1 Cînd a văzut Rahela că nu face copii lui Iacov, a pismuit pe soru-sa, şi a zis lui Iacov: ,,Dă-mi copii, ori mor!``

2 Iacov s'a mîniat pe Rahela, şi a zis: ,,Sînt eu oare în locul lui Dumnezeu, care te -a oprit să ai copii?``

3 Ea a zis: ,,Iată roaba mea Bilha; culcă-te cu ea, ca să nască pe genunchii mei, şi să am şi eu copii prin ea.``

4 Şi i -a dat de nevastă pe roaba ei Bilha; şi Iacov s'a culcat cu ea.

5 Bilha a rămas însărcinată, şi a născut lui Iacov un fiu.

6 Rahela a zis: ,,Mi -a făcut Dumnezeu dreptate, şi mi -a auzit glasul, şi mi -a dăruit un fiu.`` De aceea i -a pus numele Dan (A judecat).

7 Bilha, roaba Rahelii, a rămas iar însărcinată, şi a născut lui Iacov un al doilea fiu.

8 Rahela a zis: ,,Am luptat cu Dumnezeu împotriva sorei mele, şi am biruit.`` Deaceea i -a pus numele Neftali (Luptele lui Dumnezeu).

9 Cînd a văzut Lea că nu mai naşte, a luat pe roaba sa Zilpa, şi a dat -o lui Iacov de nevastă.

10 Zilpa, roaba Leii, a născut lui Iacov un fiu.

11 ,,Cu noroc!`` a zis Lea. De aceea i -a pus numele Gad (Noroc).

12 Zilpa, roaba Leii, a născut un al doilea fiu lui Iacov.

13 ,,Ce fericită sînt!`` a zis Lea; ,,căci femeile mă vor numi fericită.` De aceea i -a pus numele Aşer (Fericit).

14 Ruben a ieşit odată afară, pe vremea seceratului grîului, şi a găsit mandragore pe cîmp. Le -a adus mamei sale Lea. Atunci Rahela a zis Leii: ,,Dă-mi, te rog, din mandragorele fiului tău.``

15 Ea i -a răspuns: ,,Nu-ţi ajunge că mi-ai luat bărbatul, de vrei să iei şi mandragorele fiului meu?`` Şi Rahela a zis: ,,Ei bine! poate să se culce cu tine în noaptea aceasta, pentru mandragorele fiului tău.``

16 Seara, pe cînd se întorcea Iacov dela cîmp, Lea i -a ieşit înainte, şi a zis: ,,La mine ai să vii, căci te-am cumpărat cu mandragorele fiului meu.`` Şi în noaptea aceea s'a culcat cu ea.

17 Dumnezeu a ascultat pe Lea, care a rămas însărcinată, şi a născut lui Iacov al cincilea fiu.

18 Lea a zis: ,,M'a răsplătit Dumnezeu, pentrucă am dat bărbatului meu pe roaba mea.`` De aceea i -a pus numele Isahar (Răsplătire).

19 Lea a rămas iarăş însărcinată, şi a născut un al şaselea fiu lui Iacov.

20 Lea a zis: ,,Frumos dar mi -a dat Dumnezeu! De data aceasta, bărbatul meu va locui cu mine, căci i-am născut şase fii.`` Deaceea i -a pus numele Zabulon (Locuinţă).

21 În urmă, a născut o fată, căreia i -a pus numele Dina (Judecată).

22 Dumnezeu Şi -a adus aminte de Rahela, a ascultat -o, şi a făcut -o să aibă copii.

23 Ea a rămas însărcinată, şi a născut un fiu; şi a zis: ,,Mi -a luat Dumnezeu ocara!``

24 Şi i -a pus numele Iosif (Adaos), zicînd: ,,Domnul să-mi mai adauge un fiu!``

25 După ce a născut Rahela pe Iosif, Iacov a zis lui Laban: ,,Lasă-mă să plec, ca să mă duc acasă, în ţara mea.

26 Dă-mi nevestele şi copiii, pentru cari ţi-am slujit, şi voi pleca; fiindcă ştii ce slujbă ţi-am făcut.``

27 Laban i -a zis: ,,Dacă am căpătat trecere înaintea ta, mai zăboveşte; văd bine că Domnul m'a binecuvîntat din pricina ta;

28 hotărăşte-mi simbria ta, şi ţi -o voi da.``

29 Iacov i -a răspuns: ,,Ştii cum ţi-am slujit, şi cum ţi-au propăşit vitele cu mine;

30 căci puţinul pe care -l aveai înainte de venirea mea, a crescut mult, şi Domnul te -a binecuvîntat ori încotro am mers eu. Acum, cînd am să muncesc şi pentru casa mea?``

31 Laban a zis: ,,Ce să-ţi dau?`` Şi Iacov a răspuns: ,,Să nu-mi dai nimic. Dacă te învoieşti cu ce-ţi voi spune, îţi voi paşte turma şi mai departe, şi o voi păzi.

