1 OR essendo operai nell’opera sua, vi esortiamo ancora che non abbiate ricevuta la grazia di Dio in vano2 perciocchè egli dice: Io ti ho esaudito nel tempo accettevole, e ti ho aiutato nel giorno della salute. Ecco ora il tempo accettevole, ecco ora il giorno della salute;3 non dando intoppo alcuno in cosa veruna, acciocchè il ministerio non sia vituperato.4 Anzi, rendendoci noi stessi approvati in ogni cosa, come ministri di Dio, in molta sofferenza, in afflizioni, in necessità, in distrette,5 in battiture, in prigioni, in turbamenti, in travagli, in vigilie, in digiuni;6 in purità, in conoscenza, in pazienza, in benignità, in Ispirito Santo, in carità non finta;7 in parola di verità, in virtù di Dio, con le armi di giustizia a destra ed a sinistra;8 per gloria, e per ignominia; per buona fama, e per infamia;9 come seduttori, e pur veraci; come sconosciuti, e pur riconosciuti; come morenti, e pure ecco viviamo; come castigati, ma pure non messi a morte;10 come contristati, e pur sempre allegri; come poveri, e pure arricchendo molti; come non avendo nulla, e pur possedendo ogni cosa11 LA nostra bocca è aperta inverso voi, o Corinti; il cuor nostro è allargato.12 Voi non siete allo stretto in noi, ma ben siete stretti nelle vostre viscere.13 Ora, per far par pari, io parlo come a figliuoli, allargatevi ancora voi.14 Non vi accoppiate con gl’infedeli; perciocchè, che partecipazione vi è egli tra la giustizia e l’iniquità? e che comunione vi è egli della luce con le tenebre?15 E che armonia vi è egli di Cristo con Belial? o che parte ha il fedele con l’infedele?16 E che accordo vi è egli del tempio di Dio con gl’idoli? poichè voi siete il tempio dell’Iddio vivente; siccome Iddio disse: Io abiterò nel mezzo di loro, e camminerò fra loro; e sarò lor Dio, ed essi mi saranno popolo.17 Perciò, dipartitevi del mezzo di loro, e separatevene, dice il Signore; e non toccate nulla d’immondo, ed io vi accoglierò;18 e vi sarò per padre, e voi mi sarete per figliuoli e per figliuole, dice il Signore Onnipotente
1 Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.2 Mert õ mondja: Kellemetes idõben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idõ, ímé itt az üdvösség napja.3 Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.4 Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tûrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.5 Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bõjtölésben.6 Tisztaságban, tudományban, hosszútûrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,7 Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felõl való fegyvereivel;8 Dicsõség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetõk, és igazak;9 Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élõk; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;10 Mint bánkódók, noha mindig örvendezõk; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.11 A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.12 Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.13 Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.14 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?15 És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívõnek hitetlenhez?16 Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élõ Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és õk én népem lesznek.17 Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,18 És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.