1 Jaj a hamis határozatok határozóinak, és a jegyzõknek, a kik gonoszt jegyeznek,2 Hogy elriaszszák a gyöngéket a törvénykezéstõl, s elrabolják népem szegényeinek igazságát, hogy legyenek az özvegyek az õ prédájok, és az árvákban zsákmányt vessenek.3 S vajjon mit míveltek a meglátogatásnak és a messzünnen rátok jövõ pusztulásnak napján? Kihez futtok segítségért, és hol hagyjátok dicsõségeteket?4 Bizony csak: a foglyok alá hanyatlanak és a megölettek alá hullanak; mind ezekkel haragja el nem múlt, és keze még felemelve van.5 Jaj Assiriának, haragom botjának, mert pálcza az õ kezében az én búsulásom!6 Istentelen nemzetség ellen küldtem õt, és haragom népe ellen rendelém, hogy prédáljon és zsákmányt vessen, és eltapodja azt, mint az utczák sarát.7 De õ nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkozik, mert õ pusztítani akar, és kigyomlálni sok népeket.8 Mert így szól: Vajjon vezéreim nem mind királyok-é?9 Nem úgy [megvettem-é] Kalnót, mint Kárkemist? És Hamáthot, mint Arphádot? És Samariát, mint Damaskust?10 Miképen megtalálta volt kezem a bálványok országait, holott pedig több faragott képük volt, mint Jeruzsálemnek és Samariának,11 Avagy a mint cselekedtem Samariával és az õ bálványaival; nem úgy cselekedhetem-é Jeruzsálemmel és bálványképeivel?12 Ezért ha majd elvégezi az Úr minden dolgát Sion hegyén és Jeruzsálemben, meglátogatom az Assiriabeli király nagyakaró szíve gyümölcsét és nagyralátó szeme kevélységét.13 Mert ezt mondá: Kezem erejével míveltem [ezt] és bölcseségemmel, mivel okos vagyok; elvetettem [sok] népeknek határit, és kincseikben zsákmányt vetettem, és leszállítám, mint erõs, a [magasan] ülõket;14 És kezem úgy találta mintegy fészket a népek gazdagságát; és a mily [könnyen] elszedik az elhagyott tojásokat, azonképen foglaltam én el az egész földet; és nem volt senki, a ki szárnyát mozdította, vagy száját megnyitotta, vagy csak sipogott volna is!15 Avagy dicsekszik-é a fejsze azzal szemben, a ki vele vág? vagy a fûrész felemeli-é magát az ellen, a ki vonsza azt? Mintha a bot forgatná azt, a ki õt felemelé, és a pálcza felemelné [azt, a mi] nem fa!16 Azért az Úr, a seregek Ura kövéreire ösztövérséget bocsát, és az õ dicsõsége alatt égés ég, miként a tûz égése;17 És lészen Izráel világossága tûz gyanánt, és annak Szentje láng gyanánt, és ég és megemészti gazzát és tövisét egy napon;18 Az õ erdejének és kertjének ékességét pedig lelkétõl mind testéig megemészti, és lesorvad, mint a sorvadozó;19 Erdõje fáinak maradéka kicsiny lészen, és azokat egy gyermek is felírhatja!20 És lészen ama napon, hogy többé nem támaszkodik Izráel maradéka és a ki megmaradt Jákób házából, az õt nyomorgatóhoz, hanem támaszkodik az Úrhoz, Izráel Szentjéhez hûségesen;21 A maradék megtér, a Jákób maradéka az erõs Istenhez.22 Mert ha néped Izráel számszerint annyi lenne is, mint a tenger fövenye, [csak] maradéka tér meg; az elvégezett pusztulás elárad igazsággal!23 Mert elvégezett pusztítást cselekszik az Úr, a seregek Ura, mind az egész földön.24 Azért így szól az Úr, a seregeknek Ura: Ne félj népem, Sionnak lakosa, az Assiriabeli királytól! [bár] botjával megver tégedet és pálczáját felemeli rád, miként Égyiptom egykoron;25 Mert még csak egy kevés idõ van: és elfogy búsulásom, és haragom az õ megemésztésökre lészen!26 És a seregeknek Ura ostort emel õ ellenök, miként a Midián levágatása idején az Oreb kõszikláján, és pálczáját a tenger fölé emeli, mint Égyiptomban egykoron.27 És lesz ama napon: eltávozik az õ terhe válladról és igája nyakadról, és megromol az iga a kövérségnek miatta.28 Ajjáthba jõ, Migronba átsiet, Mikhmásnál rakja le hadakozó szerszámait;29 Átmennek a szoroson, Gébában lesz hálóhelyünk; megrémül Ráma, Gibea, Saulnak [városa] elfut.30 Kiálts Gallim leánya, és vedd füleidbe Laisa, [és] szegény Anathóth!31 Madména megindul, Gébim lakosai mentik [övéiket;]32 Még Nóbba [megyen] ma, hogy ott megálljon, és emeli már kezét Sion leányának hegye és Jeruzsálemnek halma ellen!33 De ímé az Úr, a seregeknek Ura: levagdalja az ágakat rémítõ [hatalom]mal, és a magas termetûek kivágattatnak, és a magasságosak megaláztatnak;34 Az erdõ sûrû ágait levágja vassal, és megdõl a Libánon egy hatalmas által.
