1 ‹‹Kardeşlerinizi ‹Halkım›, kızkardeşlerinizi ‹Merhamete ermişler› diye çağırın.››

2 ‹‹Azarlayın annenizi, azarlayın, 2 Çünkü o benim karım değil artık, 2 Ben de onun kocası değilim. 2 Yüzünden akan fahişeliği, 2 Koynundan zinaları atsın.

3 Yoksa onu çırılçıplak soyacak, 2 Anneden doğma edeceğim, 2 Çöle, çorak toprağa çevirecek, 2 Susuzluktan öldüreceğim.

4 Acımayacağım çocuklarına, 2 Çünkü onlar zina çocuklarıdır.

5 Anneleri zina etti, 2 Onlara gebe kaldı, rezillik etti. 2 ‹Oynaşlarımın ardından gideceğim› dedi, 2 ‹Ekmeğimi, suyumu, yapağımı, ketenimi, zeytinyağımı, içkimi onlar veriyor.›

6 İşte bu yüzden onun yoluna dikenli çit çekeceğim, 2 Yolunu bulamasın diye 2 Önüne duvar öreceğim.

7 Oynaşlarının ardına düşecek, 2 Ama onlara erişemeyecek, 2 Onları arayacak, 2 Ama bulamayacak. 2 O zaman, ‹İlk kocama döneyim› diyecek, 2 ‹Çünkü o zamanki halim şimdikinden iyiydi!›

8 Ama kendisine tahıl, yeni şarap, zeytinyağı verenin, 2 Baal için harcadığı altınla gümüşü bol bol sağlayanın 2 Ben olduğumu bilmedi.

9 Bu yüzden zamanında tahılımı, 2 Mevsiminde yeni şarabımı geri alacağım; 2 Çıplak bedenini örten yapağımı, ketenimi çekip alacağım.

10 Evet, oynaşlarının önünde ayıbını ortaya çıkaracağım, 2 Kimse elimden kurtaramayacak onu.

11 Bütün sevincine, bayramlarına, 2 Yeni Ay törenlerine, Şabat günlerine, 2 Dinsel bayramlarının tümüne son vereceğim.

12 Viran edeceğim asmalarını, incir ağaçlarını, 2 Hani, ‹Bunlar oynaşlarımın bana verdiği ücrettir› dediği; 2 Çalılığa çevireceğim onları, 2 Yem olacaklar yabanıl hayvanlara.

13 Cezalandıracağım onu, 2 Baallara buhur yaktığı günler için; 2 Halkalarla, takılarla süslenmiş, 2 Oynaşlarının ardınca gitmiş, 2 Beni unutmuştu›› 2 Diyor RAB.

14 ‹‹İşte bu yüzden onu ikna edip çöle götürecek, 2 Onunla dostça konuşacağım.

15 Kendisine orada bağlar vereceğim, 2 Akorfç Vadisini ona umut kapısı yapacağım. 2 Gençlik günlerinde olduğu gibi, 2 Mısırdan çıktığı günlerde olduğu gibi, 2 Ezgiler söyleyecek.

16 Ve o gün gelecek›› diyor RAB, 2 ‹‹Bana, ‹Kocam› diyeceksin; 2 Artık, ‹Efendim› demeyeceksin. var. Baal hem bir ilahın adı hem de ‹‹Koca››, ‹‹Efendi›› anlamlarına gelir.

17 Ağzından Baalların adını sileceğim, 2 Adları bir daha anılmayacak.

18 Kırdaki hayvanlarla, gökteki kuşlarla, 2 Toprakta yaşayan canlılarla, 2 Halkım için o gün antlaşma yapacağım; 2 Ülkeden yayı, kılıcı, savaşı kaldıracağım, 2 Güvenlik içinde yatıracağım onları.

