1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.

1 Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.

1 Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az. 2 Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!

4 Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.

7 Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.

9 Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá: 10 Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;

1 Dávidé.

Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?

2 Csak Istenben nyugoszik meg lelkem; tőle van az én szabadulásom.

9 És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

3 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, Szela.

1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. 2 Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók! 3 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, Szela. 4 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet. 5 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. Szela. 6 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.

30 Mert általad táboron is átfutok, és az én Istenem által kőfalon is átugrom.

35 Ő tanítja kezemet a harczra, karjaim meghajlítják az érczíjat. 36 És adtad nékem a te idvességednek paizsát, és a te jobbod megszilárdított engem, és a te jóvoltod felmagasztalt engem.

1 Dávidé.

Áldott az Úr, az én kőváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, s viadalra az én ujjaimat. 2 Jóltevőm és megoltalmazóm, mentőváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: ő veti alám népemet.

10 Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától.

11 Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened. 12 És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.

6 Hívtalak én, mert te felelhetsz nékem, Istenem! Hajtsd hozzám füledet, hallgasd meg az én beszédemet. 7 Mutasd meg csudálatosan a te kegyelmedet, a ki megszabadítod jobboddal a te benned bízókat a támadóktól. 8 Tarts meg engemet, mint szemed fényét; szárnyaid árnyékába rejts el engemet. 9 A gonoszok elől, a kik pusztítanak engem; ellenségeim elől, a kik lelkendezve vesznek körül engem.

7 Sőt áldássá tetted őt örökké, megvidámítottad őt színed örömével. 8 Bizony a király bízik az Úrban, és nem inog meg, mert vele a Magasságosnak kegyelme. 9 Megtalálja kezed minden ellenségedet; jobbod megtalálja gyűlölőidet.

7 Te vagy oltalmam, te mentesz meg veszedelemtől; végy körül engem a szabadulás örömével! Szela.

1 Dávid zsoltára.

Az Úr az én pásztorom; nem szűkölködöm.

10 Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk.

3 Bízzál az Úrban és jót cselekedjél; e földön lakozzál és hűséggel élj.

25 Gyermek voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, a magzatja pedig kenyérkéregetővé.

19 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.

13 Mindenre van erőm a Krisztusban, a ki engem megerősít.

33 Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.

8 Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.

7 Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. 8 Mert a ki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.

11 Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, a kik kérnek tőle?!

7 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.

22 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.

1 Grádicsok éneke.

Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. 2 Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet. 3 Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ. 4 Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője! 5 Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől. 6 Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold. 7 Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet. 8 Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!

1 Dávid miktámja.

Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.

1 Dávid miktámja.

Tarts meg engem Istenem, mert benned bízom.

8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.

8 Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.

1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára. 2 Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején; oltalmazzon meg téged a Jákób Istenének neve.

20 Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam. 21 Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.

17 Megcsal a ló a szabadításban, nagy erejével sem ment meg. 18 Ámde az Úr szemmel tartja az őt félőket, az ő kegyelmében bízókat, 19 Hogy kimentse lelköket a halálból, és az éhségben is eltartsa őket.

20 Lelkünk az Urat várja, segítségünk és paizsunk ő.

6 Velem van az Úr, nem félek; mit árthat nékem ember?

8 Jobb az Úrban bízni, mint emberekben reménykedni.

10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.

10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.

26 Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.

26 Mert az Úr lesz a te bizodalmad és megőrzi a te lábadat a fogságtól.

9 A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.

5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.

6 Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.

25 Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.

6 Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik. 7 Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak, 8 Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja.

12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.

31 Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!

23 Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.

6 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlök, mert az Úr, a te Istened maga megy veled; nem marad el tőled, sem el nem hágy téged.

27 Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai; elűzi előled az ellenséget, és ezt mondja: Pusztítsd!

12 Benjáminról monda: Az Úrnak kedveltje! Bátorságban lakozik mellette, fedezi őt minden időben, és az ő vállai között lakik.

17 Egy ellened készült fegyver sem lesz jó szerencsés, és minden nyelvet, mely ellened perbe száll, kárhoztatsz: ez az Úr szolgáinak öröksége, és az ő igazságuk, mely tőlem van, így szól az Úr.

3 Kinek szíve reád támaszkodik, megőrzöd azt teljes békében, mivel Te benned bízik;

4 Vénségtekig én vagyok az, és megőszüléstekig én visellek; én teremtettem és én hordozom, én viselem és megszabadítom.

5 Mint repeső madarak, úgy oltalmazza a seregek Ura Jeruzsálemet, oltalmazván megszabadítja, kimélvén megmenti.

17 Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét.

