1 És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy õt megöljék.

2 Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.

3 Mondának azért néki az õ atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel.

4 Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.

5 Mert az õ atyjafiai sem hivének benne.

6 Monda azért nékik Jézus: Az én idõm még nincs itt; a ti idõtök pedig mindig készen van.

7 Titeket nem gyûlölhet a világ, de engem gyûlöl; mert én bizonyságot teszek felõle, hogy az õ cselekedetei gonoszak.

8 Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én idõm még nem tölt be.

9 Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában.

10 A mint pedig felmenének az õ atyjafiai, akkor õ is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.

11 A zsidók azért keresik vala õt az ünnepen, és mondának: Hol van õ?

12 És a sokaságban nagy zúgás vala õ miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetõje.

13 Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan õ felõle a zsidóktól való félelem miatt.

14 Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala.

15 És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!

16 Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem.

17 Ha valaki cselekedni akarja az õ akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentõl van-é, vagy én magamtól szólok?

18 A ki magától szól, a maga dicsõségét keresi; a ki pedig annak dicsõségét keresi, a ki küldte õt, igaz az, és nincs abban hamisság.

19 Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?

20 Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?

21 Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok.

22 Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestõl való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.

23 Ha körülmetélhetõ az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?

24 Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!

25 Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni?

26 És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a fõemberek, hogy bizony ez a Krisztus?

27 De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljõ a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.

28 Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.

29 Én azonban ismerem õt, mert õ tõle vagyok, és õ küldött engem.

30 Akarják vala azért õt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az õ órája.

31 A sokaság közül pedig sokan hivének õ benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljõ, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett?

32 Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felõle; és szolgákat küldének a farizeusok és a fõpapok, hogy fogják meg õt.

33 Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem.

34 Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda.

35 Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg õt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani?

36 Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda?

37 Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jõjjön én hozzám, és igyék.

38 A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élõ víznek folyamai ömlenek annak belsejébõl.

39 Ezt pedig mondja vala a Lélekrõl, a melyet veendõk valának az õ benne hívõk: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsõítteték meg.

40 Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta.

41 Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?

42 Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehembõl, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala?

43 Hasonlás lõn azért õ miatta a sokaságban.

44 Némelyek pedig közûlök akarják vala õt megfogni, de senki sem veté reá a kezét.

45 Elmenének azért a szolgák a fõpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok õ nékik: Miért nem hoztátok el õt?

46 Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!

47 Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve?

48 Vajjon a fõemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?

49 De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott!

50 Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala õ hozzá, a ki egy vala azok közül:

51 Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha elõbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik?

52 Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.

53 És mindnyájan haza menének.

1 And after these things Jesus walked in Galilee: for he would not walk in Judæa, because the Jews sought to kill him. 2 Now the feast of the Jews, the feast of tabernacles, was at hand. 3 His brethren therefore said unto him, Depart hence, and go into Judæa, that thy disciples also may behold thy works which thou doest. 4 For no man doeth anything in secret, and himself seeketh to be known openly. If thou doest these things, manifest thyself to the world. 5 For even his brethren did not believe on him. 6 Jesus therefore saith unto them, My time is not yet come; but your time is always ready. 7 The world cannot hate you; but me it hateth, because I testify of it, that its works are evil. 8 Go ye up unto the feast: I go not up unto this feast; because my time is not yet fulfilled. 9 And having said these things unto them, he abode still in Galilee.

10 But when his brethren were gone up unto the feast, then went he also up, not publicly, but as it were in secret. 11 The Jews therefore sought him at the feast, and said, Where is he? 12 And there was much murmuring among the multitudes concerning him: some said, He is a good man; others said, Not so, but he leadeth the multitude astray. 13 Yet no man spake openly of him for fear of the Jews.

14 But when it was now the midst of the feast Jesus went up into the temple, and taught. 15 The Jews therefore marvelled, saying, How knoweth this man letters, having never learned? 16 Jesus therefore answered them, and said, My teaching is not mine, but his that sent me. 17 If any man willeth to do his will, he shall know of the teaching, whether it is of God, or whether I speak from myself. 18 He that speaketh from himself seeketh his own glory: but he that seeketh the glory of him that sent him, the same is true, and no unrighteousness is in him. 19 Did not Moses give you the law, and yet none of you doeth the law? Why seek ye to kill me? 20 The multitude answered, Thou hast a demon: who seeketh to kill thee? 21 Jesus answered and said unto them, I did one work, and ye all marvel because thereof. 22 Moses hath given you circumcision (not that it is of Moses, but of the fathers); and on the sabbath ye circumcise a man. 23 If a man receiveth circumcision on the sabbath, that the law of Moses may not be broken; are ye wroth with me, because I made a man every whit whole on the sabbath? 24 Judge not according to appearance, but judge righteous judgment.

25 Some therefore of them of Jerusalem said, Is not this he whom they seek to kill? 26 And lo, he speaketh openly, and they say nothing unto him. Can it be that the rulers indeed know that this is the Christ? 27 Howbeit we know this man whence he is: but when the Christ cometh, no one knoweth whence he is. 28 Jesus therefore cried in the temple, teaching and saying, Ye both know me, and know whence I am; and I am not come of myself, but he that sent me is true, whom ye know not. 29 I know him; because I am from him, and he sent me. 30 They sought therefore to take him: and no man laid his hand on him, because his hour was not yet come. 31 But of the multitude many believed on him; and they said, When the Christ shall come, will he do more signs than those which this man hath done? 32 The Pharisees heard the multitude murmuring these things concerning him; and the chief priests and the Pharisees sent officers to take him. 33 Jesus therefore said, Yet a little while am I with you, and I go unto him that sent me. 34 Ye shall seek me, and shall not find me: and where I am, ye cannot come. 35 The Jews therefore said among themselves, Whither will this man go that we shall not find him? will he go unto the Dispersion among the Greeks, and teach the Greeks? 36 What is this word that he said, Ye shall seek me, and shall not find me; and where I am, ye cannot come?

37 Now on the last day, the great day of the feast, Jesus stood and cried, saying, If any man thirst, let him come unto me and drink. 38 He that believeth on me, as the scripture hath said, from within him shall flow rivers of living water. 39 But this spake he of the Spirit, which they that believed on him were to receive: for the Spirit was not yet given; because Jesus was not yet glorified. 40 Some of the multitude therefore, when they heard these words, said, This is of a truth the prophet. 41 Others said, This is the Christ. But some said, What, doth the Christ come out of Galilee? 42 Hath not the scripture said that the Christ cometh of the seed of David, and from Bethlehem, the village where David was? 43 So there arose a division in the multitude because of him. 44 And some of them would have taken him; but no man laid hands on him.

45 The officers therefore came to the chief priests and Pharisees; and they said unto them, Why did ye not bring him? 46 The officers answered, Never man so spake. 47 The Pharisees therefore answered them, Are ye also led astray? 48 Hath any of the rulers believed on him, or of the Pharisees? 49 But this multitude that knoweth not the law are accursed. 50 Nicodemus saith unto them (he that came to him before, being one of them), 51 Doth our law judge a man, except it first hear from himself and know what he doeth? 52 They answered and said unto him, Art thou also of Galilee? Search, and see that out of Galilee ariseth no prophet.

53 [And they went every man unto his own house: