1 Ti, gyermekek, szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban, mert ez az igaz. 2 Tiszteld atyádat és anyádat (ami az első parancsolat ígérettel), 3 hogy jól legyen dolgod, és hosszú életű légy e földön.

4 Ti is, atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.

4 Ti is, atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása és intése szerint.

1 Legyetek azért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek,

20 Ti, gyermekek, fogadjatok szót szüleiteknek mindenben; mert ez kedves az Úrnak.

21 Ti, atyák, ne bosszantsátok gyermekeiteket, hogy kétségbe ne essenek.

14 Jézus pedig ezt mondta: „Hagyjátok e kisgyermekeket, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa."

14 Jézus pedig ezt mondta: „Hagyjátok e kisgyermekeket, és ne tiltsátok meg nekik, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa."

1 Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: „Vajon ki nagyobb a mennyek országában?"

2 Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, 3 és ezt mondta: „Bizony mondom néktek: ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyek országába. 4 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.

3 és ezt mondta: „Bizony mondom néktek: ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen nem mentek be a mennyek országába. 4 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.

5 Aki egy ilyen kisgyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be.

10 Vigyázzatok, hogy e kicsinyek közül egyet se utáljatok, mert mondom néktek, hogy angyalaik a mennyekben mindig látják mennyei Atyám arcát.

25 Abban az időben így szólt Jézus, és ezt mondta: „Hálát adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kicsinyeknek jelentetted ki.

9 Boldogok a békességre igyekezők,

mert ők az Isten fiainak mondatnak.

13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy érintse meg őket, a tanítványok azonban megfeddték azokat, akik hozták. 14 Jézus pedig ezt látva, haragra gerjedt, és mondta nékik: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istennek országa.

36 És kézenfogva egy gyermeket, közéjük állította, ölébe vette, és azt mondta nekik: 37 „Aki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be, és aki engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött."

52 Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben és az Isten és emberek előtti kedvességben.

15 Mikor aztán megebédeltek, Jézus ezt mondta Simon Péternek: „Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem ezeknél?"

Mondta neki: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged!"

Jézus azt mondta neki: „Legeltesd az én bárányaimat!"

12 Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten fiaivá legyenek, mindazokat, akik az ő nevében hisznek.

14 Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten gyermekei.

15 Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét félnetek kelljen, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!

16 Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.

19 Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.

26 Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. 27 Mert akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.

1 Lássátok meg, milyen nagy szeretetet adott nekünk az Atya, hogy Isten gyermekeinek neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg őt.

2 Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk ő hozzá, mert meg fogjuk látni őt amint van. 3 Akiben megvan ez a belé vetett reménység, az megtisztítja magát, amiképpen ő is tiszta.

12 Írok nektek, gyermekek,

mert bűneitek megbocsáttattak az ő nevéért.

21 Gyermekeim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól. Ámen.

4 aki a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és tisztességben neveli.

8 Ha pedig valaki az övéiről és háza népéről nem visel gondot, a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél.

5 És ne feledkezzetek el az intésről, amely nektek, mint fiaknak szól:

„Fiam ne vesd meg az Úr fenyítését,

és ne csüggedj el, ha dorgál téged.

6 Mert akit szeret az Úr, azt megdorgálja,

és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad."

7 Ha a fenyítést elszenveditek, akkor úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival mert melyik fiú az, akit nem fenyít az apa? 8 Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, amelyben mindenki részesül, akkor fattyak vagytok, nem fiak.

9 Aztán: testi atyáink fenyítettek minket és becsültük őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskedni a lelkek Atyjának, hogy éljünk?

11 A jelenben semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ám utóbb az igazság békességes gyümölcsét adja azoknak, akik elviselték.

31 Azok pedig ezt mondták: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!"

22 Az ifjúkori kívánságokat pedig kerüld! Kövesd az igazságot, a hitet, a szeretetet, a békességet azokkal együtt, akik tiszta szívből segítségül hívják az Urat.

2 és amiket tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat bízd hű emberekre, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.

4 Nincs annál nagyobb örömöm, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.

4 Nincs annál nagyobb örömöm, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.