1 Passado muito tempo depois que o Senhor dera repouso a Israel de todos os seus inimigos em redor, e sendo Josué já velho e entrado em dias, 2 chamou Josué a todo o Israel, os seus anciãos, os seus cabeças, os seus juízes e os seus oficiais e disse-lhes: Já sou velho e entrado em dias, 3 e vós já tendes visto tudo quanto fez o Senhor, vosso Deus, a todas estas nações por causa de vós, porque o Senhor, vosso Deus, é o que pelejou por vós. 4 Vede aqui que vos fiz cair em sorte às vossas tribos estas nações que restam, juntamente com todas as nações que tenho eliminado, umas e outras, desde o Jordão até ao mar Grande, para o pôr do sol. 5 O Senhor, vosso Deus, as afastará de vós e as expulsará de vossa presença; e vós possuireis a sua terra, como o Senhor, vosso Deus, vos prometeu. 6 Esforçai-vos, pois, muito para guardardes e cumprirdes tudo quanto está escrito no Livro da Lei de Moisés, para que dela não vos aparteis, nem para a direita nem para a esquerda; 7 para que não vos mistureis com estas nações que restaram entre vós. Não façais menção dos nomes de seus deuses, nem por eles façais jurar, nem os sirvais, nem os adoreis. 8 Mas ao Senhor, vosso Deus, vos apegareis, como fizestes até ao dia de hoje; 9 pois o Senhor expulsou de diante de vós grandes e fortes nações; e, quanto a vós outros, ninguém vos resistiu até ao dia de hoje. 10 Um só homem dentre vós perseguirá mil, pois o Senhor, vosso Deus, é quem peleja por vós, como já vos prometeu. 11 Portanto, empenhai-vos em guardar a vossa alma, para amardes o Senhor, vosso Deus. 12 Porque, se dele vos desviardes e vos apegardes ao restante destas nações ainda em vosso meio, e com elas vos aparentardes, e com elas vos misturardes, e elas convosco, 13 sabei, certamente, que o Senhor, vosso Deus, não expulsará mais estas nações de vossa presença, mas vos serão por laço e rede, e açoite às vossas ilhargas, e espinhos aos vossos olhos, até que pereçais nesta boa terra que vos deu o Senhor, vosso Deus.

14 Eis que, já hoje, sigo pelo caminho de todos os da terra; e vós bem sabeis de todo o vosso coração e de toda a vossa alma que nem uma só promessa caiu de todas as boas palavras que falou de vós o Senhor, vosso Deus; todas vos sobrevieram, nem uma delas falhou. 15 E sucederá que, assim como vieram sobre vós todas estas boas coisas que o Senhor, vosso Deus, vos prometeu, assim cumprirá o Senhor contra vós outros todas as ameaças até vos destruir de sobre a boa terra que vos deu o Senhor, vosso Deus. 16 Quando violardes a aliança que o Senhor, vosso Deus, vos ordenou, e fordes, e servirdes a outros deuses, e os adorardes, então, a ira do Senhor se acenderá sobre vós, e logo perecereis na boa terra que vos deu.

1 Lõn pedig sok nappal azután, hogy nyugodalmat adott vala az Úr Izráelnek minden õ körülötte lévõ ellenségeitõl: megvénhedék Józsué és megidõsödék.2 Elõhívá ekkor Józsué az egész Izráelt, annak véneit, fejeit, biráit és felügyelõit, és monda nékik: Én megvénhedtem és megidõsödtem.3 Magatok is láttatok mindent, a mit az Úr, a ti Istenetek mind eme népekkel cselekedett ti elõttetek; mivelhogy maga az Úr, a ti Istenetek harczolt érettetek.4 Ímé elosztám néktek sors által a fennmaradt népeket örökségül a ti nemzetségeitek szerint, a Jordántól kezdve, és mindazokat a népeket, a melyeket kipusztítottam, és a nagy tengert is napnyugat felõl.5 Az Úr pedig, a ti Istenetek kiûzi õket a ti orczátok elõl, és kiûzi õket ti elõletek, hogy örököseivé legyetek az õ földüknek, a mint megmondotta vala néktek az Úr, a ti Istenetek.6 Legyetek azért igen erõsek, hogy megtartsátok és megcselekedjétek mind azt, a mi meg van írva a Mózes törvényének könyvében; hogy el ne távozzatok attól se jobbkézre, se balkézre;7 Hogy össze ne elegyedjetek ezekkel a népekkel, azokkal, a melyek fenmaradtak közöttetek; isteneiknek nevét ki se ejtsétek, azokra ne esküdjetek, se ne szolgáljatok nékik, se elõttök meg ne hajoljatok;8 Hanem ragaszkodjatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, a miképen e mai napig cselekedtetek!9 Ezért ûzött ki az Úr elõletek nagy és erõs népeket: a mi pedig titeket illet, senki meg nem állhatott ellenetekben mind e napig.10 Egy férfiú közületek elûz ezeret, mert az Úr, a ti Istenetek az, a ki harczol érettetek, a miképen megmondta vala néktek.11 Azért igen vigyázzatok magatokra, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket!12 Mert ha elfordulván elfordultok [tõle] és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, a melyek itt maradtak ti közöttetek; és sógorságot köttök õ velök és összeelegyedtek velök és õk veletek:13 Bizonynyal megtudjátok majd, hogy az Úr, a ti Istenetek ki nem ûzi többé e népeket ti elõletek; sõt inkább lésznek ti néktek tõrré és hurokká, oldalaitokban ostorrá, szemeitekben pedig tövisekké, míglen kivesztek errõl a jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.14 Én pedig ímé megyek már a minden földinek útján: Tudjátok meg azért teljes szívetek és teljes lelketek szerint, hogy egy szó sem esett el mindama jó szóból, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felõletek. Minden betelt rajtatok, egy szó sem esett el azokból!15 De a miképen betelt rajtatok mind az a jó szó, a melyeket az Úr, a ti Istenetek szólott vala felõletek: akképen teljesíti majd rajtatok mind a gonosz szót [is] az Úr, míglen kipusztít titeket e jó földrõl, a melyet az Úr, a ti Istenetek adott ti néktek.16 Ha általhágjátok az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségét, a melyet parancsolt néktek, és elmentek és szolgáltok idegen isteneknek, és meghajoltok azok elõtt: akkor felgerjed ellenetek az Úrnak haragja, és hamar kivesztek e jó földrõl, a melyet õ adott néktek.