59 Le huitième jour, ils vinrent pour circoncire l'enfant, et ils l'appelaient Zacharie, du nom de son père.

60 Mais sa mère prit la parole, et dit: Non, il sera appelé Jean.

61 Ils lui dirent: Il n'y a dans ta parenté personne qui soit appelé de ce nom.

62 Et ils firent des signes à son père pour savoir comment il voulait qu'on l'appelle.

63 Zacharie demanda des tablettes, et il écrivit: Jean est son nom. Et tous furent dans l'étonnement.

64 Au même instant, sa bouche s'ouvrit, sa langue se délia, et il parlait, bénissant Dieu.

59 És lõn nyolczad napon, eljövének, hogy körülmetéljék a gyermeket; és az õ atyja nevérõl Zakariásnak akarák õt nevezni.

60 És felelvén az õ anyja, monda: Nem; hanem Jánosnak neveztessék.

61 És mondának néki: Senki sincs a te rokonságodban, a ki ezen a néven neveztetnék.

62 És intének az õ atyjának, hogy minek akarja neveztetni?

63 Az pedig táblát kérvén, ezt írá, mondván: János a neve. És elcsodálkozának mindnyájan.

64 És feloldódék az õ szája és nyelve azonnal, és szóla, áldván az Istent.