1 Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;

2 Hanem gyámok és gondviselõk alatt van az atyjától rendelt ideig.

3 Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:

4 Mikor pedig eljött az idõnek teljessége, kibocsátotta Isten az õ Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,

5 Hogy a törvény alatt levõket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.

6 Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az õ Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!

7 Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.

8 Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;

9 Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sõt hogy megismert titeket az Isten, miként tértek vissza ismét az erõtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?

10 Megtartjátok a napokat és hónapokat és idõket, meg az esztendõket.

11 Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.

12 Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek titeket, semmivel sem bántottatok meg engem.

13 Tudjátok pedig, hogy testem erõtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot elõször.

14 És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.

15 Hová lõn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.

16 Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?

17 Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sõt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok.

18 Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.

19 Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szûlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.

20 Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felõletek.

21 Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?

22 Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik a szabadostól.

23 De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.

24 Ezek mást példáznak: mert azok [az] [asszonyok] a két szövetség, az egyik a Sinai hegyrõl való, szolgaságra szûlõ, ez Hágár,

25 Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.

26 De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,

27 Mert meg van írva: Ujjongj te meddõ, ki nem szûlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.

28 Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.

29 De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.

30 De mit mond az Írás? Ûzd ki a szolgálót és az õ fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nõ fiával.

31 Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.

1 Ora, digo que por todo o tempo em que o herdeiro é menino, em nada difere de um servo, ainda que seja senhor de tudo;

2 mas está debaixo de tutores e curadores até o tempo determinado pelo pai.

3 Assim também nós, quando éramos meninos, estávamos reduzidos à servidão debaixo dos rudimentos do mundo;

4 mas, vindo a plenitude dos tempos, Deus enviou seu Filho, nascido de mulher, nascido debaixo de lei,

5 para resgatar os que estavam debaixo de lei, a fim de recebermos a adoção de filhos.

6 E, porque sois filhos, Deus enviou aos nossos corações o Espírito de seu Filho, que clama: Aba, Pai.

7 Portanto já não és mais servo, mas filho; e se és filho, és também herdeiro por Deus.

8 Outrora, quando não conhecíeis a Deus, servíeis aos que por natureza não são deuses;

9 agora, porém, que já conheceis a Deus, ou, melhor, sendo conhecidos por Deus, como tornais outra vez a esses rudimentos fracos e pobres, aos quais de novo quereis servir?

10 Guardais dias, e meses, e tempos, e anos.

11 Temo a vosso respeito não haja eu trabalhado em vão entre vós.

12 Irmãos, rogo-vos que vos torneis como eu, porque também eu me tornei como vós. Nenhum mal me fizestes;

13 e vós sabeis que por causa de uma enfermidade da carne vos anunciei o evangelho a primeira vez,

14 e aquilo que na minha carne era para vós uma tentação, não o desprezastes nem o repelistes, antes me recebestes como a um anjo de Deus, mesmo como a Cristo Jesus.

15 Onde está, pois, aquela vossa satisfação? Porque vos dou testemunho de que, se possível fora, teríeis arrancado os vossos olhos, e mos teríeis dado.

16 Tornei-me acaso vosso inimigo, porque vos disse a verdade?

17 Eles vos procuram zelosamente não com bons motivos, mas querem vos excluir, para que zelosamente os procureis a eles.

18 No que é bom, é bom serdes sempre procurados, e não só quando estou presente convosco.

19 Meus filhinhos, por quem de novo sinto as dores de parto, até que Cristo seja formado em vós;

20 eu bem quisera estar presente convosco agora, e mudar o tom da minha voz; porque estou perplexo a vosso respeito.

21 Dizei-me, os que quereis estar debaixo da lei, não ouvis vós a lei?

22 Porque está escrito que Abraão teve dois filhos, um da escrava, e outro da livre.

23 Todavia o que era da escrava nasceu segundo a carne, mas, o que era da livre, por promessa.

24 O que se entende por alegoria: pois essas mulheres são dois pactos; um do monte Sinai, que dá à luz filhos para a servidão, e que é Agar.

25 Ora, esta Agar é o monte Sinai na Arábia e corresponde à Jerusalém atual, pois é escrava com seus filhos.

26 Mas a Jerusalém que é de cima é livre; a qual é nossa mãe.

27 Pois está escrito: Alegra-te, estéril, que não dás à luz; esforça-te e clama, tu que não estás de parto; porque mais são os filhos da desolada do que os da que tem marido.

28 Ora vós, irmãos, sois filhos da promessa, como Isaque.

29 Mas, como naquele tempo o que nasceu segundo a carne perseguia ao que nasceu segundo o Espírito, assim é também agora.

30 Que diz, porém, a Escritura? Lança fora a escrava e seu filho, porque de modo algum o filho da escrava herdará com o filho da livre.

31 Pelo que, irmãos, não somos filhos da escrava, mas da livre.