1 És megtartá Jósiás Jeruzsálemben a húsvétünnepet az Úrnak; és megölék a páskha[bárányt] az elsõ hónap tizennegyedik napján.

2 És állítá a papokat az õrállásukra, és buzdítá õket az Úr házának szolgálatára.

3 És monda a Lévitáknak, a kik az egész Izráelt oktatják, és magokat az Úrnak szentelék: Helyheztessétek a szent ládát a házba, a melyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izráel királya; nem kell most vállatokon hordoznotok; hanem szolgáljatok az Úrnak, a ti Istenteknek, és az õ népének az Izráelnek.

4 És készítsétek el [magatokat] a ti családjaitok és csoportjaitok szerint, a mint Dávid az Izráel királya elrendelte volt, és megírta az õ fia Salamon.

5 És álljatok a szent helyen, a nép közül való testvéreitek családjainak csoportjai és a Léviták családjának [egy]-[egy] csoportja szerint.

6 Azután öljétek meg a páskha[bárányt,] és szenteljétek meg magatokat, és készítsétek el azt a ti atyátokfiainak, hogy az Úrnak Mózes által tett beszéde szerint cselekedjetek.

7 És ada Jósiás a nép fiai számára juhokat, bárányokat és gödölyéket, mindezeket a húsvéti áldozatokra; mindenkinek, valaki ott találtatik vala, szám szerint harminczezeret, és háromezer tulkot; ezek mind a királyéból valának.

8 Az õ fejedelmei is szabad akaratjokból a községnek, a papoknak és a Lévitáknak adakozának; Hilkia, Zakariás és Jéhiel, az Isten házának fejedelmei, adának a papoknak a húsvét áldozatira kétezerhatszáz [juhot] és háromszáz tulkot.

9 Konánia pedig és Semája és Nétanéel az õ atyjafiai, Hasábia, Jéhiel és Józabád, a Léviták fejedelmei, adának a Lévitáknak a húsvét áldozatira ötezer [juhot] és ötszáz tulkot.

10 Készen levén a szolgálat, a papok helyeikre állának, a Léviták is csapatjaik szerint, a mint a király parancsolta.

11 Megölék azért a páskha[bárányt,] és a papok hintik vala kezökbõl a [vért], a Léviták pedig a [bárányok] bõrét húzzák le.

12 És külön választák az egészen égõáldozatra valókat, hogy adnák azokat a nép közül való családok csoportjainak, hogy áldoznának az Úrnak, a mint a Mózes könyvében megiratott; azonképen a tulkokból is [elválaszták.]

13 És megsüték a páskha[bárányt] szokás szerint a tûznél; a megszenteltetett állatokat pedig megfõzék fazekakban, vasfazekakban és üstökben: és nagy hamarsággal adák az egész községnek.

14 Ezek után magoknak és a papoknak is elkészíték [a páskhabárányt], mert a papok, az Áron fiai az égõáldozatoknak és a kövérségeknek megáldozásával el valának foglalva [késõ] éjszakáig, azért a Léviták készíték el mind magoknak, mind a papoknak, az Áron fiainak.

15 Az éneklõk is, az Asáf fiai, szolgálatukban valának, Dávidnak, Asáfnak, Hémánnak és Jédutunnak, a király prófétájának parancsolatja szerint; az ajtónállók is mindnyájan az ajtóknál valának; nem távozhatának szolgálatukból, hanem az õ atyjokfiai, a Léviták készíték vala el nékik.

16 És elkészüle az Úrnak minden szolgálata azon a napon, hogy megtartanák a páskhát, egészen égõáldozatokkal áldozván az Úr oltárán, a Jósiás király parancsolatja szerint.

17 Megtartották tehát az Izráel fiai, a kik jelen lehetének, a páskhát abban az idõben, és a kovász nélkül való kenyerek ünnepét hét napon át.

18 Ehez hasonló páskhát nem tartottak Izráelben a Sámuel próféta idejétõl fogva; Izráel királyai közül is senki sem tartott olyan páskhát, a milyet Jósiás tartott és a papok, a Léviták, egész Júda, és a kik Izráelbõl jelen voltak, és Jeruzsálem lakosai.

