1 Portanto, meus irmãos, amados e mui saudosos, minha alegria e coroa, sim, amados, permanecei, deste modo, firmes no Senhor.

2 Rogo a Evódia e rogo a Síntique pensem concordemente, no Senhor. 3 A ti, fiel companheiro de jugo, também peço que as auxilies, pois juntas se esforçaram comigo no evangelho, também com Clemente e com os demais cooperadores meus, cujos nomes se encontram no Livro da Vida. 4 Alegrai-vos sempre no Senhor; outra vez digo: alegrai-vos. 5 Seja a vossa moderação conhecida de todos os homens. Perto está o Senhor. 6 Não andeis ansiosos de coisa alguma; em tudo, porém, sejam conhecidas, diante de Deus, as vossas petições, pela oração e pela súplica, com ações de graças. 7 E a paz de Deus, que excede todo o entendimento, guardará o vosso coração e a vossa mente em Cristo Jesus.

8 Finalmente, irmãos, tudo o que é verdadeiro, tudo o que é respeitável, tudo o que é justo, tudo o que é puro, tudo o que é amável, tudo o que é de boa fama, se alguma virtude há e se algum louvor existe, seja isso o que ocupe o vosso pensamento. 9 O que também aprendestes, e recebestes, e ouvistes, e vistes em mim, isso praticai; e o Deus da paz será convosco.

10 Alegrei-me, sobremaneira, no Senhor porque, agora, uma vez mais, renovastes a meu favor o vosso cuidado; o qual também já tínheis antes, mas vos faltava oportunidade. 11 Digo isto, não por causa da pobreza, porque aprendi a viver contente em toda e qualquer situação. 12 Tanto sei estar humilhado como também ser honrado; de tudo e em todas as circunstâncias, já tenho experiência, tanto de fartura como de fome; assim de abundância como de escassez; 13 tudo posso naquele que me fortalece.

14 Todavia, fizestes bem, associando-vos na minha tribulação. 15 E sabeis também vós, ó filipenses, que, no início do evangelho, quando parti da Macedônia, nenhuma igreja se associou comigo no tocante a dar e receber, senão unicamente vós outros; 16 porque até para Tessalônica mandastes não somente uma vez, mas duas, o bastante para as minhas necessidades. 17 Não que eu procure o donativo, mas o que realmente me interessa é o fruto que aumente o vosso crédito. 18 Recebi tudo e tenho abundância; estou suprido, desde que Epafrodito me passou às mãos o que me veio de vossa parte como aroma suave, como sacrifício aceitável e aprazível a Deus. 19 E o meu Deus, segundo a sua riqueza em glória, há de suprir, em Cristo Jesus, cada uma de vossas necessidades. 20 Ora, a nosso Deus e Pai seja a glória pelos séculos dos séculos. Amém!

21 Saudai cada um dos santos em Cristo Jesus. Os irmãos que se acham comigo vos saúdam. 22 Todos os santos vos saúdam, especialmente os da casa de César.

23 A graça do Senhor Jesus Cristo seja com o vosso espírito.

1 Annakokáért szerelmes atyámfiai, a kik után úgy vágyakozom, ti én örömöm és én koronám, ekképen álljatok meg az Úrban, én szerelmeseim!2 Evódiát intem, Sintikhét is intem, hogy egyenlõ indulattal legyenek az Úrban.3 Igen, kérlek téged is, igaz szolgatársam, légy segítségül ezeknek, mint a kik az evangyéliom dolgában együtt viaskodtak velem, Kelemennel is, és ama többi munkatársaimmal, kiknek neveik [fölírvák] az életnek könyvében.4 Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!5 A ti szelídlelkûségetek ismert legyen minden ember elõtt. Az Úr közel!6 Semmi felõl ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten elõtt.7 És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja õrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.8 Továbbá, Atyámfiai, a mik csak igazak, a mik csak tisztességesek, a mik csak igazságosak, a mik csak tiszták, a mik csak kedvesek, a mik csak jó hírûek; ha van valami erény és ha van valami dícséret, ezekrõl gondolkodjatok.9 A miket tanultatok is, el is fogadtatok, hallottatok is, láttatok is én tõlem, azokat cselekedjétek; és a békességnek Istene veletek lesz.10 Felette igen örültem pedig az Úrban, hogy immár valahára megújultatok az én felõlem való gondviseléstekben; mely dologban gondoskodtatok is, de nem volt alkalmatok.11 Nem hogy az én szûkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, a melyekben vagyok, megelégedett legyek.12 Tudok megaláztatni is, tudok bõvölködni is; mindenben és mindenekben ismerõs vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bõvölködéssel is, a szûkölködéssel is.13 Mindenre van erõm a Krisztusban, a ki engem megerõsít.14 Mindazáltal jól tettétek, hogy nyomorúságomban részesekké lettetek.15 Tudjátok pedig ti is, Filippibeliek, hogy az evangyéliom [hirdetésének] kezdetén, mikor Macedóniából kimentem, egyetlen egyház sem volt részes velem a kölcsönös adásban és vevésben, csak ti egyedül:16 Mert [már] Thessalónikában is, egyszer is, másszor is, küldtetek nékem szükségemre.17 Nem mintha kívánnám az ajándékot; hanem kívánom azt a gyümölcsöt, mely sokasodik a ti hasznotokra.18 Megkaptam pedig mindent, és bõvölködöm; beteltem, vévén Epafróditustól, a mit [küldöttetek,] mint kedves jó illatot, kellemes, tetszõ áldozatot az Istennek.19 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Õ gazdagsága szerint dicsõségesen a Krisztus Jézusban.20 Az Istennek pedig és a mi Atyánknak dicsõség mind örökkön örökké. Ámen.21 Köszöntsetek minden szentet a Krisztus Jézusban. Köszöntenek titeket az atyafiak, a kik velem vannak.22 Köszöntenek titeket minden szentek, mindeneknek felette pedig a császár udvarából valók.23 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme legyen mindnyájatokkal! Ámen.