9 E Iabes fu il più onorato de’ suoi fratelli; or sua madre gli pose nome Iabes, perciocchè disse: Io l’ho partorito con dolore.

10 Or Iabes invocò l’Iddio d’Israele, dicendo: Oh! se pur mi benedicessi, ed allargassi i miei confini, e fosse la tua mano meco, e facessi che io non fossi afflitto d’alcun male! E Iddio fece avvenire ciò ch’egli avea chiesto

9 Jábes pedig testvéreinél tiszteletreméltóbb vala, és azért nevezé õt az õ anyja Jábesnek, mondván: Mivelhogy fájdalommal szülém õt.

10 És Jábes az Izráel Istenét hívá segítségül, mondván: Ha engem megáldanál és az én határomat megszélesítenéd, és a te kezed én velem lenne, és engem minden veszedelemtõl megoltalmaznál, hogy bút ne lássak! És megadá Isten néki, a mit kért vala.