32 Azi am să trec prin toată turma ta; am să pun deoparte din oi orice miel sein şi pestriţ şi orice miel negru, şi din capre tot ce este pestriţ şi sein. Aceasta să fie simbria mea.

33 Iată cum se va dovedi cinstea mea: deacum încolo, cînd ai să vii să-mi vezi simbria, tot ce nu va fi sein şi pestriţ între capre şi negru între miei, şi se va găsi la mine, să fie socotit ca furat.``

34 Laban a zis: ,,Bine! fie aşa cum ai zis.``

35 În aceeaş zi, a pus deoparte ţapii bălţaţi şi pestriţi, toate caprele seine şi pestriţe, toate cele ce aveau alb pe ele, şi toţi mieii cari erau negri. Le -a dat în mînile fiilor săi.

36 Apoi a pus o depărtare de trei zile de drum între el şi Iacov; şi Iacov păştea celelalte oi ale lui Laban.

37 Iacov a luat nuiele verzi de plop, de migdal şi de platan; a despoiat de pe ele făşii de coajă, şi a făcut să se vadă albeaţa care era pe nuiele.

38 Apoi a pus nuielele, pe cari le despoiase de coajă în jgheaburi, în adăpători, subt ochii oilor cari veneau să bea, ca atunci cînd vor veni să bea, să zămislească.

39 Oile zămisleau uitîndu-se la nuiele, şi făceu miei bălţaţi, seini şi pestriţi.

40 Iacov despărţea mieii aceştia, şi abătea feţele oilor din turma lui Laban către cele seine şi bălţate. Şi -a făcut astfel turme deosebite, pe cari nu le -a împreunat cu turma lui Laban.

41 Oridecîteori se înferbîntau oile cele mai tari, Iacov punea nuielele în jghiaburi, subt ochii oilor, ca ele să zămislească uitîndu-se la nuiele.

42 Cînd oile erau slabe, nu punea nuielele; aşa că cele slabe erau pentru Laban, iar cele tari pentru Iacov.

43 Omul acela s'a îmbogăţit astfel din ce în ce mai mult; a avut multe turme, robi şi roabe, cămile şi măgari.

1 És látá Rákhel, hogy õ nem szûle Jákóbnak, irigykedni kezde Rákhel az õ nénjére, és monda Jákóbnak: Adj nékem gyermekeket, mert ha nem, meghalok.

2 Felgerjede azért Jákób haragja Rákhel ellen, és monda: Avagy Isten [vagyok-é] én, ki megtagadta tõled a méhnek gyümölcsét.

3 És monda ez: Ímhol az én szolgálóm Bilha, menj be hozzá, hogy szûljön az én térdeimen, és én is megépüljek õ általa.

4 Adá tehát néki az õ szolgálóját Bilhát feleségûl, és beméne ahhoz Jákób.

5 És teherbe esék Bilha és szûle Jákóbnak fiat.

6 És monda Rákhel: Ítélt felõlem az Isten, és meg is hallgatta szavamat, és adott énnékem fiat: azért nevezé nevét Dánnak.

7 Ismét fogada az õ méhében, és szûle Bilha, a Rákhel szolgálója más fiat is Jákóbnak.

8 És monda Rákhel: Nagy tusakodással tusakodtam az én nénémmel, és gyõztem; azért nevezé nevét Nafthalinak.

9 Látván pedig Lea hogy õ megszûnt a szûléstõl, vevé az õ szolgálóját Zilpát, és adá azt Jákóbnak feleségûl.

10 És szûle Zilpa, Lea szolgálója, fiat Jákóbnak.

11 És monda Lea: Szerencsére! és nevezé nevét Gádnak!

12 És szûle Zilpa, Lea szolgálója, más fiat is Jákóbnak.

13 És monda Lea: Oh én boldogságom! bizony boldognak mondanak engem az asszonyok: és nevezé nevét Ásernek.

14 És kiméne Rúben búzaaratáskor, és talála a mezõn mandragóra-bogyókat s vivé azokat az õ anyjának, Leának. És monda Rákhel Leának: Adj nékem kérlek a fiad mandragóra-bogyóiból.

15 Az pedig monda néki: Talán keveselled, hogy elvetted tõlem az én férjemet, s a fiam mandragóra-bogyóit is elvennéd tõlem? És monda Rákhel: Háljon veled hát az éjjel a te fiad mandragóra-bogyóiért.

