1 După ce a trecut ziua Sabatului, Maria Magdalina, Maria, mama lui Iacov, şi Salome, au cumpărat miresme, ca să se ducă să ungă trupul lui Isus.

2 În ziua dintîi a săptămînii, s'au dus la mormînt dis de dimineaţă, pe cînd răsărea soarele.

3 Femeile ziceau una către alta: ,,Cine ne va prăvăli piatra de la uşa mormîntului?``

4 Şi cînd şi-au ridicat ochii, au văzut că piatra, care era foarte mare, fusese prăvălită.

5 Au intrat în mormînt, au văzut pe un tinerel şezînd la dreapta, îmbrăcat într'un veşmînt alb, şi s'au spăimîntat.

6 El le -a zis: ,,Nu vă spăimîntaţi! Căutaţi pe Isus din Nazaret, care a fost răstignit: a înviat, nu este aici; iată locul unde îl puseseră.

7 Dar duceţi-vă de spuneţi ucenicilor Lui, şi lui Petru, că merge înaintea voastră în Galilea: acolo Îl veţi vedea, cum v'a spus.``

8 Ele au ieşit afară din mormînt, şi au luat -o la fugă, pentrucă erau cuprinse de cutremur şi de spaimă. Şi n'au spus nimănui nimic, căci se temeau.

9 (Isus, dupăce a înviat, în dimineaţa zilei dintîi a săptămînii, S'a arătat mai întîi Mariei Magdalinei, din care scosese şapte draci.

10 Ea s'a dus şi a dat de ştire celor ce fuseseră împreună cu El, cari plîngeau şi se tînguiau.

11 Cînd au auzit ei că este viu şi că a fost văzut de ea, n'au crezut -o.

12 După aceea, S'a arătat, într'alt chip, la doi dintre ei, pe drum, cînd se duceau la ţară.

13 Aceştia s'au dus de au spus lucrul acesta celorlalţi, dar nici pe ei nu i-au crezut.

14 În sfîrşit, S'a arătat celor unsprezece, cînd şedeau la masă; şi i -a mustrat pentru necredinţa şi împietrirea inimii lor, pentru că nu crezuseră pe cei ce -L văzuseră înviat.

15 Apoi le -a zis: ,,Duceţi-vă în toată lumea, şi propovăduiţi Evanghelia la orice făptură.

16 Cine va crede şi se va boteza, va fi mîntuit; dar cine nu va crede, va fi osîndit.

17 Iată semnele cari vor însoţi pe cei ce vor crede: în Numele Meu vor scoate draci; vor vorbi în limbi noi;

18 vor lua în mînă şerpi; dacă vor bea ceva de moarte, nu -i va vătăma; îşi vor pune mînile peste bolnavi, şi bolnavii se vor însănătoşa.``

19 Domnul Isus, după ce a vorbit cu ei, S'a înălţat la cer, şi a şezut la dreapta lui Dumnezeu.

20 Iar ei au plecat şi au propovăduit pretutindeni. Domnul lucra împreună cu ei, şi întărea Cuvîntul prin semnele, cari -l însoţeau. Amin.

1 Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab [anyja], és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék õt.

2 És korán reggel, a hétnek elsõ napján a sírbolthoz menének napfelköltekor.

3 És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?

4 És odatekintvén, láták, hogy a kõ el van hengerítve; mert felette nagy vala.

5 És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felõl, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének.

6 Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová õt helyezék.

7 De menjetek el, mondjátok meg az õ tanítványainak és Péternek, hogy elõttetek megyen Galileába; ott meglátjátok õt, a mint megmondotta néktek.

8 És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el õket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.

9 Mikor pedig reggel, a hétnek elsõ napján föltámadott vala, megjelenék elõször Mária Magdalénának, a kibõl hét ördögöt ûzött vala ki.

10 Ez elmenvén, megjelenté azoknak, a kik vele valának [és] keseregnek és sírnak vala.

11 Azok pedig mikor hallották, hogy él és õ látta vala, nem hivék.

12 Ezután pedig közülök kettõnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezõre mennek vala.

13 Ezek is elmenvén, megjelenték a többieknek; ezeknek sem hivének.

14 Azután, mikor asztalnál ülnek vala megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az õ hitetlenségöket és keményszívûségöket, hogy azoknak, a kik õt feltámadva látták vala, nem hivének,

15 És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.

16 A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik.

17 Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket ûznek; új nyelveken szólnak.

18 Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.

19 Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára.

20 Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerõsítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. Ámen!