1 És a mint eltávozék, láta egy embert, a ki születésétõl fogva vak vala.2 És kérdezék õt a tanítványai, mondván: Mester, ki vétkezett, ez-é vagy ennek szülei, hogy vakon született?3 Felele Jézus: Sem ez nem vétkezett, sem ennek szülei; hanem, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.4 Nékem cselekednem kell annak dolgait, a ki elküldött engem, a míg nappal van: eljõ az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik.5 Míg e világon vagyok, e világ világossága vagyok.6 Ezeket mondván, a földre köpe, és az õ nyálából sárt csinála, és rákené a sarat a vak szemeire,7 És monda néki: Menj el, mosakodjál meg a Siloám tavában (a mi azt jelenti: Küldött). Elméne azért és megmosakodék, és megjöve látva.8 A szomszédok azért, és a kik az elõtt látták azt, hogy vak vala, mondának: Nem ez-é az, a ki [itt] szokott ülni és koldulni?9 Némelyek azt mondák, hogy: Ez az; mások pedig, hogy: Hasonlít hozzá. Õ azt mondá, hogy: Én vagyok [az].10 Mondának azért néki: Mimódon nyiltak meg a te szemeid?11 Felele az és monda: Egy ember, a kit Jézusnak mondanak, sarat készíte és rákené a szemeimre, és monda nékem: Menj el a Siloám tavára és mosódjál meg; miután pedig elmenék és megmosakodám, megjöve látásom.12 Mondának azért néki: Hol van az? Monda: Nem tudom.13 Vivék õt, a ki elõbb még vak volt, a farizeusokhoz.14 Mikor pedig Jézus a sarat csinálá és felnyitá ennek szemeit, szombat vala.15 Szintén a farizeusok is megkérdezék azért õt, mimódon jött meg a látása? Õ pedig monda nékik: Sarat tõn szemeimre, és megmosakodám, és látok.16 Mondának azért némelyek a farizeusok közül: Ez az ember nincsen Istentõl, mert nem tartja meg a szombatot. Mások mondának: Mimódon tehet bûnös ember ilyen jeleket? És hasonlás lõn közöttük.17 Újra mondának a vaknak: Te mit szólsz õ róla, hogy megnyitá a szemeidet? Õ pedig monda: Hogy próféta.18 Nem hivék azért a zsidók róla, hogy vak vala és megjöve a látása, mígnem elõhívák annak szüleit, a kinek megjöve a látása,19 És megkérdezék azokat, mondván: Ez a ti fiatok, a kirõl azt mondjátok, hogy vakon született? mimódon lát hát most?20 Felelének nékik annak szülei és mondának: Tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született:21 De mimódon lát most, nem tudjuk; vagy ki nyitotta meg a szemeit, mi nem tudjuk: elég idõs [már] õ; õt kérdezzétek; õ beszéljen magáról.22 Ezeket mondák annak szülei, mivelhogy félnek vala a zsidóktól: mert megegyeztek már a zsidók, hogy ha valaki Krisztusnak vallja õt, rekesztessék ki a gyülekezetbõl.23 Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idõs, õt kérdezzétek.24 Másodszor is szólíták azért az embert, a ki vak vala, és mondának néki: Adj dicsõséget az Istennek; mi tudjuk, hogy ez az ember bûnös.25 Felele azért az és monda: Ha bûnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.26 Újra mondák pedig néki: Mit csinált veled? Mimódon nyitotta meg a szemeidet?27 Felele nékik: Már mondám néktek és nem hallátok: miért akarjátok újra hallani? avagy ti is az õ tanítványai akartok lenni?28 Szidalmazák azért õt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk.29 Mi tudjuk, hogy Mózessel beszélt az Isten: errõl pedig azt sem tudjuk, honnan való.30 Felele az ember és monda nékik: Bizony csodálatos az, hogy ti nem tudjátok honnan való, és az én szemeimet megnyitotta.31 Pedig tudjuk, hogy az Isten nem hallgatja meg a bûnösöket; hanem ha valaki istenfélõ, és az õ akaratát cselekszi, azt hallgatja meg.32 Öröktõl fogva nem hallaték, hogy vakon szülöttnek szemeit valaki megnyitotta volna.33 Ha ez nem Istentõl volna, semmit sem cselekedhetnék.34 Felelének és mondának néki: Te mindenestõl bûnben születtél, és te tanítasz minket? És kiveték õt.35 Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában?36 Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?37 Monda pedig néki Jézus: Láttad is õt, és a ki beszél veled, az az.38 Az pedig monda: Hiszek, Uram. És imádá Õt.39 És monda Jézus: Ítélet végett jöttem én e világra, hogy a kik nem látnak, lássanak; és a kik látnak, vakok legyenek.40 És hallák ezeket némely farizeusok, a kik vele valának, és mondának néki: Avagy mi is vakok vagyunk-é?41 Monda nékik Jézus: Ha vakok volnátok, nem volna bûnötök; ámde azt mondjátok, hogy látunk: azért a ti bûnötök megmarad.

