As 10 parábolas mais importantes de Jesus

3 Pocé Yesusé nfasodoto si félé, npe adeade né néceg faje, "Reni kyat isó nfan po nó bété lo, se nésyapé géyé. 4 Géy ta nésyapé né, reni ta mnap nóp po yéféné lo. Se mané ta ranopé né rwóm lima ga rétiréyé róri ndimé. 5 Iglé né mnap po bétbét ta reni lóy félé, ta ni bétbété né cuci le. Se géyé né mlale ntubé, sababta ni bétbété né ménifésé. 6 Mayta mgo ngénngané bóngo mlayé se némang i, sababta ni wówo né ncung nóp lów pa. 7 Iglé né mnap po bétbét ta reni gémuné gémgaméné lo né. Se ntubé nfadéréré néya bóngo gamuné gémgaméné né nfabkabé keé se nmót i. 8 Iglé né ga mnap po bétbét ta fié lo. Se ntub néya né békboké, sogado pyono ma félé. Reni ta géy pusó, pyono né sogado witéncó néli, ta iglé né sogado yóféwonémé, ta iglé nóté sogado yófételé. 9 Se flongé fafié bo fisén po wlomi wlólo!"

Adeade kyat Samaria ta wlo fié

25 Nuéncó, reni guru agama isó ta nuné fié Musa ni kitab abén limé né, bo néyówé Yesusé nó sélsólé. Se nosélé bóngo nutné, "Guru, ya mare kpe fanfawa bo kduk ta fié sogado fajé néli le?"

26 Tabóngo Yesusé nutné i nmulé, "Aturan sói ta rlefo po Musa ni kitab abén limé lo né? Sói ta awé re mbaca pocé né?"

27 Tabóngo i ncónglo, "Ta rlefo pocé né, ni glio faje, ‘Mewé mare fmésié Jou Lahatala re férimé ta po nimi diri wlólo né, sababta I ro ta mewé nimi Jou I. Bo fmésié I né, mare nimi mésié né tadélé pélóy po férimé ta fmésié si né, fmésié I né ffakwaté mewé bo fpe ta I nané mewé né, re flolém I né ma ftébné na. Bóngo fmésié kyaté-kyaté né, ta dolo fmésié mew nimi diri nóté.’ "

28 Yesusé nécegé kyat Yahudi né riri guru agama njé faje, "Fatuwé, ta awé mécegé né! Se iga mpe fajé, nase bo mduk ta fié né sogado fajé néli le."

29 Mayta guru agama njé, wlo ncuka bo kyaté-kyaté né runé ta i re nmétegélé, bóngo nutné Yesusé nóté, "Se kyaté-kyat ta ya bo kmésié si né, pai?"

30 Tabóngo Yesusé ncóngélé né, npe adeade isó njé ni glio faje, "Reni món isó nje, kyat Yahudi i. Ntebé yama kota Yerusalemé, bo nfan po kota Yerikho. Pocé po yéfén fapéluno né, nfapdipén re kyat léo, se rpun i sogado rebo nmóté. Tabóngo ni gina ta nuté né ma ryó keé ndimé, ga rfatoléné keé i pocé.

31 Mnuw pa, télél be reni kyat Yahudi né riri imam isó, ndélo yéfén ta njéi se némnawé kyat ta rpun i njé, mayta npalété se ndé i po yéfén lapo lo ga nfalów i le. 32 Fajé nóté re kyat Yahudi isó nóté, i lima suku Lewi*. I ma ndélo yéfén ta njéi, mayta némnaw i né, npalété se nfalów i nóté.

33 Mnuw pa, reni kyat isó nóté nwóm lima bótén Samaria, ta nélówé géwgów ta néi. Se re nwóm pocé, némnaw kyat ta rpun i njé tabóngo nmésié i. 34 Pocé nfarakné i néli se nfaberési ni yóbété né ga néuso re angguré, bóngo nurémé keé re yégété se nbólété. Rewóré ta néi ga ncaplé i néya po ni keledai njé ni papo lo se nut i po penginapan ta i bo nyénfo i lo njé. Pocé ga nléléyan i fafié. 35 Ni tamémóné né, npo pipis salaka péluw po kyat ta ni penginapané njé, bóngo nécegé i faje, ‘Moke, mgali bo mléléyané kyaté nje fafié, ni pipisé nte. Iga nbung pa, kpólén ya lima nmulé ga kbóngé nóté.’ "

36 Rewóré ta néi, Yesusé nutné guru agama njé faje, "Se iga mewé, po kyat sételé nesté pai ta nfaftulo ni mésié po kyat ta rpun i njé ni?"

