Nascimento de Jesus
O nascimento de Jesus é o evento que divide a história. O Verbo se fez carne e habitou entre nós. Deus enviou seu Filho ao mundo para nos salvar e nos reconciliar consigo.
O Verbo se fez carne
Jesus não nasceu por acaso — sua encarnação foi planejada antes da fundação do mundo. Ele se esvaziou e assumiu a forma humana por amor.
Ezért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
aki mikor Istennek formájában volt,
nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,
hanem önmagát megüresítette,
szolgai formát vett föl,
emberekhez hasonlóvá lett.
És mikor olyan lett, mint egy ember,
megalázta magát,
engedelmes volt a halálig,
mégpedig a keresztfának haláláig.
Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlóképpen részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, és megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt egész életükben rabok voltak.
Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő és hű főpap legyen az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért.
Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.
O anúncio e o nascimento
O nascimento de Jesus foi anunciado por anjos, precedido por sinais e recebido com adoração pelos pastores e pelos magos do oriente.
Jézus Krisztus születése
Jézus Krisztus születése pedig így történt: Anyja, Mária, aki József jegyese volt, egybekelésük előtt viselős lett a Szentlélektől.
Mikor pedig ezeket magában elgondolta, íme, az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, az a Szentlélektől van. Fiat fog majd szülni, és nevezd őt Jézusnak, mert ő szabadítja meg népét bűneitől."
Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: „Íme, a szűz méhében fogan, és fiat szül, és Immánuelnek fogják nevezni" – ami azt jelenti: Velünk az Isten.
József pedig álmából felserkenve úgy tett, amint az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét, és nem érintette addig, amíg meg nem szülte elsőszülött fiát, akit Jézusnak nevezett el.
Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Ő nagy lesz, és a Magasságos Fiának nevezik, és neki adja az Úr Isten Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét. És uralkodik a Jákób házán örökké, és az Ő királyságának nem lesz vége!"
József is elment Galileából, Názáret városából Júdeába, Dávid városába, amelynek neve Betlehem, mivel Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják Máriával, aki jegyese volt, és aki várandós volt. És történt, amikor ott voltak, eljött szülésének ideje. És megszülte elsőszülött fiát, és bepólyálta, és jászolba fektette, mert nem volt helyük a vendégfogadóban.
Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Íme, nagy örömöt hirdetek nektek, amely az egész népnek öröme lesz. Mert Megtartó született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig nektek a jel: egy kisgyermeket találtok bepólyálva feküdni a jászolban."
És történt, hogy amikor elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok ezt mondták egymásnak: „Menjünk el egészen Betlehemig, és lássuk meg, ami történt, amit az Úr tudtul adott nekünk."
Elmentek azért nagy sietséggel, és megtalálták Máriát és Józsefet és a kisgyermeket, aki a jászolban feküdt. Ezt látva elbeszélték azt, amit a gyermekről hallottak. Mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak.
O Rei que veio servir
Jesus nasceu para ser Rei, e todo aquele que é da verdade ouve a sua voz. Os magos o adoraram e ofereceram seus tesouros.
Pilátus ezt mondta neki: „Király vagy-e hát te csakugyan?"
Jézus így felelt: „Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra."
Ők pedig a király beszédét meghallgatták, és elindultak. És íme, a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mindaddig, amíg odaérve megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendeztek. Bementek a házba, ott találták a gyermeket anyjával, Máriával, és leborulva tisztességet tettek neki, kincseiket kitárva ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton tértek vissza hazájukba.