16 Mikor Jákób este a mezõrõl jöve, eleibe méne Lea, és monda: Én hozzám jõjj be, mert megvettelek a fiam mandragóra-bogyóiért; és nála hála azon éjszaka.

17 És meghallgatá Isten Leát, mert fogada az õ méhében és szûle Jákóbnak ötödik fiat.

18 És monda Lea: Megadta az Isten jutalmamat, a miért szolgálómat férjemnek adtam; azért nevezé nevét Izsakhárnak.

19 És ismét fogada az õ méhében Lea, és szûle hatodik fiat Jákóbnak.

20 És monda Lea: Megajándékozott az Isten engem jó ajándékkal; most már velem lakik az én férjem, mert hat fiat szûltem néki, és nevezé nevét Zebulonnak.

21 Annakutána szûle leányt, és nevezé nevét Dínának.

22 Megemlékezék pedig az Isten Rákhelrõl; és meghallgatá õt az Isten és megnyitá az õ méhét.

23 És fogada méhében, és szûle fiat, s monda: Elvevé Isten az én gyalázatomat.

24 És nevezé nevét Józsefnek, mondván: Adjon ehhez az Úr nékem más fiat is.

25 És lõn, a mint szûlte vala Rákhel Józsefet, monda Jákób Lábánnak: Bocsáss el engemet, hadd menjek el az én helyembe, az én hazámba.

26 Add meg nékem az én feleségeimet és magzatimat, a kikért szolgáltalak téged, hadd menjek el, mert te tudod az én szolgálatomat, a melylyel szolgáltalak téged.

27 És monda néki Lábán: Vajha kedvet találtam volna szemeid elõtt! Úgy sejtem, hogy te éretted áldott meg engem az Úr.

28 És monda: Szabj bért magadnak és én megadom.

29 Ez pedig monda: Te tudod mimódon szolgáltalak téged, és hogy mivé lett nálam a te jószágod.

30 Mert a mi kevesed vala én elõttem, sokra szaporodott, és megáldott az Úr téged az én lábam nyomán. Immár mikor tehetek valamit a magam házáért is?

31 És monda [Lábán:] Mit adjak néked? Felele Jákób: Ne adj nékem semmit; juhaidat ismét legeltetem és õrizem, ha nekem ezt a dolgot megteszed:

32 Nyájaidat ma mind végig járom, minden pettyegetett és tarka bárányt kiszaggatok közûlök, és minden fekete bárányt a juhok közûl, s a tarkát és pettyegetettet a kecskék közûl, s legyen [ez] az én bérem.

33 S a mikor majd bérem iránt eljövéndesz, mi elõtted lesz, becsületességemrõl ez felel: a mi nem pettyegetett vagy tarka a kecskék, s nem fekete a juhok közt, az mind lopott jószág nálam.

34 És monda Lábán: Ám legyen: Vajha a te beszéded szerint lenne.

35 Külön választá azért azon a napon a pettyegetett és tarka kosokat, és minden csíkos lábú és tarka kecskét, mind a melyikben valami fehérség vala, és minden feketét a juhok közûl, és adá az õ fiainak keze alá.

36 És három napi járó földet vete maga közé és Jákób közé; Jákób pedig legelteti vala Lábán egyéb juhait.

37 És võn Jákób zöld nyár-, mogyoró- és gesztenye-vesszõket, és meghántá azokat fehéresen csíkosra, hogy látható legyen a vesszõk fehére.

38 És a vesszõket, melyeket meghántott vala, felállítá a csatornákba, az itató válúkba, melyekre a juhok inni járnak vala, szembe a juhokkal, hogy foganjanak, mikor inni jönnek.

39 És a juhok a vesszõk elõtt foganának és ellenek vala csíkos lábúakat, pettyegetetteket és tarkákat.

40 Azután külön szakasztá Jákób ezeket a bárányokat, és a Lábán nyáját arczczal fordítja vala a csíkos lábú és fekete bárányokra; így szerze magának külön falkákat, melyeket nem ereszte a Lábán juhai közé.

41 És lõn, hogy mikor a nyáj java részének vala párzási ideje, akkor Jákób a vesszõket oda raká a válúkba a juhok eleibe, hogy a vesszõket látva foganjanak.

42 De mikor satnya vala a nyáj, nem rakja vala oda s ily módon Lábánéi lõnek a satnyák, a java pedig Jákóbé.

43 És felette igen meggazdagodék a férfiú; és vala néki sok juha, szolgálója, szolgája, tevéje és szamara.