37 Tabóngo guru agama njé ncónglo, "Kyat ta re nfaftulo ni mésié se n’gali i njé."

Tabóngo nécegé guru agama njé faje, "Fatuwé, ta awé msóngélé né! Se nte óro, mfané bo mpe ta dolo fajé nóté."

4 "Adeade, reni kyat isó po mew ni, ta reni domba witéncó, tabóngo isó némyangésé. Pocé, nase nfatoléné keé yófépopét re sépopété nesté po géwgów ta reni gamuné lo su, ga nfané néyówé isó ta némyangésé njé sogado nduk i. 5 Iga re nduk i, nase tadélé séngséngé bóto i, tabóngo nase natopélé keé i se néléé i po ni umé lo. 6 Iga re nwóm po ni umé lo, nase nkakémé ni dél faljil re kyaté-kyat ta néli re lima po ni um lapo lo né, bóngo nécegé si faje, ‘Nik domba ta némyangésé njé, re kduk i nmulé. Se mew lima bo ya re mewé tpe rameangé!’ 7 Ya kécego mewé, adeade njé ni ngale né faje: Jou Lahatala I re ni nénan ta si po soroga wlólo né, nase tadélé rcéngé kyat ta n’ngali i njé daripada si dórén yófé popét re sépopét ta wlori pa bo rngali si né."

Adeade yomya isó ta némyangésé

11 Yesusé nécegé nóté, "Reni légaé isó, ni ntu món séluwé. 12 Bóngo ta wyóy i njé, nécegé ni moke njé faje, ‘Moke, mfanténé keé rór haréta né bo ya nak téné né kyó keé óro!’ Tabóngo légaé njé nfanténé keé nó haréta né po ni ntu món séluwé nesté ni. 13 Pocé ni ngané fis néli, tabóngo ni ntu ta wyóy i njé nwagé keé nó ténténé né ndimé tabóngo nfan i po bótén ta lówé. Néli faje, nfalubiru keé ni pipisé né sogado re tiso, tabóngo ni hidupé né ma re métegél pana. 14 Po waktu ta ni pipisé né re tiso ndimé, tabóngo po bótén ta ntolno i njé reni mnóm pana se nfatélóto i. Pocé i ma re nbósémé né tadélé kangelangé. 15 Tabóngo nfané ga néyówé yabé po kyat isó ta ntolén po bótén ta njéi ni. Se kyaté njé nané i nfané bo néjaga ni bów po nó bété lo. 16 Pocé re nbósém tadélé ntélóté, mayta isó ta ndo i mnóm pa, se ni nafsu keé bowé né róri mnómé né.

17 Ni wóré nópé se re ncadaré, ga néceg faje, ‘Nik moke njé reni kyaté-kyat ta rpe yabé po umé lo né reróri mnóm félé. Mayta ya ktolén pote né, ktalóté se bo kmóté. 18 Se ta fié né kfatoléné keé géwgów ta ntei, bo kéléy ya néli po nik moke njé ni bo kécegé i fajé: Moke, ya nte re nak sélsól félé po Jou Lahatala ta I po soroga wlólo, re po aw ni nóté. 19 Se pantas pana, bo kyaté né récegé antim ya né. Se ta fié né mpe ya tadolo nim kyat yabé ya nóté.’

20 Tabóngo nfatoléné keé bótén ta ntolno i njé, se néléy po ni moke njé ni. Ta néléyé né, lów i lesu nwómo ni um pafule, ni moke njé re némnaw i se tadélé nmésié i, tabóngo ncéreré néli se négbi i ga nfótén i.

21 Tabóngo yomya njé nécegé ni moke njé faje, ‘Moke, ya nte re nak sélsól tadélé félé po Jou Lahatala ta I po soroga wlólo njé, re po aw ni nóté. Se pantas pana, bo kyaté né récegé ya nte antim ya né.’