19 Seni sonsuza dek kendime eş alacağım, 2 Doğruluk, adalet, sevgi, merhamet temelinde 2 Seninle evleneceğim.

20 Sadakatle seninle evleneceğim, 2 RABbi tanıyacaksın.

21 ‹‹Ve o gün yanıt vereceğim›› diyor RAB, 2 ‹‹Göklere yanıt vereceğim; 2 Onlar da yere yanıt verecek;

22 Yerse, tahıla, yeni şaraba, 2 Zeytinyağına yanıt verecek, 2 Onlar da Yizreele yanıt verecekler.

23 Onu ülkede kendim için ekeceğim, 2 Merhamete ermemiş olana acıyacağım, 2 Halkım olmayana, ‹Halkımsın› diyeceğim; 2 Onlar da bana, ‹Tanrım› diyecekler.››

1 Pereljetek anyátokkal, pereljetek (mert nem feleségem õ, és én sem vagyok néki férje), hogy tüntesse el az õ bujaságát arczáról, és az õ paráznaságát emlõi közül;

2 Különben meztelenre vetkõztetem õt és olyanná teszem, a milyen [volt] születése napján, és a pusztához teszem hasonlatossá, és olyanná változtatom õt, a milyen a kiaszott föld, és megölöm õt szomjúsággal.

3 Sõt fiain sem könyörülök, mert paráznaságnak fiai õk [is.

4 Mert paráználkodott az õ anyjok; gyalázatba merült, a ki õket szülte; mert ezt mondotta: Elmegyek szeretõim után, a kik megadják kenyeremet, vizemet, gyapjúmat és lenemet, olajomat és italomat.

5 Azért ímé tövissel rekesztem el útadat, és sövényt fonok eleibe, hogy ne találja meg ösvényeit.

6 És szaladgál majd szeretõi után, de nem éri el õket; és mikor keresi õket és nem találja meg azokat, [azt] mondja majd: Elmegyek hát és visszatérek elõbbi férjemhez: mert jobb dolgom volt akkor, hogynem mint mostan:

7 Mert nem vette eszébe, hogy én adtam néki a búzát, a mustot és az olajat, és [én] sokasítottam meg ezüstjét és az aranyat, [a mit] õk a Baálra költöttek.

8 Azért visszaveszem búzámat a maga idejében és mustomat is az õ divatjában, és elragadom gyapjúmat és lenemet, [a melyek] meztelensége befedésére [lettek volna.]

9 És most feltárom az õ gyalázatát szeretõi elõtt, és senki sem szabadítja õt ki az én kezembõl.

10 És megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepe napját.

11 És elpusztítom szõlejét és fügefáját, a melyekrõl ezt mondta: Ez az én bérem, a mit az én szeretõim adtak nékem, és erdõvé teszem azokat, és a mezei vad emészti meg õket.

12 És megbüntetem õt a Baálok napjaiért, a melyeken füstölve áldozott azoknak, és felrakta gyûrûjét és nyaklánczát, és elment szeretõi után, rólam pedig elfeledkezett, [ezt] mondja az Úr.

13 Azért ímé csalogatom õt, és elviszem õt a pusztába, és szívére beszélek.

14 És onnan adom meg néki az õ szõlõjét és az Akor völgyét a reménység ajtaja gyanánt, és úgy énekel ott, mint ifjúságának idején és mint Égyiptomból lett feljövetelének napján.

15 És azon a napon, [ezt] mondja az Úr, így fogsz engem hívni: Én férjem, és nem hívsz engem többé [így:] Baálom.

16 És kiveszítem az õ szájából a Baálok neveit, hogy azoknak neve se említtessék többé.

17 És azon a napon frigyet szerzek nékik a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a föld férgével, és az ívet, kardot és háborút eltörlöm e földrõl, és bátorságos lakozást adok nékik.

18 És eljegyezlek téged magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el.

19 Bizony, hittel jegyezlek el téged magamnak, és megismered az Urat.

20 És azon a napon meghallgatom, azt mondja az Úr, meghallgatom az egeket, azok pedig meghallgatják a földet;

21 A föld pedig meghallgatja a búzát és a mustot és az olajat; azok pedig meghallgatják Jezréelt.

22 És bevetem õt magamnak a földbe, és megkegyelmezek Ló-Rukhámának, és azt mondom Ló-Amminak: Én népem vagy te; õ pedig ezt mondja: Én Istenem!

23