59 És lõn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az õ atyja nevérõl Zakariásnak akarák õt nevezni.

60 És felelvén az õ anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

62 És intének az õ atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

64 És feloldódék az õ szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.

59 En op die agtste dag het hulle gekom om die kindjie te besny, en hulle wou hom Sagar¡a noem, na die naam van sy vader.

60 Toe antwoord sy moeder en sê: Nee, maar hy moet Johannes genoem word.

61 En hulle sê vir haar: Daar is niemand in jou familie wat die naam het nie.

62 En hulle beduie vir sy vader hoe hy wou hê dat hy genoem moes word.

63 Hy vra toe 'n skryfbordjie en skryf: Johannes is sy naam. En almal was verwonderd.

64 En onmiddellik is sy mond geopen en het sy tong losgeraak, en hy het gepraat en God geloof.