22 Mayta ni moke njé nkakémé ni kyaté-kyat ta rpe yabé né, se nécegé si faje, ‘Famla le fut juba tadélé nbirahi njé lima bo fduo i, bóngo fduo i yaliyali po kakolo lo, re sandal po sóo lo. 23 Rewóré ta néi, ga féwetésé keé sapi wóbno ta békboké né faisó bo ffamósé i, ga it férimé témnóm re tinémé rewóré ga tpe ramengé bo tcawélé. 24 Sababta ntig ta njéi, tadolo re nmóté mayta nte re npangéné nmulé. Tadolo némyangésé se re kduk i nmulé.’ Pocé ga si rpe rameangé.

25 Po waktu ta néi, ni ntu ta ténlóy njé i po bété lo. Se ta néléy lima bété lo né, re nérakéné riri umé njé ga nlongé be riri musik re kyaté-kyat ta rcawélé né félé be gliri. 26 Tabóngo nkakémé riri kyat ta rpe yabé po riri umé lo né isó se nutné i, ‘Rpe rameang sói po mam umé lo né?’

27 Tabóngo riri kyat yabé njé ncónglo, ‘Tuangé, fténomé njé re nwómé! Se nim moke re nané amé kéwetésé keé nimi sapi wóbno ta békboké né isó, sababta fténom ta némyangésé njé re rduk i nmulé, mayta npe gélesó pa.’

28 Pocé yomya njé nlongé ta néi, tabóngo ncawané se ncung po umé lo pa na. Se ni moke njé ncópéné se nfamémuf i bo ncung némin po riri umé wlólo. 29 Mayta yomya njé nécegé ni moke faje, ‘Reni tauné ya kpe yabé né tadélé bo klé, ta dolo nim kyat yabé ya nóté. Re sói le ta awé mané ya né, kpe ndimé. Mayta nuéncó pafule bo mpo ya kabén wóbno faisó bo ya re nik dél faljilé né kfémósé i bo kpe rameangé. 30 Mayta ntim ta njéi, re nfalubiru keé nim pipisé né po mépin-mépin léo né se re tiso ndimé, ga néléo it lima. Mayta néléo it lima nte méwetés sapi wóbno ta békboké bo mfawela be yomya ta njé i!’

31 Tabóngo ni moke njé nécegé i faje, ‘Ntig ta awé, ya re aw pote né, nuéncó pafule bo mfatoléné keé ya. Se sói ta ya naké né, necé farimé ta dolo anamé nóté. 32 Ité mare tcéngé, sababta fténomé njé ta dolo re nmóté se npangéné nmulé. Re ta dolo némyangésé se, re tduk i nmulé.’ "

45 Yesusé nécegé nóté, "Jou Lahatala ndadi Kolano po ni kyat ta rdéréré I né, necé kfatailo tadolo adeade isó njé nóté: reni kyat isó ta ni yabé né néyówé mustika ta fié bo n’goné. 46 Nuéncó, nduk ta fié ta mulo pélóyé né pusó. Se nfané nwagé keé nó haréta né ndimé, bóngo ni mulo né n’gono keé ni mustika njé."

Mare tpe rir diri dolo rerir ngale gélesó pa né

9 Reni kyat séfis néli ta rpe riri diri cogo si ro ta rmétegél po Jou Lahatala usno lo, kyat iglé né ga tisé. Pocé tabóngo Yesusé néfétno si adeade isó. 10 "Reni kyat séluwé, rfan po Um Sambayang ta npélóyé njé ni bo rméiténé rdé Jou Lahatala. Isó kyat ta rdéréré dodoto Farisi né, isó njé ga kyat ta rarénfalutno pajaké nesté. 11 Pocé kyat Farisi njé nosélé né nkumél i, bóngo nméiténé né néceg faje, ‘O Jou Lahatala, ya kéceg tarimakase po Aw ni, sababta ya nte tadolo kyat iglé né pa. Ya nte kmalewés pa, kmalól pa, kmayósól pa, re tadolo kyat ta rarénfalutno pajaké nesté pa. 12 Minggu nuéncó, ya kpuasa nuén luwé, bóngo iga kpe yabé se kduk pipisé, kasólé cuci se kpo nik perpuluhané.’

