2 És én, János láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá, felkészítve, mint a vőlegény számára felékesített menyasszony. 3 És az égből hangos szózatot hallottam, amely ezt mondta: „Íme, az Isten sátora az emberekkel van, és velük lakik, és azok az ő népei lesznek, és maga Isten lesz velük. 4 És Isten letöröl szemükről minden könnyet és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak."

10 És lélekben elvitt engem egy nagy és magas hegyre és megmutatta nekem azt a nagy várost, a szent Jeruzsálemet, amely Istentől, a mennyből szállt alá. 11 Benne volt az Isten dicsősége, és annak ragyogása hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspis kőhöz, 12 és nagy és magas kőfala volt, tizenkét kapuja és a kapukon tizenkét angyal, és a felírt nevek, Izrael fiai tizenkét törzsének nevei. 13 Napkeletről három kapu, északról három kapu, délről három kapu, napnyugatról három kapu. 14 A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának neve.

22 És templomot nem láttam abban, mert az Úr, a mindenható Isten annak temploma és a Bárány. 23 És a városnak nincs szüksége napra, sem holdra, hogy világítsanak, mert Isten dicsősége megvilágosította, és lámpása a Bárány.

1 És megmutatta nekem az élet vizének tiszta folyóját, amely ragyogó volt, mint a kristály, és az Istennek és a Báránynak királyi székéből ered. 2 Utcájának közepén és a folyóvízen innen és túl az élet fája volt, amely tizenkétszer gyümölcsöt terem, minden hónapban meghozva gyümölcsét és levelei a pogányok gyógyítására valók. 3 És semmi elátkozott nem lesz ott, és az Istennek és a Báránynak királyi széke lesz benne, és szolgái szolgálnak Neki. 4 És látják az ő arcát, és az ő neve homlokukon lesz. 5 És ott éjszaka nem lesz, és nem lesz szükségük lámpafényre és napvilágra, mert az Úr Isten az ő világosságuk, és uralkodnak örökkön örökké.

16 Így azonban jobb után vágyakoztak, tudniillik a mennyei után. Ezért nem szégyelli az Isten, hogy őt Istenüknek nevezzék, mert nekik készített várost.

22 De ti Sion hegyéhez járultatok, az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez, 23 az elsőszülöttek seregéhez és egyházához, akik be vannak írva a mennyben, és mindenkinek bírájához, Istenhez és a tökéletességre jutott igazak lelkéhez, 24 és az újszövetség közbenjárójához, Jézushoz, és a meghintés véréhez, amely kegyelmesebben beszél, mint Ábel vére.

26 De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,

1 „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. 2 Az én Atyámnak házában sok lakóhely van, ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. 3 És ha majd elmegyek, és helyet készítek néktek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.

11 Íme, eljövök hamar, tartsd meg, amid van, hogy senki el ne vegye koronádat. 12 Aki győz, azt oszloppá teszem Istenemnek templomában, és többé nem jön ki onnét és felírom rá az én Istenemnek nevét és az én Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely az égből száll le az én Istenemtől, és az én új nevemet.

19 És ha valaki elvesz e könyv prófétálásának beszédeiből, annak osztályrészét Isten kitörli az élet könyvéből, a szent városból és azokból, amik e könyvben megírattak.