1 Disse o Senhor a Moisés: 2 Fala aos filhos de Israel e dize-lhes: As festas fixas do Senhor, que proclamareis, serão santas convocações; são estas as minhas festas.

3 Seis dias trabalhareis, mas o sétimo será o sábado do descanso solene, santa convocação; nenhuma obra fareis; é sábado do Senhor em todas as vossas moradas.

4 São estas as festas fixas do Senhor, as santas convocações, que proclamareis no seu tempo determinado: 5 no mês primeiro, aos catorze do mês, no crepúsculo da tarde, é a Páscoa do Senhor. 6 E aos quinze dias deste mês é a Festa dos Pães Asmos do Senhor; sete dias comereis pães asmos. 7 No primeiro dia, tereis santa convocação; nenhuma obra servil fareis; 8 mas sete dias oferecereis oferta queimada ao Senhor; ao sétimo dia, haverá santa convocação; nenhuma obra servil fareis.

9 Disse mais o Senhor a Moisés: 10 Fala aos filhos de Israel e dize-lhes: Quando entrardes na terra, que vos dou, e segardes a sua messe, então, trareis um molho das primícias da vossa messe ao sacerdote; 11 este moverá o molho perante o Senhor, para que sejais aceitos; 12 no dia imediato ao sábado, o sacerdote o moverá. No dia em que moverdes o molho, oferecereis um cordeiro sem defeito, de um ano, em holocausto ao Senhor. 13 A sua oferta de manjares serão duas dízimas de um efa de flor de farinha, amassada com azeite, para oferta queimada de aroma agradável ao Senhor, e a sua libação será de vinho, a quarta parte de um him. 14 Não comereis pão, nem trigo torrado, nem espigas verdes, até ao dia em que trouxerdes a oferta ao vosso Deus; é estatuto perpétuo por vossas gerações, em todas as vossas moradas.

15 Contareis para vós outros desde o dia imediato ao sábado, desde o dia em que trouxerdes o molho da oferta movida; sete semanas inteiras serão. 16 Até ao dia imediato ao sétimo sábado, contareis cinquenta dias; então, trareis nova oferta de manjares ao Senhor. 17 Das vossas moradas trareis dois pães para serem movidos; de duas dízimas de um efa de farinha serão; levedados se cozerão; são primícias ao Senhor. 18 Com o pão oferecereis sete cordeiros sem defeito de um ano, e um novilho, e dois carneiros; holocausto serão ao Senhor, com a sua oferta de manjares e as suas libações, por oferta queimada de aroma agradável ao Senhor. 19 Também oferecereis um bode, para oferta pelo pecado, e dois cordeiros de um ano, por oferta pacífica. 20 Então, o sacerdote os moverá, com o pão das primícias, por oferta movida perante o Senhor, com os dois cordeiros; santos serão ao Senhor, para o uso do sacerdote. 21 No mesmo dia, se proclamará que tereis santa convocação; nenhuma obra servil fareis; é estatuto perpétuo em todas as vossas moradas, pelas vossas gerações.

22 Quando segardes a messe da vossa terra, não rebuscareis os cantos do vosso campo, nem colhereis as espigas caídas da vossa sega; para o pobre e para o estrangeiro as deixareis. Eu sou o Senhor, vosso Deus.

23 Disse mais o Senhor a Moisés: 24 Fala aos filhos de Israel, dizendo: No mês sétimo, ao primeiro do mês, tereis descanso solene, memorial, com sonidos de trombetas, santa convocação. 25 Nenhuma obra servil fareis, mas trareis oferta queimada ao Senhor.

26 Disse mais o Senhor a Moisés: 27 Mas, aos dez deste mês sétimo, será o Dia da Expiação; tereis santa convocação e afligireis a vossa alma; trareis oferta queimada ao Senhor. 28 Nesse mesmo dia, nenhuma obra fareis, porque é o Dia da Expiação, para fazer expiação por vós perante o Senhor, vosso Deus. 29 Porque toda alma que, nesse dia, se não afligir será eliminada do seu povo. 30 Quem, nesse dia, fizer alguma obra, a esse eu destruirei do meio do seu povo. 31 Nenhuma obra fareis; é estatuto perpétuo pelas vossas gerações, em todas as vossas moradas. 32 Sábado de descanso solene vos será; então, afligireis a vossa alma; aos nove do mês, de uma tarde a outra tarde, celebrareis o vosso sábado.

