25 Und siehe, ein Mensch war zu Jerusalem mit Namen Simeon; und derselbe Mensch war fromm und gottesfürchtig und wartete auf den Trost Israels; und der Heilige Geist war in ihm.

26 Und ihm war eine Antwort worden von dem Heiligen Geist, er sollte den Tod nicht sehen, er hätte denn zuvor den Christ des HErrn gesehen.

27 Und kam aus Anregen des Geistes in den Tempel. Und da die Eltern das Kind JEsus in den Tempel brachten, daß sie für ihn täten, wie man pfleget nach dem Gesetz,

28 da nahm er ihn auf seine Arme und lobete GOtt und sprach:

29 HErr, nun lässest du deinen Diener im Frieden fahren, wie du gesagt hast;

30 denn meine Augen haben deinen Heiland gesehen,

31 welchen du bereitet hast vor allen Völkern,

32 ein Licht, zu erleuchten die Heiden, und zum Preis deines Volks Israel.

25 És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, a kinek neve Simeon volt, és ez az ember igaz és istenfélõ vala, a ki várta az Izráel vigasztalását, és a Szent Lélek vala õ rajta.

26 És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, a míg meg nem látja az Úrnak Krisztusát.

27 És õ a Lélek indításából a templomba méne, és mikor a gyermek Jézust bevivék szülõi, hogy õ érette a törvény szokása szerint cselekedjenek,

28 Akkor õ karjaiba vevé õt, és áldá az Istent, és monda:

29 Mostan bocsátod el, Uram, a te szolgádat, a te beszéded szerint, békességben:

30 Mert látták az én szemeim a te üdvösségedet,

31 A melyet készítettél minden népeknek szeme láttára;

32 Világosságul a pogányok megvilágosítására, és a te népednek, az Izráelnek dicsõségére.