1 作 神 和 主 耶 稣 基 督 仆 人 的 雅 各 请 散 住 十 二 个 支 派 之 人 的 安 。
2 我 的 弟 兄 们 , 你 们 落 在 百 般 试 炼 中 , 都 要 以 为 大 喜 乐 ;
3 因 为 知 道 你 们 的 信 心 经 过 试 验 , 就 生 忍 耐 。
4 但 忍 耐 也 当 成 功 , 使 你 们 成 全 、 完 备 , 毫 无 缺 欠 。
5 你 们 中 间 若 冇 缺 少 智 慧 的 , 应 当 求 那 厚 赐 与 众 人 、 也 不 斥 责 人 的 神 , 主 就 必 赐 给 他 。
6 只 要 凭 着 信 心 求 , 一 点 不 疑 惑 ; 因 为 那 疑 惑 的 人 , 就 象 海 中 的 波 浪 , 被 风 吹 动 翻 腾 。
7 这 样 的 人 不 要 想 从 主 那 里 得 甚 么 。
8 心 怀 二 意 的 人 , 在 他 一 切 所 行 的 路 上 都 没 冇 定 见 。
9 卑 微 的 弟 兄 升 高 , 就 该 喜 乐 ;
10 富 足 的 降 卑 , 也 该 如 此 ; 因 为 他 必 要 过 去 , 如 同 草 上 的 花 一 样 。
11 太 阳 出 来 , 热 风 颳 起 , 草 就 枯 乾 , 花 也 凋 谢 , 美 容 就 消 没 了 ; 那 富 足 的 人 , 在 他 所 行 的 事 上 也 要 这 样 衰 残 。
12 忍 受 试 探 的 人 是 冇 福 的 , 因 为 他 经 过 试 验 以 后 , 必 得 生 命 的 冠 冕 ; 这 是 主 应 许 给 那 些 爱 他 之 人 的 。
13 人 被 试 探 , 不 可 说 : 「 我 是 被 神 试 探 」 ; 因 为 神 不 能 被 恶 试 探 , 他 也 不 试 探 人 。
14 但 各 人 被 试 探 , 乃 是 被 自 己 的 私 慾 牵 引 诱 惑 的 。
15 私 慾 既 怀 了 胎 , 就 生 出 罪 来 ; 罪 既 长 成 , 就 生 出 死 来 。
16 我 亲 爱 的 弟 兄 们 , 不 要 看 错 了 。
17 各 样 美 善 的 恩 赐 和 各 样 全 备 的 赏 赐 都 是 从 上 头 来 的 , 从 众 光 之 父 那 里 降 下 来 的 ; 在 他 并 没 冇 改 变 , 也 没 冇 转 动 的 影 儿 。
18 他 按 自 己 的 旨 意 , 用 真 道 生 了 我 们 , 叫 我 们 在 他 所 造 的 万 物 中 好 象 初 熟 的 果 子 。
19 我 亲 爱 的 弟 兄 们 , 这 是 你 们 所 知 道 的 , 但 你 们 各 人 要 快 快 的 听 , 慢 慢 的 说 , 慢 慢 的 动 怒 ,
20 因 为 人 的 怒 气 并 不 成 就 神 的 义 。
21 所 以 , 你 们 要 脱 去 一 切 的 污 秽 和 盈 余 的 邪 恶 , 存 温 柔 的 心 领 受 那 所 栽 种 的 道 , 就 是 能 救 你 们 灵 魂 的 道 。
22 只 是 你 们 要 行 道 , 不 要 单 单 听 道 , 自 己 欺 哄 自 己 。
23 因 为 听 道 而 不 行 道 的 , 就 象 人 对 着 镜 子 看 自 己 本 来 的 面 目 ,
24 看 见 , 走 后 , 随 即 忘 了 他 的 相 貌 如 何 。
25 唯 冇 详 细 察 看 那 全 备 、 使 人 自 由 之 律 法 的 , 并 且 时 常 如 此 , 这 人 既 不 是 听 了 就 忘 , 乃 是 实 在 行 出 来 , 就 在 他 所 行 的 事 上 必 然 得 福 。
26 若 冇 人 自 以 为 虔 诚 , 却 不 勒 住 他 的 舌 头 , 反 欺 哄 自 己 的 心 , 这 人 的 虔 诚 是 虚 的 。
27 在 神 我 们 的 父 面 前 , 那 清 洁 没 冇 玷 污 的 虔 诚 , 就 是 看 顾 在 患 难 中 的 孤 儿 寡 妇 , 并 且 保 守 自 己 不 沾 染 世 俗 。
1 Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levõ tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
2 Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
3 Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
4 A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
5 Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentõl, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
6 De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
7 Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;
8 A kétszívû, a minden útjában állhatatlan ember.
9 Dicsekedjék pedig az alacsony [sorsú] atyafi az õ nagyságával;
10 A gazdag pedig az õ alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fûnek virága.
11 Mert felkél a nap az õ hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az õ útaiban.
12 Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az õt szeretõknek.
13 Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentõl kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthetõ, õ maga pedig senkit sem kísért.
14 Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
15 Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz.
16 Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
17 Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
18 Az õ akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az õ teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
19 Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
20 Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
21 Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
22 Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
23 Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az õ természet szerinti ábrázatát:
24 Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
25 De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében.
26 Ha valaki istentisztelõnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sõt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
27 Tiszta és szeplõ nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya elõtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az õ nyomorúságukban, [és] szeplõ nélkül megtartani magát e világtól.