1 Elaluvék pedig Abija az õ atyáival, és eltemeték õt a Dávid városában, s uralkodék helyette az õ fia, Asa, a kinek idejében tíz esztendeig volt békesség a földön.

2 És Asa mindazt cselekedé, a mi jó és igaz vala az Úr elõtt, az õ Istene elõtt;

3 Elrontá az idegen [istenek] oltárait és a magaslatokat; a bálványokat eltöreté, és az Aserákat kivágatá;

4 És megparancsolá Júdának, hogy az Urat, az õ atyáik Istenét keressék, és cselekedjék [az Isten] törvényét és parancsolatját.

5 Kipusztítá Júda minden városaiból a magaslatokat és a nap-oszlopokat, és az ország csendes lõn alatta.

6 És építtetett megerõsített városokat Júdában, mivelhogy nyugodalomban volt a föld, és senki sem folytatott ellene háborút azokban az esztendõkben, mert az Úr nyugodalmat adott vala néki.

7 Mert ezt mondja vala Júdának: Építsük meg a városokat és vegyük körül kerítéssel, tornyokkal, kapukkal, zárokkal, míg a föld birodalmunkban van; mert megkerestük az Urat, a mi Istenünket, megkerestük és nyugodalmat adott nékünk minden felõl. Azért építének és lõn jó elõmenetelök.

8 Vala pedig az Asa serege, a mely paizst és kopját visel vala, Júdából háromszázezer; és Benjáminból paizst viselõk és kézívesek kétszáznyolczvanezeren valának; mindezek erõs vitézek.

9 És kijöve õ ellenök a szerecsen Zérah, ezerszer ezer emberrel és háromszáz szekérrel, és méne Marésáig.

10 Kiméne Asa is õ ellene, és viadalhoz készülének a Sefáta völgyben, Marésa mellett.

11 Akkor kiálta Asa az Úrhoz, az õ Istenéhez, és monda: Oh Uram, nincs különbség elõtted a sok között és az erõ nélkül való között, hogy megsegítsed! Segélj meg minket, oh mi Urunk Istenünk, mert benned bízunk, és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen! oh Uram, te vagy a mi Istenünk, ne vegyen ember te rajtad erõt.

12 Megveré azért az Úr a szerecseneket Asa és Júda elõtt, és elfutának a szerecsenek.

13 És üldözé õket Asa az õ seregével Gerárig, és elhullának a szerecsenek közül sokan, hogy közülök senki sem marada életben, mert leverettek az Úr elõtt és az õ serege elõtt; és hozának nagy zsákmányt.

14 És Gérár környékén elpusztítának minden várost, mert az Úrtól való rettegés szállotta meg õket. És a városokat mind feldúlták, mivelhogy sok ragadomány vala azokban.

15 A barmok tanyáit is lerombolták, és sok juhot és tevét elhajtának, s úgy tértek vissza Jeruzsálembe.

1 En Ab¡a het ontslaap met sy vaders en is begrawe in die stad van Dawid, en sy seun Asa het in sy plek koning geword. In sy dae het die land tien jaar gerus.

2 En Asa het gedoen wat goed en reg was in die oë van die HERE sy God:

3 hy het die vreemde altare en die hoogtes verwyder en die klippilare stukkend gebreek en die heilige boomstamme omgekap

4 en aan Juda gesê om die HERE, die God van hulle vaders, te soek en om die wet en die gebod te doen.

5 Ook het hy uit al die stede van Juda die hoogtes en die sonpilare verwyder, en die koninkryk het gerus onder hom.

6 Verder het hy versterkte stede gebou in Juda, want die land was rustig; en daar was geen oorlog teen hom in daardie jare nie, omdat die HERE hom rus verskaf het.

7 Daarom het hy aan Juda gesê: Laat ons hierdie stede opbou en met 'n muur omring en met torings, poorte en grendels, terwyl die land nog vry voor ons lê; want ons het die HERE onse God gesoek -- ons het gesoek, en Hy het ons rus verskaf rondom. Hulle het toe gebou en was voorspoedig.

8 En Asa het 'n leër gehad wat skild en spies dra: uit Juda drie honderd duisend man, en uit Benjamin, wat die skild dra en die boog span, twee honderd en tagtig duisend; hulle was almal dapper helde.

9 En Serag, die Kusiet, het teen hulle uitgetrek met 'n leër van 'n miljoen met drie honderd strydwaens; en hy het gekom tot by Mar,sa.

10 Toe trek Asa uit hom tegemoet, en hulle het die slagorde opgestel in die dal Sef ta by Mar,sa.

11 En Asa het die HERE sy God aangeroep en gesê: HERE, niemand kan help soos U tussen die magtige en die kragtelose nie; help ons, HERE onse God, want op U steun ons, en in u Naam het ons teen hierdie menigte gekom; HERE, U is onse God; laat geen sterfling naas U magtig wees nie.

12 En die HERE het die Kusiete voor Asa en Juda verslaan, en die Kusiete het gevlug.

13 En Asa en die manskappe wat by hom was, het hulle agtervolg tot by Gerar; en van die Kusiete het soveel geval, dat daar vir hulle geen herstel moontlik was nie; want hulle was gebreek voor die aangesig van die HERE en voor sy leër. En hulle het 'n baie groot buit geneem;

14 en al die stede rondom Gerar oorweldig; want die skrik vir die HERE was op hulle. En hulle het al die stede geplunder, want daar was 'n groot buit in.

15 Hulle het ook die tente met die vee oorweldig en kleinvee in menigte en kamele weggevoer. Daarna het hulle na Jerusalem teruggekeer.

16 En Dawid het gedoen soos God hom beveel het, en hulle het die leër van die Filistyne verslaan van G¡beon af tot by Geser.

17 En die naam van Dawid het uitgegaan in al die lande, en die HERE het die skrik vir hom op al die nasies gelê.