13 Pocé ga kyat ta rarénfalutno pajaké njé nosélé nélówé, bóngo nméiténé né némtaté se néngóto néya po langété lo pa. Bóngo maduga nfasésaé be katno njé le sababta i nuné i renó sélsól ta félé. Bóngo néceg faje, ‘O Jou Lahatala, mmésié ya, sababta ya nte kyat ta renak sélsól félé.’

14 Se nte, Ya bo kécego mewé: kyat ta nanénfalutno pajaké njé, néléy po ni umé lo né ndadi kyat ta nmétegél po Jou Lahatala usno lo, mayta kyat Farisi njé ga tisé. Sababta kyat pai ta rfamógé wlori né, Jou Lahatala nase ntebo keé si. Mayta kyat pai ta npe ni diri tadolo reni ngale gélesó pa, nejé nase nalóngé i bo ndadi kyat ta pélóy i."

Yesusé bo nwómé nmulé né, tfatailo dolo tuang isó i re ni kyat yabé né

14 Yesusé nécegé nóté, "Iga Kyaté Ntu ta Ya I yama soroga njé kwómé nmulé ga bo kawasa ta dolo Kolano né, kfatailo tadolo adeade isó nje: reni kyat isó ta bo nfan po pnuw ta lówé. Se waktu ta bo nfané né, nkakém férimé ni kyat yabé né, bo nané si rfafané ni pipis guraci né. 15 Pocé bóngo ta isó njé npo i pipis guraci calén limé, isó njé calén luwé, ta isó njé ga caléncó. Ndéréré isó-isó ni ta néfené nfaréné. Rewóré ta néi, tabóngo nfané. 16 Pocé, kyat yabé ta nduk pipis guraci calén limé njé, nyó lima tabóngo nfané nfalwagé, se ni pipis guraci né nbóng i, calén limé nóté. 17 Fajé nóté, kyat ta nduk pipis guraci calén luwé njé, i ma nfané nfalwagé se i ni né ma nbóng i calén luwé nóté. 18 Mayta kyat ta nduk pipis guraci caléncó njé ga, nyó lima ta nfané nóléy lopé se népiné keé pipisé né.

19 Pocé mnuwé ga ni tuang njé néléyé, bóngo nutné si, ‘Fawa, pipis ta kané mewé ffafané né?’ 20 Kyat ta nduk pipis guraci calén limé njé nyóg nétó ga ncónglo, ‘Moke, nim pipis guraci calén limé né, ya re kfafané se férimé re calén yófésó.’ 21 Bóngo ni tuangé njé nécegé i faje, ‘Fié ta awé mpe né. Awé ya niké kyat ta mpe yabé fié, re lénglongomé ma fié. Sababta masike ta ya kpo awé né maduga cuci le, mayta mfafané né fié. Se pote se néli, nase kpo aw yabé ta lebe félé nóté bo mfafané. Se msung tóma bo ya re awé tfasanang ité.’

22 Rewóré ta néi, kyat ta nduk pipis guraci calén luwé njé nfano ni tuangé njé, bóngo nécegé i faje, ‘Moke, nim pipis guraci calén luw ta mpo ya né, méngóto, ya re kfafané se kbóng calén luwé nóté.’

23 Tabóngo ni tuangé njé nécegé i faje, ‘Ta awé mfafané né fié, awé niké kyat yabé tadélé mdélé ya fié, lénglongomé ma fié. Sababta masike ta ya kpo awé né maduga cuci le, mayta mfafané né fié. Se ta félé né ma nase kpo awé bo mfafané nóté. Se awé ma msung tóma, bo tfasanang ité!’

24 Rewóré ta néi, kyat ta nduk pipis guraci caléncó njé nfan néli ga néceg faje, ‘Moke, ya kuné awé kyat isó ta iga méceg fajé, né mare kpe. Iga mané kyaté rfatónémé, mare anam téné né lebe félé. Re iga mané kyaté rfalingété, mare anam téné né ma lebe félé nóté. 25 Se pipis ta mpo ya njé kémtaté maga myangso ya, ta mulo kfafan i pa se képiné keé i bétbété wlólo. Se nje nim pipisé ta kfamulo awé nje, se myó i nmulé.’

26 Pocé bóngo ni tuangé njé nécegé i faje, ‘Awé, kyat léo awé, anim busu né! Fatuwé ta mécegé né: iga kané kyaté rfatónémé, kngongano si ta bo rfalingét fafélé. Kané kyaté rfatónémé pari rfalingété, necé re kuné nase rfamul po ya ni né lebe félé. 27 Ta mulo né, iga pipisé né ga mfafan pa, ta fié miséné keé po bangé lo. Bo iga ya kwómé, pipisé né mfamulé keé po ya ni né, reni bémbóngo nóté.’

