1 Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak,
2 És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek:
3 Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.
4 Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban,
5 Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában,
6 Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levõ jónak megismerése által.
7 Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia.
8 Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendõ,
9 A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak;
10 Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szûltem, Onésimusért,
11 A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos,
12 Kit visszaküldöttem; te pedig õt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!
13 Õt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért [szenvedett] fogságomban;
14 De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésbõl, hanem szabad akaratból való legyen.
15 Mert talán azért vált meg [tõled] ideig-óráig, hogy õt, mint örökkévalót kapd vissza;
16 Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, [mint] szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban.
17 Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd õt magadhoz, mint engemet.
18 Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel.
19 Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy [azt] ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem.
20 Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tõled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban!
21 Bízván a te engedelmességedben, [így] írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni.
22 Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom.
23 Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban,
24 [Tovább]á Márk, Aristárkhus, Démás [és] Lukács, az én munkatársaim.
25 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme [legyen] a ti lelketekkel!
1 Pavel, întemniţat al lui Isus Hristos, şi fratele Timotei, către prea iubitul Filimon, tovarăşul nostru de lucru,
2 către sora Apfia şi către Arhip, tovarăşul nostru de luptă, şi către Biserica din casa ta:
3 Har şi pace dela Dumnezeu, Tatăl nostru, şi dela Domnul Isus Hristos!
4 Mulţămesc totdeauna Dumnezeului meu, oride cîte ori îmi aduc aminte de tine în rugăciunile mele,
5 pentrucă am auzit despre credinţa pe care o ai în Domnul Isus şi dragostea faţă de toţi sfinţii.
6 Îl rog ca această părtăşie a ta la credinţă să se arate prin fapte, cari să dea la iveală tot binele ce se face între noi în Hristos.
7 În adevăr, am avut o mare bucurie şi mîngîiere, pentru dragostea ta, fiindcă, frate, inimile sfinţilor au fost înviorate prin tine.
8 De aceea, măcar că am toată slobozenia în Hristos să-ţi poruncesc ce trebuie să faci,
9 vreau mai de grabă să-ţi fac o rugăminte în numele dragostei, eu, aşa cum sînt, bătrînul Pavel; iar acum întemniţat pentru Hristos Isus.
10 Te rog pentru copilul meu, pe care l-am născut în lanţurile mele: pentru Onisim,
11 care altă dată ţi -a fost nefolositor, dar care acum îţi va fi folositor şi ţie şi mie.
12 Ţi -l trimet înapoi, pe el, inima mea.
13 Aş fi dorit să -l ţin la mine, ca să-mi slujească în locul tău cît sînt în lanţuri pentru Evanghelie.
14 Dar n'am vrut să fac nimic fără învoirea ta, pentruca binele, pe care mi -l faci, să nu fie silit, ci de bună voie.
15 Poate că el a fost despărţit de tine, pentru o vreme, tocmai ca să -l ai pentru vecinicie,
16 dar nu ca pe un rob, ci mult mai pe sus de cît pe un rob: ca pe un frate prea iubit, mai ales de mine, şi cu atît mai mult de tine, fie în chip firesc, fie în Domnul!
17 Dacă mă socoteşti dar ca prieten al tău, primeşte -l ca pe mine însumi.
18 Şi dacă ţi -a adus vreo vătămare sau îţi este dator cu ceva, pune aceasta în socoteala mea.
19 Eu, Pavel, ,,voi plăti`` -scriu cu mîna mea-ca să nu-ţi zic că tu însuţi te datorezi mie.
20 Da, frate, fă-mi binele acesta în Domnul, şi înviorează-mi inima în Hristos!
21 Ţi-am scris bizuit pe ascultarea ta, şi ştiu că vei face chiar mai mult de cît îţi zic.
22 Tot odată, pregăteşte-mi un loc de găzduire, căci trag nădejde să vă fiu dăruit, datorită rugăciunilor voastre.
23 Epafra, tovarăşul meu de temniţă în Hristos Isus, îţi trimete sănătate;
24 tot aşa şi Marcu, Aristarh, Dima, Luca, tovarăşii mei de lucru.
25 Harul Domnului nostru Isus Hristos să fie cu duhul vostru! Amin