1 ORA, dopo Abimelec, surse, per liberare Israele, Tola, figliuolo di Pua, figliuolo di Dodo, uomo d’Issacar, il quale dimorava in Samir, nel monte di Efraim.

2 Ed egli giudicò Israele ventitrè anni; poi morì, e fu seppellito in Samir.

3 E, dopo lui, surse Iair, Galaadita, il quale giudicò Israele ventidue anni.

4 Ed esso ebbe trenta figliuoli, i quali cavalcavano trent’asinelli, e aveano trenta città, che si chiamano fino ad oggi le Villate di Iair,

5 le quali sono nel paese di Galaad. Poi Iair morì, e fu seppellito in Camon

6 E I figliuoli d’Israele continuarono a far ciò che dispiace al Signore, e servirono a’ Baali, e ad Astarot, e agli iddii di Siria, e agl’iddii di Sidon, e agl’iddii di Moab, e agl’iddii de’ figliuoli di Ammon, e agl’iddii de’ Filistei; e abbandonarono il Signore, e non gli servivano più.

7 Laonde l’ira del Signore si accese contro ad Israele; ed egli lo vendè nelle mani de’ Filistei, e nelle mani dei figliuoli di Ammon.

8 E in quell’anno, ch’era il diciottesimo, quelli afflissero ed oppressarono i figliuoli d’Israele, cioè tutti i figliuoli d’Israele ch’erano di là dal Giordano, nel paese degli Amorrei, ch’è in Galaad.

9 E i figliuoli di Ammon passarono il Giordano, per combattere eziandio contro a Giuda, e contro a Beniamino, e contro alla casa di Efraim; onde Israele fu grandemente distretto

10 Allora i figliuoli d’Israele gridarono al Signore, dicendo: Noi abbiamo peccato contro a te; conciossiachè abbiamo abbandonato il nostro Dio, e abbiamo servito a’ Baali.

11 E il Signore disse a’ figliuoli d’Israele: Quando voi avete gridato a me, non vi ho io salvati dalle mani degli Egizi, e degli Amorrei, e de’ figliuoli di Ammon, e de’ Filistei,

12 e de’ Sidonii, e degli Amalechiti, e dei Maoniti, i quali vi oppressavano?

13 Ma voi mi avete abbandonato, ed avete servito ad altri dii; perciò, io non vi libererò più.

14 Andate, e gridate agl’iddii che avete scelti; salvinvi essi al tempo della vostra angoscia.

15 Ma i figliuoli d’Israele dissero al Signore: Noi abbiamo peccato; facci tu tutto quello che ti piacerà; sol ti preghiamo che tu ci liberi oggi.

16 Allora tolsero gl’iddii degli stranieri del mezzo di loro, e servirono al Signore; ed egli si accorò l’animo per lo travaglio d’Israele.

17 Or i figliuoli di Ammon si adunarono a grida, e si accamparono in Galaad. I figliuoli d’Israele si adunarono anch’essi, e si accamparono in Mispa.

18 E il popolo, cioè i principali di Galaad, dissero gli uni agli altri: Chi sarà l’uomo che comincerà a combattere contro a’ figliuoli di Ammon? esso sarà capo a tutti gli abitanti di Galaad

1 Támada pedig Abimélek után az Izráel megszabadítására Thóla, Puának, a Dodó fiának fia, Issakhár nemzetségébõl való, a ki Sámirban lakott, az Efraim hegységben.

2 És bíráskodék Izráelben huszonhárom esztendeig, és meghala, és eltemetteték Sámirban.

3 Õ utána következett Jáir, a gileádbeli, és ítélé Izráelt huszonkét esztendeig.

4 Ennek harmincz fia volt, kik harmincz szamárcsikón nyargaltak, és volt nékik harmincz városuk, melyeket mind e mai napig Jáir faluinak neveznek, melyek Gileád földén vannak.

5 És meghalt Jáir, és eltemetteték Kámonban.

6 De az Izráel fiai újra gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei elõtt, mert szolgáltak a Baáloknak és Astarótnak, és Sziria isteneinek, és Sidon isteneinek, és Moáb isteneinek, és az Ammon fiai isteneinek, és a Filiszteusok isteneinek, és elhagyták az Urat, és nem szolgáltak néki.

7 Felgerjedett azért az Úrnak haragja Izráel ellen, és adá õket a Filiszteusoknak és az Ammon fiainak kezökbe.

8 És [ezek] szorongatták és nyomorgatták az Izráel fiait attól az évtõl [fogva] tizennyolcz esztendõn keresztül, Izráelnek minden fiait a kik a Jordánon túl valának az Emoreusoknak földén, mely Gileádban van.

9 És átkeltek az Ammon fiai a Jordánon, hogy hadakozzanak Júda és Benjámin ellen és az Efraim háza ellen, és felette igen szorongattaték az Izráel.

10 Akkor az Úrhoz kiáltottak az Izráel fiai, mondván: Vétkeztünk te ellened, mert elhagytuk a mi Istenünket, és szolgáltunk a Baáloknak.

11 Az Úr pedig monda az Izráel fiainak: Nemde én szabadítottalak-é meg benneteket az Égyiptombeliektõl, az Emoreusoktól, az Ammon fiaitól, a Filiszteusoktól,

12 És a Sidonbeliektõl, az Amálekitáktól és a Maonitáktól, mikor titeket szorongattak, és ti én hozzám kiáltottatok, megszabadítottalak titeket az õ kezökbõl?

13 És ti [mégis] elhagytatok engem, és idegen isteneknek szolgáltatok; annakokáért többé nem szabadítlak meg titeket ezután.

14 Menjetek és kiáltsatok azokhoz az istenekhez, a kiket választottatok, szabadítsanak meg azok benneteket a ti nyomorúságtoknak idején.

15 Felelének pedig az Izráel fiai az Úrnak: Vétkeztünk, cselekedjél úgy velünk, a mint jónak látszik a te szemeid elõtt, csak most az egyszer szabadíts [még] meg, kérünk!

16 És elvetették maguktól az idegen isteneket, és szolgáltak az Úrnak. És megesett az õ szíve az Izráel nyomorúságán.

17 És összegyülekeztek az Ammon fiai, és táborba szállottak Gileádban, és összegyûltek az Izráel fiai [is], és Mispában táboroztak.

18 És Gileád népe és fejedelmei egyik a másikától kérdezgették: Ki az a férfiú, a ki megkezdi a harczot az Ammon fiai ellen? Legyen az feje Gileád összes lakóinak!