14 És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.

29 Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után

»a nap elsötétedik,

és a hold nem fénylik,

a csillagok az égről lehullanak,

és az egek összetartó erői megrendülnek.«

30 És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor sír majd a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel. 31 És elküldi az angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik végétől a másik végéig.

42 Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Uratok!

43 Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jön el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön. 44 Ezért legyetek készen ti is, mert amelyik órában nem gondoljátok, abban jön el az Emberfia!

20 tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!"

32 Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya.

1 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők következnek. 2 Az emberek önzők, kapzsik, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, istentelenek, 3 szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, 4 árulók, vakmerők, felfuvalkodottak lesznek, akik inkább a gyönyört, mint Istent szeretik. 5 Az ilyeneknél megvan az istenfélelem látszata, de megtagadják annak erejét. Ezeket kerüld.

17 »És az utolsó napokban, – ezt mondja az Isten – , kitöltöm az én

Lelkemet minden testre:

és fiaitok és leányaitok prófétálnak,

ifjaitok látomásokat látnak,

és a vének álmokat álmodnak.

18 Az én szolgáimra és szolgálóleányaimra is

kitöltöm Lelkemet azokban a napokban,

és prófétálni fognak.

19 És csodákat teszek az égben odafenn,

jeleket a földön idelenn:

vért, tüzet és füstnek gőzölgését.

20 A nap sötétséggé változik, a hold vérré,

mielőtt eljön az Úrnak nagy és fényes napja.

21 És mindenki, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, megtartatik.«

15 Mert ezt az Úr szavával mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem előzzük meg azokat, akik már elhunytak. 16 Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll a mennyből, és akkor feltámadnak először azok, akik a Krisztusban elhunytak. 17 Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt felhőn keresztül a magasba az Úr elé, és így mindenkor az Úrral leszünk. 18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel a szavakkal.

6 Ne is aludjunk tehát, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. 7 Mert akik alusznak, éjjel alusznak, és akik részegek, éjjel részegednek meg. 8 Mi azonban nappaliak vagyunk, legyünk tehát éberek, magunkra öltve a hitnek és szeretetnek mellvasát és sisakként az üdvösség reménységét. 9 Mert Isten nem haragra rendelt minket, hanem arra, hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által,

34 Vigyázzatok magatokra, hogy szívetek el ne nehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és váratlanul ne lepjen meg titeket az a nap. 35 Mert mint valami csapda, úgy lep meg mindenkit, akik e föld színén laknak. 36 Vigyázzatok azért mindenkor, és kérjétek, hogy kimenekülhessetek mindabból, amik bekövetkeznek, és megállhassatok az Emberfia előtt."

8 Ez az egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap. 9 Nem késik az ígérettel az Úr, amint egyesek késedelmesnek tartják, hanem hosszan tűr értünk, nem akarva, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson.

10 Az Úr napja pedig úgy jön majd el, mint éjjeli tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.

11 Mivel mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell élnetek, 12 akik várjátok és sóvárogjátok Isten napjának eljövetelét, amikor az egek tűzbe borulva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak. 13 De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyben igazság lakik.

51 Íme titkot mondok nektek: mindnyájan ugyan nem halunk meg, de mindnyájan elváltozunk. 52 Nagy hirtelen, egy szempillantás alatt, az utolsó trombitaszóra, mert trombita fog szólni, mire a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk.

1 Ezután új eget és új földet láttam, mert az első ég és az első föld elmúlt és tenger sem volt többé. 2 És én, János láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, felkészítve, mint a vőlegény számára felékesített menyasszony. 3 És az égből hangos szózatot hallottam, amely ezt mondta: „Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakik, és azok az ő népei lesznek, és maga Isten lesz velük. 4 És Isten letöröl szemükről minden könnyet és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."