19 Jósiás királyságának tizennyolczadik évében tartatott ez a páskha.

20 Mindezek után, hogy az [Isten] házát Jósiás helyreállítá, feljöve Nékó, Égyiptom királya, hogy az Eufrátes mellett való Kárkemis városát elfoglalná; és Jósiás ellene ment.

21 És noha követeket külde õ hozzá [Nékó], ezt mondván: Mi közöm te hozzád nékem, Júda királya? Mert én most nem ellened [megyek], hanem az én országom ellensége ellen, és Isten parancsolta, hogy siessek; ne tusakodjál az Isten ellen, a ki én velem van, hogy el ne veszessen téged;

22 Mindazáltal Jósiás nem tére ki õ elõle, hanem, hogy megütköznék vele, öltözetit megváltoztatá, és nem hallgatott Nékó beszédeire, a [melyek] az Isten szájából [származtak vala.] Elméne azért, hogy megütközzék vele Megiddó mezején.

23 Akkor a kézívesek nyilakat lövének Jósiás királyra, és monda a király az õ szolgáinak: Vigyetek ki engem innét; mert nagyon megsebesültem.

24 Levévén azért õt az õ szolgái a szekérbõl, másik szekerére helyezék, és vivék Jeruzsálembe: És meghala, és eltemetteték az õ atyáinak sírjába; s egész Júda és Jeruzsálem siránkozék Jósiás felett.

25 Jerémiás is siratá Jósiást, és siralmas énekekkel siratják vala õt az éneklõ férfiak és asszonyok mindnyájan mind e mai napig, a melyek szokásossá lettek Izráelben, s ímé azok meg vannak írva a [Jerémiás] siralmaiban.

26 Jósiásnak pedig többi dolgai, és a szerint való jó tettei, a mint az Úrnak törvényében meg van írva;

27 És az õ elsõ és utolsó dolgai, ímé meg vannak írva az Izráel és Júda királyainak könyvében.

1 Iosia a prăznuit Paştele în cinstea Domnului la Ierusalim, şi au jertfit Paştele în a patrusprezecea zi a lunii întîi.

2 A pus pe preoţi în slujbele lor, şi i -a îmbărbătat la slujba Casei Domnului.

3 A zis Leviţilor, cari învăţau pe tot Israelul şi cari erau închinaţi Domnului: ,,Puneţi chivotul sfînt în casa pe care a zidit -o Solomon, fiul lui David, împăratul lui Israel. N'aveţi să -l mai purtaţi pe umeri. Slujiţi acum Domnului, Dumnezeului vostru, şi poporului Său, Israel.

4 Pregătiţi-vă, după casele voastre părinteşti, după cetele voastre, cum au rînduit prin scris David, împăratul lui Israel, şi fiul său Solomon.

5 Luaţi-vă locurile în sfîntul locaş, după feluritele case părinteşti ale fraţilor voştri, fiii poporului, şi după înşiruirea caselor părinteşti ale Leviţilor.

6 Jertfiţi Paştele, sfinţiţi-vă, şi pregătiţi-le pentru fraţii voştri, întocmai după cuvîntul Domnului, rostit prin Moise.``

7 Iosia a dat oamenilor poporului, tuturor celor ce se aflau acolo, miei şi capre în număr de treizeci de mii, toţi pentru Paşte, şi trei mii de boi. Aceştia au fost luaţi din averile împăratului.

8 Căpeteniile lui au făcut de bună voie un dar poporului, preoţilor şi Leviţilor. Hilchia, Zaharia şi Iehiel, mai marii Casei lui Dumnezeu, au dat preoţilor, pentru Paşte, două mii şase sute de miei şi trei sute de boi.

9 Conania, Şemaia şi Netaneel, fraţii săi, Haşabia, Ieiel şi Iozabad, capii Leviţilor, au dat Leviţilor, pentru Paşte, cinci mii de miei şi cinci sute de boi.

