Pão

32 Mondta azért nekik Jézus: „Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret. 33 Mert az az Istennek kenyere, amely mennyből száll alá, és életet ad a világnak."

34 Erre ezt mondták neki: „Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!"

Jézus az élet kenyere

35 Jézus pedig azt mondta nekik: „Én vagyok az életnek kenyere, aki énhozzám jön, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz énbennem, meg nem szomjazik soha.

48 Én vagyok az életnek kenyere. 49 A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak. 50 Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, hogy ki-ki egyen belőle, és meg ne haljon. 51 Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá: ha valaki eszik ebből a kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok, az én testem, amelyet én adok a világ életéért."

4 Ő pedig ezt felelte: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik."

19 És vette a kenyeret, hálát adott, megszegte, nekik adta, ezt mondván: „Ez az én testem, amely értetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre."

26 Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

16 A hálaadásnak pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megszegünk, nem a Krisztus testével való közösségünk-e? 17 Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan, mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.

9 Ti ezért így imádkozzatok:

»Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben,

szenteltessék meg a te neved;

10 jöjjön el a te országod;

legyen meg a te akaratod,

mint a mennyben, úgy a földön is.

11 A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,

37 Ő pedig azt felelte nekik: „Adjatok nekik ti enni." Mire ők ezt mondták neki: „Elmenjünk és vegyünk kétszáz pénz árú kenyeret, hogy enni adjunk nékik?"

38 Ő pedig ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek és nézzétek meg." Amikor megtudták, ezt mondták: „Öt, és két halunk."

39 Ekkor megparancsolta nekik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra. 40 Letelepedtek tehát szakaszonként, százasával és ötvenesével. 41 Ő pedig vette az öt kenyeret és a két halat, és az égre tekintve, hálákat adott, és megszegte a kenyereket, és adta tanítványainak, hogy tegyék azok elé; és a két halat is elosztotta mindnyájuk között. 42 Mindnyájan ettek, és jóllaktak; 43 és felszedték a kenyérből és a halakból a maradékot, tizenkét tele kosárral.

5 Tanítványai a túlsó partra mentek, és elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. 6 Jézus pedig mondta nekik: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától!"

7 Ők pedig tanakodtak maguk között, és ezt mondták: „Nem hoztunk kenyeret magunkkal."

8 Jézus meghallotta ezt, és mondta nekik: „Miért tanakodtok magatok között, ó kicsinyhitűek, hogy kenyeret nem hoztatok magatokkal? 9 Mégsem értitek? Nem is emlékeztek az ötezernek öt kenyerére, és hogy hány kosarat töltöttetek meg? 10 Sem a négyezernek hét kenyerére, és hogy hány kosarat töltöttetek meg? 11 Hogyan lehet, hogy nem értitek meg, hogy nem a kenyérről beszéltem nektek, mikor mondtam, hogy őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától?" 12 Ekkor értették meg, hogy nem arról szólt, hogy a kenyér kovászától őrizkedjenek, hanem a farizeusok és szadduceusok tudományától.