1 ALLORA lo Spirito di Dio fu sopra Azaria, figliuolo di Oded;

2 ed egli uscì incontro ad Asa, e gli disse: Ascoltatemi, Asa, e tutto Giuda, e Beniamino; il Signore è stato con voi, mentre voi siete stati con lui; e se voi, lo ricercate, voi lo troverete; ma, se voi l’abbandonate, egli vi abbandonerà.

3 Or Israele è stato un lungo tempo senza il vero Dio, e senza sacerdote che insegnasse, e senza Legge.

4 Ma quando, essendo distretto, egli si è convertito al Signore Iddio d’Israele, e l’ha ricercato, egli l’ha trovato.

5 Or in que’ tempi non vi era pace alcuna per coloro che andavano e che venivano; perciocchè turbamenti erano fra tutti gli abitanti dei paesi.

6 Ed una nazione era conquisa dall’altra nazione, ed una città dall’altra città; perciocchè Iddio li dibatteva con ogni sorte di tribolazioni.

7 Ma voi, confortatevi, e le vostre mani non diventino rimesse; perciocchè vi è premio per l’opera vostra

8 E, quando Asa ebbe udite queste parole, e la profezia del profeta Oded, egli si fortificò, e tolse via le abbominazioni da tutto il paese di Giuda, e di Beniamino, e dalle città ch’egli avea prese del monte di Efraim; e rinnovò l’Altar del Signore, ch’era davanti al portico del Signore.

9 Poi raunò tutto Giuda, e Beniamino, e que’ di Efraim, e di Manasse, e di Simeone, che dimoravano con loro; perciocchè molti si erano rivolti da parte sua, veggendo che il Signore Iddio suo era con lui.

10 Essi adunque si raunarono in Gerusalemme, nel terzo mese dell’anno quintodecimo del regno di Asa.

11 Ed in quel dì sacrificarono al Signore, della preda che aveano menata, settecento buoi, e settemila pecore.

12 E convennero in questo patto di ricercare il Signore Iddio de’ lor padri, con tutto il cuor loro, e con tutta l’anima loro;

13 e che chiunque non ricercherebbe il Signore Iddio d’Israele, fosse fatto morire, piccolo o grande che egli fosse, uomo o donna;

14 e giurarono al Signore con gran voce e grida di allegrezza, con trombe e corni.

15 E tutto Giuda si rallegrò di quel giuramento; perciocchè giurarono con tutto il cuor loro, e cercarono il Signore con tutta la loro affezione, e lo trovarono; e il Signore diede loro riposo d’ogn’intorno.

16 Il re Asa rimosse ancora Maaca, sua madre, dal governo; perciocchè ella avea fatto un idolo per un bosco; ed Asa spezzò l’idolo di essa, e lo tritò, e l’arse nella valle di Chidron.

17 Tuttavolta gli alti luoghi non furono tolti via d’Israele; ma pure il cuor di Asa fu intiero tutto il tempo della sua vita.

18 Ed egli portò nella Casa di Dio le cose che suo padre avea consacrate, e quelle ancora ch’egli stesso avea consacrate; argento, ed oro, e vasellamenti.

19 E non vi fu guerra alcuna fino all’anno trentacinquesimo del regno di Asa

1 És Azáriást, az Obed fiát felindítá az Isten lelke:

2 A ki Asa elé lépett, és monda: Hallgassatok meg engem, Asa s egész Júda és Benjámin! Az Úr van veletek, ha ti is õ vele lesztek; ha õt keresénditek, megtaláljátok; de ha õt elhagyándjátok, õ is elhágy titeket.

3 Sok ideje, hogy Izráel az igaz Isten nélkül, tanító pap nélkül, és törvény nélkül van.

4 Ha megtért volna az õ nyomorúságában az Úrhoz, Izráel Istenéhez: megtalálták volna azok, a kik õt keresik.

5 De ezekben az idõkben nincs békessége sem a kimenõnek, sem a hazajövõnek, mivelhogy nagy a nyomorúsága mindazoknak, a kik [e] földön laknak;

6 Annyira, hogy egy nemzetség a másik nemzetséget és egyik város a másik várost elpusztítja; mert az Isten gyötri õket minden sanyarúsággal.

7 Ti azért bátorságosok legyetek, kezeiteket le ne ereszszétek, mert a ti munkátoknak jutalma van.

8 Mikor pedig Asa meghallotta e beszédeket és az Obed prófétának prófécziáját, megbátorodék, és elpusztítá a Júda és Benjámin földérõl mindenestõl a bálványokat, a városokból is, a melyeket elfoglalt az Efraim hegységén, és megújítá az Úr oltárát is, a mely az Úr tornácza elõtt volt.

9 És összegyûjté az egész Júda és Benjámin nemzetségét és azokat, a kik jövevények valának köztök az Efraim, Manasse és Simeon nemzetségébõl; mert az Izráel nemzetségébõl sokan csatlakozának õ hozzá, látván, hogy az Úr, az õ Istene, õ vele volt.

10 Összegyûlének azért Jeruzsálembe a harmadik hónapban, Asa királyságának tizenötödik esztendejében.

11 És áldozának az Úrnak azon a napon a nyert zsákmányból hétszáz ökörrel és hétezer juhval;

12 És fogadást tettek, hogy ezután az Urat, az õ atyáik Istenét teljes szívvel és teljes lélekkel fogják keresni.

13 És ha valaki nem keresné az Urat, az Izráel Istenét, megölettessék kicsinytõl fogva nagyig, úgy a férfi, mint az asszony.

14 És megesküvének az Úrnak felszóval, kiáltással, trombita- és kürtszókkal.

15 És örvendezett az egész Júda az eskû felett; mert teljes szívökbõl esküdtek, és egyenlõ akarattal keresték [az Urat]; és megtaláltaték általok, és az Úr nyugodalmat szerze nékik minden felõl.

16 De még Maakát, Asa király anyját is megfosztá a királynéságtól, mivel egy iszonyú bálványt emelt vala Aserának, és Asa elrontá és összetörte annak iszonyú bálványát, és a Kedron patakjánál megégeté.

17 Jóllehet Izráelbõl a magaslatokat nem irtották ki, mindazáltal Asának tiszta szíve vala egész életében.

18 És bevivé az Isten házába, a mit atyja és õ megszentelének, ezüstöt, aranyat és edényeket.

19 És nem volt háború Asa királyságának harminczötödik esztendejéig.