1 If I speak with the tongues of men and of angels, but have not love, I am become sounding brass, or a clanging cymbal. 2 And if I have the gift of prophecy, and know all mysteries and all knowledge; and if I have all faith, so as to remove mountains, but have not love, I am nothing. 3 And if I bestow all my goods to feed the poor, and if I give my body to be burned, but have not love, it profiteth me nothing. 4 Love suffereth long, and is kind; love envieth not; love vaunteth not itself, is not puffed up, 5 doth not behave itself unseemly, seeketh not its own, is not provoked, taketh not account of evil; 6 rejoiceth not in unrighteousness, but rejoiceth with the truth; 7 beareth all things, believeth all things, hopeth all things, endureth all things. 8 Love never faileth: but whether there be prophecies, they shall be done away; whether there be tongues, they shall cease; whether there be knowledge, it shall be done away. 9 For we know in part, and we prophesy in part; 10 but when that which is perfect is come, that which is in part shall be done away. 11 When I was a child, I spake as a child, I felt as a child, I thought as a child: now that I am become a man, I have put away childish things. 12 For now we see in a mirror, darkly; but then face to face: now I know in part; but then shall I know fully even as also I was fully known. 13 But now abideth faith, hope, love, these three; and the greatest of these is love.

1 Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengõ ércz vagy pengõ czimbalom.2 És ha jövendõt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökrõl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.3 És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tûzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.4 A szeretet hosszútûrõ, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.5 Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,6 Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;7 Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr.8 A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendõmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.9 Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:10 De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.11 Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat.12 Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.13 Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.