19 Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek; 20 És ha vonakodtok, sőt pártot üttök, fegyver emészt meg; mert az Úr szája szólt!

14 Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek.

7 Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és ő ismeri a benne bízókat.

29 Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! 30 Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. 31 Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.

22 És a mit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek.

17 És gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért. 18 De fejeteknek egy hajszála sem vész el. 19 A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket.

35 És monda nékik: Mikor elküldtelek benneteket erszény, táska és saru nélkül, volt-é valamiben fogyatkozástok? Ők pedig mondának: Semmiben sem.

31 Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?

6 Úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?

7 Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.

6 Ne is aludjunk azért, mint egyebek, hanem legyünk éberek és józanok.

3 De hű az Úr, a ki megerősít titeket és megőriz a gonosztól.

22 És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek előtte.

14 És ez az a bizodalom, a melylyel ő hozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket: 15 És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, a melyeket kértünk ő tőle.

18 Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik: hanem a ki Istentől született, megőrzi magát, és a gonosz nem illeti őt.

11 És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! 12 Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.

15 Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.

32 Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül?

S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?

29 Legyen a te jóakaratodnak áldása a te szolgádnak házán, hogy legyen előtted mindörökké; mert te szólottál, Uram Isten, azért a te áldásoddal áldassék meg a te szolgádnak háza mindörökké.

6 És helyeze Dávid állandó sereget a damaskusi Siriába; és a Siriabeliek Dávidnak adófizető szolgái lettek. És megoltalmazá az Úr Dávidot valahová megyen vala.

8 És veled voltam mindenütt, valahová mentél, minden ellenségeidet is a te orczád elől elvesztettem, ennekfelette oly hírt szerzettem néked, a minemű hírök van a hatalmasoknak, a kik a földön vannak;

18 Ha teljesítitek azért az én rendeléseimet, és megtartjátok végzéseimet, és teljesítitek azokat, bátorságosan lakhattok a földön.

11 Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére.

7 Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.

11 Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.

22 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.

16 Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.

11 Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.

4 Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel. 5 Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.

19 Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!

10 Ne legyen te nálad idegen isten, és az idegen isten előtt meg ne hajolj!

11 Mert jobb egy nap a te tornáczaidban, hogysem ezer másutt; inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában!

10 A kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt! Megőrzi ő az ő kegyeltjeinek lelkét; a gonoszok kezéből megszabadítja őket.

6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem. 7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled. 8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől: 9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.

114 Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem.

1 Grádicsok éneke Salamontól. Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.

17 Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek. 18 Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.

8 Elvégzi értem az Úr. Uram, a te kegyelmed örökkévaló: ne hagyd el a te kezeidnek alkotásait!

16 Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élőt ingyen.

7 Igazságot szolgáltat az elnyomottaknak, eledelt ád az éhezőknek. Az Úr megszabadítja az elfogottakat. 8 Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr felegyenesíti a meggörnyedteket; szereti az Úr az igazakat. 9 Megoltalmazza az Úr a jövevényeket; árvát és özvegyet megtart, és a gonoszok útját elfordítja.

8 Nagyobb örömöt adsz így szívembe, mint a mikor sok az ő búzájok és boruk.

11 Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben.

11 Öltözzétek föl az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. 12 Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.

8 Avagy az ember csalhatja-é az Istent? ti mégis csaltatok engem. És azt mondjátok: Mivel csalunk téged? A tizeddel és az áldozni valóval. 9 Átokkal vagytok elátkozva, mégis csaltok engem: a nép egészben! 10 Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban, és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura, ha nem nyitom meg néktek az egek csatornáit, és ha nem árasztok reátok áldást bőségesen.

26 És adok reájok és az én magaslatom környékére áldást, és bocsátom az esőt idejében; áldott esők lesznek.

12 Mert a bölcseségnek árnyéka alatt, és a gazdagságnak árnyéka alatt egyformán nyugszik az ember! de a tudomány hasznosb, mivelhogy a bölcseség életet ád az ő urainak.

14 Ekképen rendelte az Úr is, hogy a kik az evangyéliomot hirdetik, az evangyéliomból éljenek.

10 Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.

25 Mert megitatom a szomjú lelket, és minden éhező lelket megelégítek.

12 A miért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.