1 Israele era una vigna lussureggiante, che dava frutto in abbondanza; più abbondava il suo frutto, più moltiplicava gli altari; più bello era il suo paese, più belle faceva le sue statue.

2 Il loro cuore è ingannatore; ora ne porteranno la pena; egli abbatterà i loro altari, distruggerà le loro statue.

3 Sì, allora diranno: "Non abbiamo più re, perché non abbiam temuto l’Eterno; e il re che potrebbe fare per noi?"

4 Essi dicon delle parole, giurano il falso, fermano patti; perciò il castigo germoglia, com’erba venefica nei solchi dei campi.

5 Gli abitanti di Samaria trepideranno per le vitelle di Beth-aven; sì, il popolo farà cordoglio per l’idolo, e i suoi sacerdoti tremeranno per esso, per la sua gloria, perch’ella si dipartirà da lui.

6 E l’idolo stesso sarà portato in Assiria, come un dono al re difensore; la vergogna s’impadronirà d’Efraim, e Israele sarà coperto d’onta per i suoi disegni.

7 Quanto a Samaria, il suo re sarà annientato, come schiuma sull’acqua.

8 Gli alti luoghi di Aven, peccato d’Israele, saran pure distrutti. Le spine e i rovi cresceranno sui loro altari; ed essi diranno ai monti: "Copriteci!" e ai colli: "Cadeteci addosso!"

9 Fin dai giorni Ghibea tu hai peccato, o Israele! Quivi essi resistettero, perché la guerra, mossa ai figliuoli d’iniquità, non li colpisse in Ghibea.

10 Io li castigherò a mio talento; e i popoli s’aduneranno contro di loro, quando saran legati alle loro due iniquità.

11 Efraim è una giovenca bene ammaestrata, che ama trebbiare; ma io passerò il mio giogo sul suo bel collo; attaccherò Efraim al carro, Giuda arerà, Giacobbe erpicherà.

12 Seminate secondo la giustizia, mietete secondo la misericordia, dissodatevi un campo nuovo! Poiché è tempo di cercare l’Eterno, finch’egli non venga, e non spanda su voi la pioggia della giustizia.

13 Voi avete arata la malvagità, avete mietuto l’iniquità, avete mangiato il frutto della menzogna; poiché tu hai confidato nelle tue vie, nella moltitudine de’ tuoi prodi.

14 Perciò un tumulto si leverà fra il tuo popolo, e tutte le tue fortezze saranno distrutte, come Salman distrusse Beth-arbel, il dì della battaglia, quando la madre fu schiacciata coi figliuoli.

15 Così vi farà Bethel, a motivo della vostra immensa malvagità. All’alba, il re d’Israele sarà perduto senza rimedio.

1 Buja szõlõtõ az Izráel, a mely termi az õ gyümölcseit. Gyümölcsének sokasága szerint sokasította meg oltárait, földének jósága szerint jó sok oszlopot állított fel.

2 Csalárd a szívök; [de] most meglakolnak! Õ maga töri le oltáraikat; elpusztítja bálványaikat.

3 Bizony mondják most: Nincsen királyunk, mert nem féljük az Urat, és a király mit segíthet rajtunk?!

4 Össze-vissza beszéltek; hamisan esküdtek; szövetséget kötöttek; de mint a bürök a mezõ barázdáin, úgy sarjadzik ki az ítélet.

5 Beth-Aven borjúi miatt aggódnak Samaria lakói. Bizony megsiratja azt az õ népe, és papjai is remegnek miatta, az õ dicsõsége miatt; mert eltávozott az attól.

6 Azt magát is Assiriába vonszolják ajándékul Járeb királynak. Szégyent vall Efraim, és megszégyenül Izráel az õ tanácsa miatt.

7 Elveszett Samaria! Az õ királya, mint forgács a víz színén!

8 És Aven magaslatai, az Izráel vétke, lerontatnak. Tövis és bogácskóró növi be oltáraikat, és mondják majd a hegyeknek: Borítsatok be minket! a halmoknak pedig: Omoljatok reánk!

9 Gibea napjaitól fogva vétkezél, oh Izráel! Ott maradtak; nem érte õket Gibeában a harcz a gonoszság fiai ellen.

10 Megfenyítem hát õket kedvemre! Népek gyülekeznek ellenök, a mikor megkötöztetnek kettõs gazságukért.

11 Efraim szoktatott üszõ, a mely szeret nyomtatni; de én rámegyek az õ szép nyakára: igába fogom Efraimot; Júda szántani fog, Jákób boronál néki.

12 Vessetek magatoknak igazságra; arassatok kegyelem szerint! Szántsatok magatoknak új szántást; mert ideje keresnetek az Urat, mígnem eljõ, hogy igazság esõjét adjon néktek.

13 Istentelenséget szántottatok, álnokságot arattatok. Eszitek a hazugság gyümölcsét, mert bíztál a te utadban és vitézeidnek sokaságában!

14 Azért zendülés támad a te néped között, és minden te erõsséged elpusztíttatik, a miképen elpusztította Salman Beth-Arbelt a harcznak napján; az anya gyermekeivel együtt földhöz veretik.

15 Így cselekszik veletek Beth-El, a ti nagy gonoszságtokért; hajnalra bizony elvész Izráel királya!