1 Jobb a száraz falat ott, ahol békesség van, mint ha lakomával van tele a ház, de veszekednek benne.2 Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben.3 Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztókemence, de a szívek vizsgálója az ÚR.4 A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel.5 Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen.6 Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.7 Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd.8 Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele.9 Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.10 Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát.11 Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene.12 Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik.13 Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj.14 A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör.15 Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az ÚR.16 Mire való a vételár az ostoba kezében, hogy bölcsességet vegyen, holott esze sincsen?17 Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.18 Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért.19 A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki nagyra tátja száját, saját romlását keresi.20 Az álnok szívű embernek nem lesz jó vége, és a csalárd nyelvű bajba kerül.21 Az ostoba bánatot okoz szülőjének, és nem tud örülni a bolondnak az apja.22 A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.23 A bűnös elfogadja a titokban adott vesztegetést, és elferdíti az igazság ösvényét.24 Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik.25 Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját.26 Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes.27 A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű.28 Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.