1 RABbin Petuel oğlu Yoele bildirdikleri.
2 Ey yaşlılar, dinleyin, 2 Ülkede yaşayan herkes, kulak verin: Sizin zamanınızda ya da atalarınızın zamanında 2 Hiç böyle bir şey oldu mu?
3 Bunu çocuklarınıza anlatın; 2 Çocuklarınız kendi çocuklarına, Onların çocukları da bir sonraki kuşağa anlatsınlar.
4 Genç çekirgeden artakalan ürünü olgunlaşmış çekirge yedi, 2 Ondan artakalanı yumurtadan yeni çıkan çekirge yedi; Ondan artakalanı da yavru çekirgeler yedi.
5 Ey sarhoşlar, ayılın ve ağlayın. 2 Ey şarap düşkünleri, tatlı şarap için ağıt yakın. Çünkü şarabınızı ağzınızdan kaptılar.
6 Güçlü ve sayılamayacak kadar büyük bir çekirge ordusu saldırdı ülkeme. 2 Aslan dişine benzer, Dişi aslanın kesici dişlerine benzer dişleri var.
7 Asmalarımı harap ettiler, 2 İncir ağaçlarımı mahvettiler, Kabuklarını soyup yere attılar. 2 Soyulan dallar bembeyaz.
8 Sözlüsünü yitirip çul kuşanan bir genç kız gibi yas tutun.
9 RABbin Tapınağına götürülecek 2 Tahıl ve şarap sunusu yok artık. RABbe hizmet eden kâhinler yas tutuyorlar.
10 Tarlalar harap oldu, toprak acılı. 2 Çünkü tahıl mahvoldu, Yeni şarap tükendi, zeytinyağı kesildi.
11 Arpa, buğday için dövünün, ey ırgatlar, 2 Ağıt yakın, ey bağcılar, Çünkü tarlaların ürünü yok oldu.
12 Asmalar kurudu, incir ağaçları soldu; 2 Nar, hurma, elma, bütün meyve ağaçları kurudu. İnsanoğlunun sevinci yok oldu.
13 Ey kâhinler, çul kuşanıp yas tutun. 2 Ey sunakta hizmet edenler, ağıt yakın, Ey Tanrımın hizmetkârları, tapınağa gelin, 2 Çul içinde geceleyin. Çünkü Tanrınızın Tapınağı için 2 Tahıl ve şarap sunusu kalmadı.
14 Oruç için gün belirleyin, özel bir toplantı yapın; 2 Yaşlıları ve ülkede yaşayanların tümünü Tanrınız RABbin Tapınağına toplayıp RABbe yakarın.
15 Eyvahlar olsun! Çünkü RABbin günü yakındır. 2 Her Şeye Gücü Yetenin göndereceği yıkım gibi geliyor o gün.
16 Yiyeceğimiz gözümüzün önünde yok edildi. 2 Tanrımızın Tapınağında sevinç ve coşku sona erdi.
17 Tohumlar keseklerin altında çürüdü, 2 Tahıl yok oldu, Ambarlar boş kaldı, depolar yıkıldı.
18 Hayvanlar nasıl da inliyor! 2 Sığır sürüleri çaresiz. Çünkü otlaklar kurudu. 2 Koyun sürüleri perişan oldu.
19 Ya RAB, sana yakarıyorum. 2 Çünkü ateş otlakları yok etti, Bütün ağaçları kavurdu.
20 Yabanıl hayvanlar bile sana sesleniyor. 2 Çünkü akarsular kurudu, Ateş otlakları yok etti.
1 Az Úrnak igéje, a mely lõn Jóelhez, a Petuel fiához.
2 Vének! halljátok meg ezt, és hallgassátok meg, e földnek minden lakói! Történt-é ilyen a ti idõtökben, vagy a ti atyáitoknak idejében?
3 Beszéljétek el azt a ti fiaitoknak, és a ti fiaitok az õ fiaiknak, és azoknak fiai a következõ nemzetségnek.
4 A mit a sáska meghagyott, megette a szöcskõ; és a mit a szöcskõ meghagyott, megette a cserebogár; és a mit a cserebogár meghagyott, megette a hernyó.
5 Serkenjetek fel részegek és sírjatok, és jajgassatok mind, ti borivók a mustért, mert elvétetett az a ti szátoktól!
6 Mert egy nép jött fel az én földemre, erõs és megszámlálhatatlan; fogai, mint az oroszlán fogai, és agyarai, mint a nõstény oroszláné.
7 Pusztává tette szõlõmet; összetörte fügefáimat, mezítelenre hántotta és széjjelhányta; fehérlenek annak ágai.
8 Keseregj, mint a szûz, a ki gyászba öltözik az õ ifjúsága férjéért.
9 Kifogyott az étel- és italáldozat az Úrnak házából; gyászolnak a papok, az Úrnak szolgái.
10 Elpusztíttatott a mezõ, gyászol a föld; mert elpusztíttatott a gabona; kiszáradt a must; kiapadt az olaj.
11 Szégyenüljetek meg, ti szántóvetõk; jajgassatok szõlõmûvesek: a búzáért és az árpáért; mert elveszett a mezõ aratása!
12 Elszáradt a szõlõtõ; a fügefa elhervadt; a gránátfa, a datolyafa és az almafa, a mezõnek minden gyümölcsfája kiaszott. Bizony kiszáradott az öröm az emberek közül.
13 Öltsetek gyászt és sírjatok, ti papok! Jajgassatok, ti oltár szolgái; jõjjetek és háljatok gyászruhákban, Istenem szolgái; mert megvonatott az étel- és italáldozat Isteneteknek házától.
14 Szenteljetek bõjtöt, hirdessetek gyûlést; gyûjtsétek egybe a véneket, a földnek minden lakosát az Úrnak, a ti Isteneteknek házába, és kiáltsatok az Úrhoz.
15 Jaj ez a nap! Bizony közel van az Úrnak napja, és mint a pusztítás, úgy jön el a Mindenhatótól.
16 Hát nem szemünk láttára irtatott-é ki az élelem, az öröm és vígasság Istenünk házából?!
17 Elsenyvedtek a magvak barázdáik alatt, elpusztultak a gabonás házak, összedõltek a csûrök; mert kiaszott a gabona.
18 Mint nyög a barom! Megháborodtak a marha-csordák, mert nincs legelõjük; bûnhõdnek még a juhnyájak is!
19 Hozzád kiáltok Uram, mert tûz emésztette meg a puszta virányait, és láng perzselte le a mezõ minden fáját.
20 A mezõ vadai is hozzád esengenek, mert kiszáradtak a vizeknek ágyai, és tûz emésztette meg a puszta virányait.