that toucheth him, for she is a sinner. Mikor pedig ezt látta a farizeus, a ki õt meghívta, monda magában: Ez, ha próféta volna, tudná ki és miféle asszony az, a ki õt illeti: hogy bûnös.
40 And Jesus answering, said to him, Simon, I have somewhat to say to thee. And he saith, Master, speak. És felelvén Jézus, monda néki: Simon, van valami mondani valóm néked. És az monda: Mester, mondjad.
41 There was a certain creditor, who had two debtors: the one owed five hundred pence, and the other fifty. Egy hitelezõnek két adósa vala: az egyik adós vala ötszáz pénzzel, a másik pedig ötvennel.
42 And when they had nothing to pay, he frankly forgave them both. Tell me therefore, which of them will love him most? És mikor nem volt nékik mibõl megadni, mind a kettõnek elengedé. E kettõ közül azért, mondd meg, melyik szereti õt jobban?
43 Simon answered and said, I suppose that he, to whom he forgave most. And he said to him, Thou hast rightly judged. Felelvén pedig Simon, monda: Azt gondolom, hogy az, a kinek többet engedett el. És [Jézus] monda néki: Igazán ítéltél.
44 And he turned to the woman, and said to Simon, Seest thou this woman? I entered into thy house, thou gavest me no water for my feet: but she hath washed my feet with tears, and wiped them with the hairs of her head. És az asszonyhoz fordulván, monda Simonnak: Látod-é ez asszonyt? Bejövék a te házadba, az én lábaimnak vizet nem adál: ez pedig könnyeivel öntözé az én lábaimat, és fejének hajával törlé meg.
45 Thou gavest me no kiss: but this woman, since the time I came in, hath not ceased to kiss my feet. Engem meg nem csókolál: ez pedig az idõtõl fogva, hogy bejöttem, nem szünt meg az én lábaimat csókolgatni.
46 My head with oil thou didst not anoint: but this woman hath anointed my feet with ointment. Olajjal az én fejemet meg nem kented: ez pedig [drága] kenettel kené meg az én lábaimat.
47 Wherefore I say to thee, Her sins, which are many, are forgiven; for she loved much: but to whom little is forgiven, the same loveth little. Minekokáért mondom néked: Néki sok bûne bocsáttatott meg; mert igen szeretett; a kinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.
48 And he said to her, Thy sins are forgiven. És monda annak: Megbocsáttattak néked a te bûneid.
49 And they that sat at table with him, began to say within themselves, Who is this that forgiveth sins also? És a kik együtt ülének vele az asztalnál, kezdék magukban mondani: Ki ez, hogy a bûnöket is megbocsátja?
50 And he said to the woman, Thy faith hath saved thee; go in peace. Monda pedig az asszonynak: A te hited megtartott téged. Eredj el békességgel!