10 Astfel s'a întocmit slujba, şi preoţii şi Leviţii şi-au luat locul, după cetele lor, după porunca împăratului.

11 Au jertfit Paştele. Preoţii au stropit sîngele pe care -l luau din mîna Leviţilor, şi Leviţii au jupuit vitele de piele.

12 Au pus deoparte arderile de tot, ca să le dea cetelor caselor părinteşti ale oamenilor din popor, ca să le aducă Domnului, cum este scris în cartea lui Moise. Tot aşa au făcut şi cu boii.

13 Au fiert Paştele la foc, după orînduială, şi au fiert lucrurile sfinte în cazane, căldări şi tigăi. Şi le-au împărţit în grabă la tot poporul.

14 Apoi au pregătit ce era pentru ei şi pentru preoţi, căci preoţii, fiii lui Aaron, au avut treabă pînă noaptea cu aducerea arderilor de tot şi a grăsimilor. De aceia au pregătit Leviţii pentru ei şi pentru preoţi, fiii lui Aaron.

15 Cîntăreţii, fiii lui Asaf, stăteau la locul lor, după rînduiala lui David, lui Asaf, lui Heman, şi lui Iedutun, văzătorul împăratului. Uşierii deasemenea erau la fiecare uşă. N'au avut nevoie să se abată dela slujba lor, căci fraţii lor Leviţii au pregătit ce era pentru ei.

16 Astfel a fost întocmită în ziua aceea toată slujba Domnului, ca să prăznuiască Paştele şi să aducă arderile de tot pe altarul Domnului, după porunca împăratului Iosia.

17 Copiii lui Israel, cari se aflau acolo, au prăznuit Paştele în acelaş timp şi sărbătoarea azimilor şapte zile.

18 Nicio sărbătoare a Paştelor nu mai fusese prăznuită ca aceasta în Israel din zilele proorocului Samuel. Şi niciunul din împăraţii lui Israel nu mai prăznuise Paşte ca cele pe cari le-au prăznuit Iosia, preoţii şi Leviţii, tot Iuda şi Israelul cari se aflau acolo, şi locuitorii Ierusalimului.

19 În al optsprezecelea an al domniei lui Iosia au fost prăznuite Paştele acestea.

20 După toate aceste lucruri, după ce a dres Iosia Casa Domnului, Neco, împăratul Egiptului, s'a suit să lupte împotriva Carchemişului pe Eufrat. Iosia i -a ieşit înainte.

21 Şi Neco i -a trimes soli să -i spună: ,,Ce am eu cu tine, împăratul lui Iuda? Nu împotriva ta vin astăzi; ci împotriva unei case cu care sînt în război. Şi Dumnezeu mi -a spus să mă grăbesc. Nu te împotrivi lui Dumnezeu, care este cu mine, ca să nu te nimicească.``

22 Dar Iosia nu s'a întors dela el, ci şi -a schimbat hainele, ca să lupte împotriva lui, fără să asculte cuvintele lui Neco, cari veneau din gura lui Dumnezeu. A înaintat la luptă în valea Meghido.

23 Arcaşii au tras asupra împăratului Iosia, şi împăratul a zis slujitorilor săi: ,,Luaţi-mă, căci sînt greu rănit.``

24 Slujitorii l-au luat din car, l-au pus într'un alt car al lui, şi l-au adus la Ierusalim. A murit, şi a fost îngropat în mormîntul părinţilor săi. Tot Iuda şi Ierusalimul au plîns pe Iosia.

25 Ieremia a făcut un cîntec de jale pentru Iosia. Toţi cîntăreţii şi toate cîntăreţele au vorbit de Iosia în cîntecele lor de jale pînă în ziua de azi, şi au ajuns o datină în Israel. Cîntările acestea sînt scrise în ,,Cîntecele de jale.``

26 Celelalte fapte ale lui Iosia, şi faptele lui evlavioase, făcute aşa cum porunceşte Legea Domnului,

27 cele dintîi şi cele de pe urmă fapte ale lui, sînt scrise în cartea împăraţilor lui Israel şi Iuda.