33 Disse mais o Senhor a Moisés: 34 Fala aos filhos de Israel, dizendo: Aos quinze dias deste mês sétimo, será a Festa dos Tabernáculos ao Senhor, por sete dias. 35 Ao primeiro dia, haverá santa convocação; nenhuma obra servil fareis. 36 Sete dias oferecereis ofertas queimadas ao Senhor; ao dia oitavo, tereis santa convocação e oferecereis ofertas queimadas ao Senhor; é reunião solene, nenhuma obra servil fareis.

37 São estas as festas fixas do Senhor, que proclamareis para santas convocações, para oferecer ao Senhor oferta queimada, holocausto e oferta de manjares, sacrifício e libações, cada qual em seu dia próprio, 38 além dos sábados do Senhor, e das vossas dádivas, e de todos os vossos votos, e de todas as vossas ofertas voluntárias que dareis ao Senhor.

39 Porém, aos quinze dias do mês sétimo, quando tiverdes recolhido os produtos da terra, celebrareis a festa do Senhor, por sete dias; ao primeiro dia e também ao oitavo, haverá descanso solene. 40 No primeiro dia, tomareis para vós outros frutos de árvores formosas, ramos de palmeiras, ramos de árvores frondosas e salgueiros de ribeiras; e, por sete dias, vos alegrareis perante o Senhor, vosso Deus. 41 Celebrareis esta como festa ao Senhor, por sete dias cada ano; é estatuto perpétuo pelas vossas gerações; no mês sétimo, a celebrareis. 42 Sete dias habitareis em tendas de ramos; todos os naturais de Israel habitarão em tendas, 43 para que saibam as vossas gerações que eu fiz habitar os filhos de Israel em tendas, quando os tirei da terra do Egito. Eu sou o Senhor, vosso Deus.

44 Assim, declarou Moisés as festas fixas do Senhor aos filhos de Israel.

1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:2 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, a melyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim:3 Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken.4 Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések [napjai], a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek.5 Az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.6 E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.7 Az elsõ napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.8 Hét napon át pedig tûzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek [is legyen]: semmi robota munkát ne végezzetek.9 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:10 Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének [elsõ] kévéjét vigyétek a papnak.11 Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr elõtt, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap.12 A mely napon pedig meglóbáltatjátok a kévét, áldozzatok az Úrnak egy ép, esztendõs bárányt egészen égõáldozatul.13 Ahhoz pedig ételáldozatul két tized [efa] lánglisztet, olajjal elegyítve; tûzáldozatul az Úrnak, kedves illatul; italáldozatul pedig egy hin bornak negyedrészét.14 [Új] kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, a míg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatját. Örök rendtartás ez nemzetségrõl nemzetségre minden lakóhelyeteken.15 Számláljatok azután a szombatra következõ naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok.16 A hetedik hétre következõ napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az Úrhoz.17 A ti lakóhelyeitekbõl hozzatok fel két meglóbálni való kenyeret; két tized [efa] lisztlángból legyenek azok, kovászszal sütve, zsengékül az Úrnak.18 A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendõsöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égõáldozatul legyenek ezek az Úrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tûzáldozat ez az Úrnak.19 Készítsetek el egy kecskebakot is bûnért való áldozatul, és két bárányt, esztendõsöket, hálaadó áldozatul.20 És lóbálja meg azokat a pap a zsengékbõl való kenyérrel az Úr elõtt való lóbálással a két báránynyal egybe. Szentek legyenek ezek az Úrnak a pap számára.21 És gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezéstek legyen néktek, semmi robota munkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint.22 Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a mezõdnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.23 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:24 Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap elsõ napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztetõ kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.25 Semmi robota munkát ne végezzetek, és tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak.26 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:27 Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak.28 Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt.29 Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az õ népe közül.30 És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az õ népe közül.31 Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségrõl nemzetségre minden lakhelyeteken.32 Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétõl a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.33 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:34 Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig.35 Az elsõ napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.36 Hét napon áldozzatok az Úrnak tûzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és [újra] tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztõ ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.37 Ezek az Úrnak ünnepei, a melyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az Úrnak tûzáldozattal, egészen égõáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján.38 Az Úrnak szombatjain kivül, adományaitokon kivül, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivül a melyeket adni szoktatok az Úrnak,39 Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, a mikor a földnek termését betakarjátok, az Úrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig: az elsõ napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja [legyen.]40 És vegyetek magatoknak az elsõ napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sûrû levelû fa lombját, és patak mellett való fûzgalyakat, és örvendezzetek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt hét napig.41 Így ünnepeljétek meg azt az Úrnak ünnepét minden esztendõben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt.42 Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben.43 Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorokban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam õket Égyiptom földérõl. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.44 És szóla Mózes Izráel fiainak az Úrnak ünnepei felõl.