Jób ajka átokszóra nyílik
1 Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját. 2 És szóla Jób, és monda: 3 Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott. 4 Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon. 5 Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; a felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé. 6 Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz. 7 Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon. 8 Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt. 9 Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját! 10 Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot. 11 Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem? 12 Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?! 13 Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék – 14 Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek. 15 Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat. 16 Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek? 17 Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt. 18 A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát. 19 Kicsiny és nagy ott egyenlő, és a szolga az ő urától szabad. 20 Mért is ad Isten a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek? 21 A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset. 22 A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót. 23 A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül. 24 Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok. 25 Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam. 26 Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.
Ka Kangaia e Hopa te Rā i Whānau mai ia
1 I muri i tēnei, ka puaki te māngai o Hopa, ā, ka kangā e ia tōna rā. 2 Nā, ka oho a Hopa, ka mea:
3 "Kia ngaro te rā i whānau ai ahau,
te pō, i kōrerotia ai,
‘He tamāroa kei roto i te kōpū.’
4 Waiho taua rā mō te pōuri;
kaua e tirohia iho e te Atua i runga;
kaua hoki e whitingia e te mārama.
5 Kia poke ia i te pōuri, i te ātārangi hoki o te mate;
kia tauria iho e te kapua;
kia whakawehia anō hoki e te whakapōuritanga o te rā.
6 Nā, ko taua pō – kia mau pū i te pōuri kerekere;
kei honoa ki ngā rā o te tau;
kei huihuia atu ina taua ngā marama.
7 Nanā, kia mokemoke taua pō,
kaua te reo koa e uru ki roto.
8 Kia kangā hoki e te hunga kanga i te rā,
e te hunga mōhio ki te whakaara rewiatana.
9 Kia pōuri ngā whetū o tōna kākarauritanga;
kia tatari ki te mārama, ā, kāhore noa iho;
kei kite hoki i te tākiritanga ata –
10 mōna kīhai i tūtaki i ngā tatau o te kōpū o tōku whaea,
kīhai i huna i te māuiui kei kitea e ahau.
11 "He aha ahau tē mate ai i te kōpū?
He aha tē hemo ai i tōku putanga mai i te kōpū?
12 He aha i rite wawe ai ngā turi mōku,
me ngā ū hei ngote māku?
13 Me i pēnā, kua āta takoto ahau, te ai he whakaohooho;
moe ana ahau; kātahi ahau ka whai okiokinga,
14 i roto i ngā kīngi, i ngā kaiwhakatakoto whakaaro o te whenua
i hanga nei i ngā wāhi mokemoke mō rātou,
15 i roto rānei i ngā rangatira whai kōura,
ō rātou nei whare kī tonu i te hiriwa.
16 Kua kāhore noa iho rānei, kua pērā me te materoto e ngaro nei
me ngā kōhungahunga kāhore nei e kite i te mārama.
17 Mutu ake i reira te whakararuraru a te hunga kino;
okioki ana i reira, te hunga kua māuiui ngā uaua.
18 Āta noho ana ngā herehere i reira
tē rongo i te reo o te kaitūkino.
19 Kei reira te iti, te rahi,
kāhore hoki he rangatira o te pononga.
20 "He aha te mārama i hōmai ai ki te tangata kei roto nei i te mate,
te ora ki te tangata kua kawa te wairua?
21 E kōingo nei ki te mate, heoi kāhore noa iho;
e keri ana kia taea ia, nui atu i te keri i ngā taonga huna.
22 Hari pū rātou, koa ana,
ina kitea te urupā.
23 He aha anō te mārama i hōmai ai ki te tangata
kua huna nei tōna ara,
kua oti nei te tūtakitaki mai e te Atua?
24 Kīanō hoki ahau i kai, kua tae mai tāku mapu;
ānō he wai ōku hāmama e ringihia ana.
25 Nō te mea kua tae mai ki ahau te mea whakawehi e wehi nei ahau;
ko tāku e pāwera nei kua pā ki ahau.
26 Kāhore ōku hūmārie, kāhore ōku āta noho,
ehara i te mea e okioki ana; nā, kua puta te raruraru."