1 E, passando Jesus, viu um homem cego de nascença.2 E os seus discípulos lhe perguntaram, dizendo: Rabi, quem pecou, este ou seus pais, para que nascesse cego?3 Jesus respondeu: Nem ele pecou nem seus pais; mas foi assim para que se manifestem nele as obras de Deus.4 Convém que eu faça as obras daquele que me enviou, enquanto é dia; a noite vem, quando ninguém pode trabalhar.5 Enquanto estou no mundo, sou a luz do mundo.6 Tendo dito isto, cuspiu na terra, e com a saliva fez lodo, e untou com o lodo os olhos do cego.7 E disse-lhe: Vai, lava-te no tanque de Siloé (que significa o Enviado). Foi, pois, e lavou-se, e voltou vendo.8 Então os vizinhos, e aqueles que dantes tinham visto que era cego, diziam: Não é este aquele que estava assentado e mendigava?9 Uns diziam: É este. E outros: Parece-se com ele. Ele dizia: Sou eu.10 Diziam-lhe, pois: Como se te abriram os olhos?11 Ele respondeu, e disse: O homem, chamado Jesus, fez lodo, e untou-me os olhos, e disse-me: Vai ao tanque de Siloé, e lava-te. Então fui, e lavei-me, e vi.12 Disseram-lhe, pois: Onde está ele? Respondeu: Não sei.13 Levaram, pois, aos fariseus o que dantes era cego.14 E era sábado quando Jesus fez o lodo e lhe abriu os olhos.15 Tornaram, pois, também os fariseus a perguntar-lhe como vira, e ele lhes disse: Pôs-me lodo sobre os olhos, lavei-me, e vejo.16 Então alguns dos fariseus diziam: Este homem não é de Deus, pois não guarda o sábado. Diziam outros: Como pode um homem pecador fazer tais sinais? E havia dissensão entre eles.17 Tornaram, pois, a dizer ao cego: Tu, que dizes daquele que te abriu os olhos? E ele respondeu: Que é profeta.18 Os judeus, porém, não creram, a seu respeito, que tivesse sido cego, e que agora visse, enquanto não chamaram os pais do que agora via.19 E perguntaram-lhes, dizendo: É este o vosso filho, que vós dizeis ter nascido cego? Como, pois, vê agora?20 Seus pais lhes responderam, e disseram: Sabemos que este é o nosso filho, e que nasceu cego;21 Mas como agora vê, não sabemos; ou quem lhe tenha aberto os olhos, não sabemos. Tem idade, perguntai-lho a ele mesmo; e ele falará por si mesmo.22 Seus pais disseram isto, porque temiam os judeus. Porquanto já os judeus tinham resolvido que, se alguém confessasse ser ele o Cristo, fosse expulso da sinagoga.23 Por isso é que seus pais disseram: Tem idade, perguntai-lho a ele mesmo.24 Chamaram, pois, pela segunda vez o homem que tinha sido cego, e disseram-lhe: Dá glória a Deus; nós sabemos que esse homem é pecador.25 Respondeu ele pois, e disse: Se é pecador, não sei; uma coisa sei, é que, havendo eu sido cego, agora vejo.26 E tornaram a dizer-lhe: Que te fez ele? Como te abriu os olhos?27 Respondeu-lhes: Já vo-lo disse, e não ouvistes; para que o quereis tornar a ouvir? Quereis vós porventura fazer-vos também seus discípulos?28 Então o injuriaram, e disseram: Discípulo dele sejas tu; nós, porém, somos discípulos de Moisés.29 Nós bem sabemos que Deus falou a Moisés, mas este não sabemos de onde é.30 O homem respondeu, e disse-lhes: Nisto, pois, está a maravilha, que vós não saibais de onde ele é, e contudo me abrisse os olhos.31 Ora, nós sabemos que Deus não ouve a pecadores; mas, se alguém é temente a Deus, e faz a sua vontade, a esse ouve.32 Desde o princípio do mundo nunca se ouviu que alguém abrisse os olhos a um cego de nascença.33 Se este não fosse de Deus, nada poderia fazer.34 Responderam eles, e disseram-lhe: Tu és nascido todo em pecados, e nos ensinas a nós? E expulsaram-no.35 Jesus ouviu que o tinham expulsado e, encontrando-o, disse-lhe: Crês tu no Filho de Deus?36 Ele respondeu, e disse: Quem é ele, Senhor, para que nele creia?37 E Jesus lhe disse: Tu já o tens visto, e é aquele que fala contigo.38 Ele disse: Creio, Senhor. E o adorou.39 E disse-lhe Jesus: Eu vim a este mundo para juízo, a fim de que os que não veem vejam, e os que veem sejam cegos.40 E aqueles dos fariseus, que estavam com ele, ouvindo isto, disseram-lhe: Também nós somos cegos?41 Disse-lhes Jesus: Se fôsseis cegos, não teríeis pecado; mas como agora dizeis: Vemos; por isso o vosso pecado permanece.