1 Ha per támad férfiak között, és törvény elé mennek, és megítélik õket, és igazat adnak az igaznak és bûnösnek mondják a bûnöst:

2 Akkor, ha a bûnös ütleget érdemel, vonassa le azt a bíró, és üttessen arra maga elõtt annak bûnössége szerint való számban.

3 Negyvenet üttessen rá, ne többet, hogy netalán, ha ennél több ütést üttet reá, alávalóvá legyen elõtted a te atyádfia.

4 Ne kösd be az ökörnek száját, mikor nyomtat!

5 Ha testvérek laknak együtt, és meghal egy közülök, és nincs annak fia: a megholtnak felesége ne menjen ki a háztól idegen férfiúhoz; [hanem] a sógora menjen be hozzá, és vegye el õt magának feleségül, és éljen vele sógorsági házasságban.

6 És majd az elsõszülött, a kit szülni fog, a megholt testvér nevét kapja, hogy annak neve ki ne töröltessék Izráelbõl.

7 Hogyha a férfinak nincs kedve elvenni az õ ángyát, menjen el az õ ángya a kapuba a vénekhez, és mondja: Sógorom vonakodik fentartani az õ testvérének nevét Izráelben, nem akar velem sógorsági házasságban élni.

8 Akkor hívják azt az õ városának vénei, és beszéljenek vele; és ha megáll és ezt mondja: nincs kedvem õt elvenni:

9 Akkor járuljon hozzá az õ ángya a vének szemei elõtt, és húzza le saruját annak lábáról, és köpjön az arczába, és szóljon, és ezt mondja: Így kell cselekedni azzal a férfival, a ki nem építi az õ testvérének házát.

11 Ha két férfi összevesz egymással, és az egyiknek felesége oda járul, hogy megszabadítsa az õ férjét annak kezébõl, a ki veri azt, és kinyujtja kezét, és megfogja annak szeméremtestét:

12 Vágd el annak kezét, meg ne szánja szemed.

13 Ne legyen a te zsákodban kétféle font: nagyobb és kisebb.

14 Ne legyen a te házadban kétféle éfa: nagyobb és kisebb.

15 Teljes és igaz fontod legyen néked; teljes és igaz éfád legyen néked; hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.

16 Mert az Úr elõtt, a te Istened elõtt útálni való mindaz, a ki ezeket cselekszi; [és] mindaz, a ki hamisságot mível.

17 Megemlékezzél arról, a mit Amálek cselekedett rajtad az úton, a mikor Égyiptomból kijöttetek:

18 Hogy reád támadt az úton, és megverte a seregnek utolsó részét, mind az erõtleneket, a kik hátul valának, a mikor magad is fáradt és lankadt voltál, és nem félte az Istent.

19 Mikor azért megnyugtat majd téged az Úr, a te Istened, minden te köröskörül lévõ ellenségedtõl azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, hogy bírjad azt: töröld el Amálek emlékezetét az ég alól; el ne felejtsd!

1 Se houver contenda entre alguns, e vierem a juízo para serem julgados, justificar-se-á ao inocente, e ao culpado condenar-se-á.

2 E se o culpado merecer açoites, o juiz fará que ele se deite e seja açoitado na sua presença, de acordo com a gravidade da sua culpa.

3 Até quarenta açoites lhe poderá dar, não mais; para que, porventura, se lhe der mais açoites do que estes, teu irmão não fique envilecido aos teus olhos.

4 Não atarás a boca ao boi quando estiver debulhando.

5 Se irmãos morarem juntos, e um deles morrer sem deixar filho, a mulher do falecido não se casará com homem estranho, de fora; seu cunhado estará com ela, e a tomará por mulher, fazendo a obrigação de cunhado para com ela.

6 E o primogênito que ela lhe der sucederá ao nome do irmão falecido, para que o nome deste não se apague de Israel.

7 Mas, se o homem não quiser tomar sua cunhada, esta subirá à porta, aos anciãos, e dirá: Meu cunhado recusa suscitar a seu irmão nome em Israel; não quer cumprir para comigo o dever de cunhado.

8 Então os anciãos da sua cidade o chamarão, e falarão com ele. Se ele persistir, e disser: Não quero tomá-la;

9 sua cunhada se chegará a ele, na presença dos anciãos, e lhe descalçará o sapato do pé, e lhe cuspirá ao rosto, e dirá: Assim se fará ao homem que não edificar a casa de seu irmão.

10 E sua casa será chamada em Israel a casa do descalçado.

11 Quando pelejarem dois homens, um contra o outro, e a mulher de um chegar para livrar a seu marido da mão daquele que o fere, e ela, estendendo a mão, lhe pegar pelas suas vergonhas,

12 decepar-lhe-á a mão; o teu olho não terá piedade dela.

13 Não terás na tua bolsa pesos diferentes, um grande e um pequeno.

14 Não terás na tua casa duas efas, uma grande e uma pequena.

15 Terás peso inteiro e justo; terás efa inteira e justa; para que se prolonguem os teus dias na terra que o Senhor teu Deus te dá.

16 Porque é abominável ao Senhor teu Deus todo aquele que faz tais coisas, todo aquele que pratica a injustiça.

17 Lembra-te do que te fez Amaleque no caminho, quando saías do Egito;

18 como te saiu ao encontro no caminho e feriu na tua retaguarda todos os fracos que iam após ti, estando tu cansado e afadigado; e não temeu a Deus.

19 Quando, pois, o Senhor teu Deus te houver dado repouso de todos os teus inimigos em redor, na terra que o Senhor teu Deus te dá por herança para a possuíres, apagarás a memória de Amaleque de debaixo do céu; não te esquecerás.