Lázár feltámasztása
1 Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Bethániából, Máriának és az ő testvérének, Mártának falujából. 2 Az a Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és a hajával törölte meg annak lábait: az ő testvére, Lázár volt beteg. 3 Testvérei tehát hozzá küldtek, s ezt üzenték: „Uram, íme, akit szeretsz, beteg."
4 Jézus pedig, amikor ezt meghallotta, ezt mondta: „Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségére való, hogy dicsőíttessék általa az Istennek Fia." 5 Jézus pedig szerette Mártát és annak nővérét és Lázárt. 6 Mikor tehát meghallotta, hogy beteg, akkor két napig maradt azon a helyen, ahol volt, 7 de azután ezt mondta tanítványainak: „Menjünk ismét Júdeába."
8 A tanítványok ezt mondták neki: „Mester, most akartak téged megkövezni a júdabeliek, és újra odamégy?"
9 Jézus így felelt: „Vagy nem tizenkét órája van-e a napnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világnak világosságát. 10 De aki éjjel jár, megbotlik, mert nincsen abban világosság."
11 Ezeket mondta nekik, és hozzátette: „Lázár, a mi barátunk, elaludt, de elmegyek, hogy felköltsem őt."
12 A tanítványai azt mondták erre: „Uram, ha elaludt, meggyógyul." 13 Pedig Jézus a haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy álomba merülésről szól.
14 Ekkor aztán Jézus nyíltan megmondta nekik: „Lázár meghalt,