28 Pocé, tabóngo tuangé njé nécegé ni kyat yabé ta iglé né, ‘Fyó keé pipis ta po i ni né, bo fpo keé kyat ta reni pipis guraci calén yófésó njé. 29 Sababta kyat ta lénglongori fié se réfen félé né, nase kpo si lébé félé nóté sogado nbung si. Mayta kyat ta lénglongori pa né, masike ta po si ni né masike cuci le ma, nase kyó keé nmulé. 30 Bóngo kyat ta reni féflabé gélesó pa njé, ftéo keé i nétó po dérorémé wlólo né. Po géwgów ta kangelangé se reni téngtangés re rfakékikté ngangori né.’ "

Adeade kyat ta nkayangé njé i re Lazarusé

19 Yesusé néfétén adeade isó nóté, ni glio faje, "Reni kyat isó njé nkayangé, se nanénduo i be kabaya ta fié ta mulo pélóyé, bóngo ni hidup ngénngan néya ma, nfasanang i re nó haréta né. 20 Pocé ma reni kyat isó nóté ta reni renó pa, ngósno Lasarusé. Ni badané né yóbét bóto i. Ngénngan néya, maduga nyénéf i be po kyat ta nkayangé njé ni ngówéné gbono lo. 21 Nópé ga nbósémé ntélóté, se ni nafsu keé kyat ta nkayangé njé nó mnómé gléo ta mnap po nó meja pópo lo né. Mayta nduké nó gélesó pa, maduga yawé né rwóm néli ga rfaflépé keé ni yóbété né.

22 Tabóngo nuéncó, Lasarus ta reni renó pa njé nmóté, se Jou ni nénan ta si yama soroga wlólo né ryó i ga ruté keé i po Abraham lapo lo né. Pocé kyat ta nkayangé njé ma nmóté nóté, se rputé keé i. 23 Pocé po dunia féspalé po kyat ta rmóté né góori lo né, kyat ta nkayangé njé tadélé nkangelangé. Se lówi lesu re némnaw Lasarusé i po Abraham lapo lo né. 24 Tabóngo n’gélay néya, ‘Moke Abrahamé, mmésié ya facuci pa? Mané Lasarusé npe lima bo nwalmé kakolo né po wóé lo, bo masike kfamélom be papléogé nje le. Sababta ya nte ta délé kangelangé po luténé wlólo nte!’

25 Mayta Abrahamé ncónglo i faje, ‘Yomya ta awé, mfatélolmo aw fafié. Tatubé lima ta mhidup po dunia wlólo lesu né, mduk be ta fié ndimé. Mayta Lasarusé né sen i, nduk be ta lé ndimé. Se pote né i tadélé ncanangé, awé ga mkangelangé. 26 Bóngo am re awé né, Jou re npe tariré isó tadélé npélóyé bóngo namlóméné ga namsóyé, se bo kyat ta si pote né bisa rpe néli pa, ta si ntéli né bisa rpe lima pote pa.’

27 Tabóngo kyat ta nkayangé njé nécegé nóté, ‘Moke, pana fajé ya kéror po aw ni, bo mané Lasarusé nfan néli po nik moke njé ni umé lo su. 28 Sababta ntéli, reni fténog sélimé lesu. Se ta fié né, nané si bo rngali si óro, ma sogado si ma rduk géwgów ta kangelang ta dolo ya nóté na.’

29 Mayta Abrahamé nécegé i faje, ‘Po si ni né, reni Musa i re nabi-nabi ta iglé né riri kitabé, se fajé si bo rdéréré be sói ta re rlefo pocé né.’

30 Tabóngo kyat ta nkayangé njé nécegé Abraham faje, ‘Moke Abrahamé, ta mécegé né nbung pafule. Mare kyat ta re nmóté né npangéné bo nfébingo si, ga rngali si.’

