1 Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fõk lesznek az ítélettételben;2 Olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kõszál árnyéka a szomjúhozó földön.3 És nem lesznek zárva többé a látóknak szemei, és a hallók fülei figyelmeznek;4 A hebehurgyák szíve ismerni tanul, és a dadogóknak nyelve gyorsan és világosan szól.5 Nem nevezik a bolondot többé nemesnek, és a csalárdot sem hívják nagylelkûnek.6 Mert a bolond [csak] bolondot beszél, és az õ szíve hamisságot forral, hogy istentelenséget cselekedjék, és szóljon az Úr ellen tévelygést, hogy az éhezõ lelkét éhen hagyja, és a szomjazó italát elvegye.7 A csalárdnak eszközei csalárdok, õ álnokságot tervel, hogy elveszesse az alázatosokat hazug beszéddel, ha a szegény igazat szólna is.8 De a nemes nemes dolgokat tervel, és a nemes dolgokban meg is marad.9 Ti gondtalan asszonyok, keljetek fel, halljátok szavam', és ti elbizakodott leányzók, vegyétek füleitekbe beszédem'!10 Kevés idõ multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.11 Reszkessetek, ti gondtalanok, rettenjetek meg, ti elbizakodottak; vetkezzetek mezítelenre és övezzétek fel ágyékaitokat gyászruhával.12 Gyászolják az emlõket, a szép mezõket, a termõ szõlõtõket.13 Népemnek földét tüske, tövis verte fel, és az örvendõ városnak minden öröm-házait;14 A paloták elhagyatvák, a város zaja elnémult, torony és bástya barlangokká lettek örökre, hol a vadszamár kedvére él, a nyájak meg legelnek.15 Míglen kiöntetik reánk a lélek a magasból, és lészen a puszta termõfölddé, és a termõföld erdõnek tartatik;16 És lakozik a pusztában jogosság, és igazság fog ülni a termõföldön;17 És lesz az igazság mûve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké.18 Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban.19 De jégesõ hull és megdõl az erdõ, és a város elsülyedve elsülyed!20 Oh boldogok ti, a kik minden vizek mellett vettek, és szabadon eresztitek a barmok és szamarak lábait!

1 Eis que reinará um rei com justiça, e dominarão os príncipes segundo o juízo.2 E será aquele homem como um esconderijo contra o vento, e um refúgio contra a tempestade, como ribeiros de águas em lugares secos, e como a sombra de uma grande rocha em terra sedenta.3 E os olhos dos que veem não olharão para trás; e os ouvidos dos que ouvem estarão atentos.4 E o coração dos imprudentes entenderá o conhecimento; e a língua dos gagos estará pronta para falar distintamente.5 Ao vil nunca mais se chamará liberal; e do avarento nunca mais se dirá que é generoso.6 Porque o vil fala obscenidade, e o seu coração pratica a iniquidade, para usar hipocrisia, e para proferir mentiras contra o Senhor, para deixar vazia a alma do faminto, e fazer com que o sedento venha a ter falta de bebida.7 Também todas as armas do avarento são más; ele maquina invenções malignas, para destruir os mansos com palavras falsas, mesmo quando o pobre chega a falar retamente.8 Mas o liberal projeta coisas liberais, e pela liberalidade está em pé.9 Levantai-vos, mulheres, que estais sossegadas, e ouvi a minha voz; e vós, filhas, que estais tão seguras, inclinai os ouvidos às minhas palavras.10 Porque num ano e dias vireis a ser turbadas, ó mulheres que estais tão seguras; porque a vindima se acabará, e a colheita não virá.11 Tremei, mulheres que estais sossegadas, e turbai-vos vós, que estais tão seguras; despi-vos, e ponde-vos nuas, e cingi com saco os vossos lombos.12 Baterão nos peitos, pelos campos desejáveis, e pelas vinhas frutíferas.13 Sobre a terra do meu povo virão espinheiros e sarças, como também sobre todas as casas onde há alegria, na cidade jubilosa.14 Porque os palácios serão abandonados, a multidão da cidade cessará; e as fortificações e as torres servirão de cavernas para sempre, para alegria dos jumentos monteses, e para pasto dos rebanhos;15 Até que se derrame sobre nós o Espírito lá do alto; então o deserto se tornará em campo fértil, e o campo fértil será reputado por um bosque.16 E o juízo habitará no deserto, e a justiça morará no campo fértil.17 E o efeito da justiça será paz, e a operação da justiça, repouso e segurança para sempre.18 E o meu povo habitará em morada de paz, e em moradas bem seguras, e em lugares quietos de descanso.19 Mas, descendo ao bosque, cairá saraiva e a cidade será inteiramente abatida.20 Bem-aventurados vós os que semeais junto a todas as águas; e deixais livres os pés do boi e do jumento.