3 Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.

12 Fiaink legyenek olyanok ifjúkorukban, mint a nagyra nőtt palánták, leányaink pedig, mint a faragott oszlopok, amilyenek a palotákban vannak.

13 Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.14 Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy&#59; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt.

9 Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet.

9 Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet.

11 Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak benneteket az ÚR félelmére.

6 Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

6 Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

6 Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.

15 A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.

15 A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle.

24 Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti.

1 A bölcs fiú megfogadja az apai intést, de a csúfolódó nem hallgat a dorgálásra.

1 Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved,2 mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked!

1 Fiam, ne felejtsd el tanításomat, és parancsaimat őrizze meg szíved,

12 Mert akit szeret az ÚR, azt megdorgálja, de mint apa a fiát, akit kedvel.

4 tanítgatott, és ezt mondta nekem: Támaszkodjék szavaimra szíved, tartsd meg parancsaimat, és élni fogsz!5 Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el szavaimat, és ne térj el tőlük!

15 A bot és a fenyítés bölccsé tesz, a kényeztetett gyermek pedig szégyent hoz anyjára.

13 Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal.

22 Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik!23 Vedd meg, és ne add el az igazságot, a bölcsességet, az intést és az értelmet!

26 Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.

1 Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba.

7 Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek.

11 Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz!

25 Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját.

6 Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.

6 Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.

5 A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást.

20 A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját.

7 Aki ügyel a tanításra, értelmes fiú az, de aki a dőzsölőkkel tart, szégyent hoz apjára.

8 Hallgass, fiam, apád intésére, és ne hagyd el anyád tanítását,9 mert ékes koszorú ez a fejeden és ékszer a nyakadon!

32 Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat!33 Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt!

1 Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes.2 "Tiszteld apádat és anyádat": ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik,3 mégpedig ez: "hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön."

4 Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.

4 Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.

1 Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei,

20 Ti gyermekek, engedelmeskedjetek szüleiteknek minden tekintetben, mert ez kedves az Úrban.

21 Ti apák, ne ingereljétek gyermekeiteket, nehogy bátortalanokká legyenek.

6 Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked.7 Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!

7 Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz!

40 Tartsd meg rendelkezéseit és parancsolatait, amelyeket én ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és utódaidnak, és hogy sokáig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked minden időkre!

28 Tartsd meg engedelmesen mindezeket az igéket, amelyeket én parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és utódaidnak mindenkor. Ha így cselekszel, azt jónak és helyesnek tartja majd Istened, az ÚR.

46 így szólt hozzájuk: Szívleljétek meg mindazokat az igéket, amelyekkel ma intelek benneteket: fiaitoknak pedig parancsoljátok meg, hogy tartsák meg, és teljesítsék ennek a törvénynek minden igéjét!47 Mert nem üres beszéd az számotokra, hanem életet jelent nektek. Általa éltek hosszú ideig azon a földön, amelyre most átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.

14 De Jézus ezt mondta: "Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa."

14 De Jézus ezt mondta: "Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa."

1 Abban az órában odamentek a tanítványok Jézushoz, és megkérdezték tőle: "Ki a nagyobb a mennyek országában?"2 Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította,3 és ezt mondta: "Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.4 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.

3 és ezt mondta: "Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.4 Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában.5 És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be.

10 "Vigyázzatok, hogy egyet se vessetek meg e kicsinyek közül, mert mondom nektek, hogy angyalaik mindenkor látják a mennyben az én mennyei Atyám arcát."

25 Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta: "Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek.

9 Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.

13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak.14 Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa.

36 És kézenfogva egy kisgyermeket közéjük állította, átölelte, majd ezt mondta nekik:37 "Aki az ilyen kisgyermekek közül egyet is befogad az én nevemért, az engem fogad be&#59; és aki engem befogad, az nem engem fogad be, hanem azt, aki engem elküldött."

52 Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben.

15 Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: "Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?" Ő pedig így felelt: "Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged!" Jézus ezt mondta neki: "Legeltesd az én bárányaimat!"

12 Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek&#59; mindazokat, akik hisznek az ő nevében,

14 Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.

15 Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: "Abbá, Atya!"

16 Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.

19 Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.

26 Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.27 Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra.

1 Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket, és azok is vagyunk. Azért nem ismer minket a világ, mert nem ismerte meg őt.

2 Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában.3 Ezért akiben megvan ez a reménység, megtisztítja magát, mint ahogyan ő is tiszta.

12 Írok nektek, gyermekek, mert megbocsáttattak bűneitek az ő nevéért.

21 Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól!

4 olyan, aki a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli.

8 Ha pedig valaki övéiről és főként háza népéről nem gondoskodik, az megtagadja a hitet, és rosszabb a hitetlennél.

5 és elfeledkeztetek a bátorításról, amely nektek mint fiaknak szól: "Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged,6 mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad."7 Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja?8 Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül, fattyak vagytok, nem pedig fiak.9 Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk?

11 Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa.

31 Ők pedig így válaszoltak: "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!"

22 Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld! Törekedj viszont az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat.

2 És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.

13 Fiaid mind az ÚR tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.

13 Fiaid mind az ÚR tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége.

19 Az élő, csak az élő magasztalhat téged, akárcsak én most. Az apák tanítják fiaiknak, hogy te hűséges vagy.

15 Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén? Ha mások megfeledkeznének is, én nem feledkezem meg rólad!16 Íme, tenyerembe véstelek be, szüntelen előttem vannak falaid.

14 Majd szemlét tartottam, és eléjük állva ezt mondtam az előkelőknek, az elöljáróknak és a nép többi részének: Ne féljetek tőlük! A nagy és félelmes ÚRra gondoljatok, és harcoljatok testvéreitekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és otthonaitokért!

1 Az ifjú Sámuel pedig az ÚR szolgája volt Éli felügyelete alatt. Abban az időben ritkaság volt az ÚR igéje, nem volt gyakran látomás.

4 Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.

4 Nincs nagyobb örömöm annál, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak.

4 nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az ÚR dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt.5 Intelmeket írt Jákób elé, tanítást adott Izráelnek, és megparancsolta őseinknek, hogy adják azokat tovább utódaiknak.6 Tudja meg ezt a jövő nemzedék, a születendő fiak, és ha felnőnek, beszéljék el fiaiknak,7 hogy Istenbe vessék bizalmukat&#59; ne felejtsék el Isten nagy tetteit, és tartsák meg parancsolatait.