31 Tabóngo Abrahamé nécegé i faje, ‘Iga ta Musa i re nabi ta iglé né re rfébingo si ma rdéréré pa, nase rdéréré pa le masike kyat faisó nmóte npangéné bo nfabingo si ma.’ "

Adeade iwé ta ntub po gandumé wlólo

24 Pocé Yesusé npe adeade isó nóté po kyat ta félé né ni glio faje, "Jou Lahatala nkawasa dolo Kolano po ni kyaté né, kfatailo dolo adeade nje: reni légaé isó ta nésyapé gey gandum ta fié po nó bété lo. 25 Mayta dorém esó, ta ni kyat yabé né re ryénéfé ndimé, ga kyat ta ni lé légaé njé nwómé se nésyapé iwé wówo né po gandumé wlólo, bóngo nfan i. 26 Ta gandumé né ntubé se rebo pyoné né, iwé né ma re mógé nfadéréré re gandumé né.

27 Bóngo légaé njé ni kyat yabé né rwómo i néli se rfébingo i, ‘Légaé, kacogoma géy ta méysapé po bété lo né géy ta fié? Pe sói se ga iwé né ma ntub pocé nóté?’

28 Tabóngo Légaé njé ncónglo, ‘Kyat ta njé ni lé Ya, se nésyapé nópé.’

Bóngo ni kyat yabé nesté rutné i, ‘Pana fajé, képaténé keé iwé né, pari fawa?’

29 Légaé njé ncónglo si, ‘Matiné! Iga fépatén iwé né, nase gandumé né ma ntépatén i. 30 Se fajé óro, bo rtubé rfadéréré néya su. Sogado gandumé né re nwómo ni góo bo rfalingété, ga taga kané si rfatpatné keé iwé né, bo rpiténé ga rtapéné keé. Gandumé né ga rfajólo bo risén po ni góo lo.’ "

Kyaté-kyaté né mare rfasadia si sogado ga Yesusé nwómé nmulé

1 Yesusé nécegé nóté, "Iga Kyaté Ntu ta bo nwóm yama soroga njé bo nkawasa dolo Kolano I, necé tfatailo dolo kyaté-kyat ta po dunia nje ni wlólo nte, ta dolo mépiné mya si dórén yófésó ta ruté riri loga-loga se rtón manóy ta bo nwómé njé né. 2 Po si dórén yófésó né, sélimé né rpande pa, sélimé né rpande. 3 Sélim ta rpande pa né, ruté riri logaloga mayta rut yégét pa. 4 Sélim ta rpande né ga, ruté riri logaloga, bóngo ruté riri yégété nóté.

5 Nópé ga ménóyé njé mamla ta nwóm pa, se férimé rmamélelé bóngo ryénéf si ndimé.

6 Re dorém fapéluno né, ga rlongé be kyaté né rgagélayé, ‘Ménóyé njé re nwómé! Se mew lima ro bo tcéngé I!’

7 Mépin yófésó nesté rlongé ta néi, tabóngo rpangén néya rfakéwelo riri logaloga né bo réstingé. 8 Mayta mépin sélim ta rpande pa né ga re riri yégét pa, se récegé mépin sélim ta rpande nesté faje, ‘Fdo mam yégét facuci, mam logaloga nte bo nmóté se.’

9 Mayta mépiné mya ta rpande nesté rcónglo, ‘Alli bisa kdo mew pa, sababta nase nbung pa. Se ta fié né ffan po kyat ta rwagé yégété né bo fgoné.’

10 Tabóngo mépiné nesté rfané bo rgoné riri yégété. Si rtélapés néli, télél be ménóyé njé nwómé. Pocé ga mépiné mya sélim ta re rfasadia si né, rcungé rfadéréré re ménóyé njé némin po um ta rpe rameangé njé ni wlólo, tabóngo ngówéné njé ma rakété keé i.

11 Rewóré ta néi, ga mépin sélim ta rfané rgon yégété nesté rpólén si lima se rémnaw ngówén ta re rakété keé i njé. Pocé ga si rkakémé, ‘Moke! Moke! Mépil ngówéné nje su pa? Amé bo ksungé se.’

12 Mayta ménóyé njé ncónglo si nétó, ‘Flongé fafié é, Ya kféyalé mew pa.’ "

13 Yesusé néfétén adeade njé rewóré, tabóngo néceg faje, "Ta mulo né, mare ffasadia mewé, sababta mewé nase funé pa, ngané fisé ta Ya bo kwómé nmulé né."