1 ORA, passato il sabato, Maria Maddalena, e Maria madre di Giacomo, e Salome, avendo comperati degli aromati, per venire ad imbalsamar Gesù,2 la mattina del primo giorno della settimana, molto per tempo, vennero al monumento, in sul levar del sole.3 E dicevan fra loro: Chi ci rotolerà la pietra dall’apertura del monumento?4 E riguardando, vedono che la pietra era stata rotolata, perciocchè era molto grande.5 Ed essendo entrate nel monumento, videro un giovanetto, che sedeva dal lato destro, vestito d’una roba bianca; e furono spaventate.6 Ed egli disse loro: Non vi spaventate; voi cercate Gesù, il Nazareno, ch’è stato crocifisso; egli è risuscitato, egli non è qui; ecco il luogo ove l’aveano posto.7 Ma andate, e dite a’ suoi discepoli ed a Pietro, ch’egli va innanzi a voi in Galilea; quivi lo vedrete, come egli vi ha detto.8 Ed esse, uscite prontamente, se ne fuggirono dal monumento; perciocchè tremito e spavento le avea occupate; e non dissero nulla ad alcuno, perciocchè aveano paura9 OR Gesù, essendo risuscitato la mattina del primo giorno della settimana, apparve prima a Maria Maddalena, della quale avea cacciati sette demoni.10 Ed ella andò, e l’annunziò a coloro ch’erano stati con lui, i quali facevan cordoglio, e piangevano.11 Ed essi, udito ch’egli viveva, e ch’era stato veduto da lei, nol credettero.12 Ora, dopo queste cose, apparve in altra forma a due di loro, i quali erano in cammino, andando a’ campi.13 E quelli andarono, e l’annunziarono agli altri; ma quelli ancora non credettero14 Ultimamente, apparve agli undici, mentre erano a tavola; e rimproverò loro la loro incredulità, e durezza di cuore; perciocchè non avean creduto a coloro che l’avean veduto risuscitato.15 Ed egli disse loro: Andate per tutto il mondo, e predicate l’evangelo ad ogni creatura.16 Chi avrà creduto, e sarà stato battezzato, sarà salvato; ma chi non avrà creduto sarà condannato.17 Or questi segni accompagneranno coloro che avranno creduto: Cacceranno i demoni nel mio nome; parleranno nuovi linguaggi;18 torranno via i serpenti; ed avvegnachè abbiano bevuta alcuna cosa mortifera, quella non farà loro alcun nocimento; metteranno le mani sopra gl’infermi, ed essi staranno bene19 Il Signore adunque, dopo ch’ebbe lor parlato, fu raccolto nel cielo, e sedette alla destra di Dio.20 Ed essi, essendo usciti, predicarono in ogni luogo, operando insieme il Signore, e confermando la parola per i segni che seguivano
1 Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab [anyja], és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék õt.2 És korán reggel, a hétnek elsõ napján a sírbolthoz menének napfelköltekor.3 És mondják vala maguk között: Kicsoda hengeríti el nékünk a követ a sírbolt szájáról?4 És odatekintvén, láták, hogy a kõ el van hengerítve; mert felette nagy vala.5 És bemenvén a sírboltba, látának egy ifjút ülni jobb felõl, fehér ruhába öltözve; és megfélemlének.6 Az pedig monda nékik: Ne féljetek. A Názáreti Jézust keresitek, a ki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; ímé a hely, a hová õt helyezék.7 De menjetek el, mondjátok meg az õ tanítványainak és Péternek, hogy elõttetek megyen Galileába; ott meglátjátok õt, a mint megmondotta néktek.8 És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el õket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.9 Mikor pedig reggel, a hétnek elsõ napján föltámadott vala, megjelenék elõször Mária Magdalénának, a kibõl hét ördögöt ûzött vala ki.10 Ez elmenvén, megjelenté azoknak, a kik vele valának [és] keseregnek és sírnak vala.11 Azok pedig mikor hallották, hogy él és õ látta vala, nem hivék.12 Ezután pedig közülök kettõnek jelenék meg más alakban, útközben, mikor a mezõre mennek vala.13 Ezek is elmenvén, megjelenték a többieknek; ezeknek sem hivének.14 Azután, mikor asztalnál ülnek vala megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az õ hitetlenségöket és keményszívûségöket, hogy azoknak, a kik õt feltámadva látták vala, nem hivének,15 És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangyéliomot minden teremtésnek.16 A ki hiszen és megkeresztelkedik, idvezül; a ki pedig nem hiszen, elkárhozik.17 Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket ûznek; új nyelveken szólnak.18 Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.19 Az Úr azért, minekutána szólott vala nékik, felviteték a mennybe, és üle az Istennek jobbjára.20 Azok pedig kimenvén, prédikálának mindenütt, az Úr együtt munkálván velök, és megerõsítvén az ígét a jelek által, a melyek követik vala. Ámen!