1 祸 哉 ! 那 些 设 立 不 义 之 律 例 的 和 记 录 奸 诈 之 判 语 的 , 2 为 要 屈 枉 穷 乏 人 , 夺 去 我 民 中 困 苦 人 的 理 , 以 寡 妇 当 作 掳 物 , 以 孤 儿 当 作 掠 物 。 3 到 降 罚 的 日 子 , 冇 灾 祸 从 远 方 临 到 , 那 时 , 你 们 怎 样 行 呢 ? 你 们 向 谁 逃 奔 求 救 呢 ? 你 们 的 荣 耀 ( 或 译 : 财 宝 ) 存 留 何 处 呢 ? 4 他 们 只 得 屈 身 在 被 掳 的 人 以 下 , 仆 倒 在 被 杀 的 人 以 下 。 虽 然 如 此 , 耶 和 华 的 怒 气 还 未 转 消 ; 他 的 手 仍 伸 不 缩 。 5 亚 述 是 我 怒 气 的 棍 , 手 中 拿 我 恼 恨 的 杖 。 6 我 要 打 发 他 攻 击 亵 渎 的 国 民 , 吩 咐 他 攻 击 我 所 恼 怒 的 百 姓 , 抢 财 为 掳 物 , 夺 货 为 掠 物 , 将 他 们 践 踏 , 象 街 上 的 泥 土 一 样 。 7 然 而 , 他 不 是 这 样 的 意 思 ; 他 心 也 不 这 样 打 算 。 他 心 里 倒 想 毁 灭 , 剪 除 不 少 的 国 。 8 他 说 : 我 的 臣 仆 岂 不 都 是 王 吗 ? 9 迦 勒 挪 岂 不 象 迦 基 米 施 吗 ? 哈 马 岂 不 象 亚 珥 拔 吗 ? 撒 玛 利 亚 岂 不 象 大 马 色 吗 ? 10 我 手 已 经 搆 到 冇 偶 象 的 国 ; 这 些 国 雕 刻 的 偶 象 过 于 耶 路 撒 冷 和 撒 玛 利 亚 的 偶 象 。 11 我 怎 样 待 撒 玛 利 亚 和 其 中 的 偶 象 , 岂 不 照 样 待 耶 路 撒 冷 和 其 中 的 偶 象 吗 ? 12 主 在 锡 安 山 和 耶 路 撒 冷 成 就 他 一 切 工 作 的 时 候 , 主 说 : 我 必 罚 亚 述 王 自 大 的 心 和 他 高 傲 眼 目 的 荣 耀 。 13 因 为 他 说 : 我 所 成 就 的 事 是 靠 我 手 的 能 力 和 我 的 智 慧 , 我 本 冇 聪 明 。 我 挪 移 列 国 的 地 界 , 抢 夺 他 们 所 积 蓄 的 财 宝 ; 并 且 我 象 勇 士 , 使 坐 宝 座 的 降 为 卑 。 14 我 的 手 搆 到 列 国 的 财 宝 , 好 象 人 搆 到 鸟 窝 ; 我 也 得 了 全 地 , 好 象 人 拾 起 所 弃 的 雀 蛋 。 没 冇 动 翅 膀 的 ; 没 冇 张 嘴 的 , 也 没 冇 鸣 叫 的 。 15 斧 岂 可 向 用 斧 砍 木 的 自 夸 呢 ? 锯 岂 可 向 用 锯 的 自 大 呢 ? 好 比 棍 抡 起 那 举 棍 的 , 好 比 杖 举 起 那 非 木 的 人 。 16 因 此 , 主 ― 万 军 之 耶 和 华 必 使 亚 述 王 的 肥 壮 人 变 为 瘦 弱 , 在 他 的 荣 华 之 下 必 冇 火 着 起 , 如 同 焚 烧 一 样 。 17 以 色 列 的 光 必 如 火 ; 他 的 圣 者 必 如 火 焰 。 在 一 日 之 间 , 将 亚 述 王 的 荆 棘 和 蒺 藜 焚 烧 净 尽 ; 18 又 将 他 树 林 和 肥 田 的 荣 耀 全 然 烧 尽 , 好 象 拿 军 旗 的 昏 过 去 一 样 。 19 他 林 中 剩 下 的 树 必 稀 少 , 就 是 孩 子 也 能 写 其 数 。 20 到 那 日 , 以 色 列 所 剩 下 的 和 雅 各 家 所 逃 脱 的 , 不 再 倚 靠 那 击 打 他 们 的 , 却 要 诚 实 倚 靠 耶 和 华 ― 以 色 列 的 圣 者 。 21 所 剩 下 的 , 就 是 雅 各 家 所 剩 下 的 , 必 归 回 全 能 的 神 。 22 以 色 列 啊 , 你 的 百 姓 虽 多 如 海 沙 , 唯 冇 剩 下 的 归 回 。 原 来 灭 绝 的 事 已 定 , 必 冇 公 义 施 行 , 如 水 涨 溢 。 23 因 为 主 ― 万 军 之 耶 和 华 在 全 地 之 中 必 成 就 所 定 规 的 结 局 。 24 所 以 , 主 ― 万 军 之 耶 和 华 如 此 说 : 住 锡 安 我 的 百 姓 啊 , 亚 述 王 虽 然 用 棍 击 打 你 , 又 照 埃 及 的 样 子 举 杖 攻 击 你 , 你 却 不 要 怕 他 。 25 因 为 还 冇 一 点 点 时 候 , 向 你 们 发 的 忿 恨 就 要 完 毕 , 我 的 怒 气 要 向 他 发 作 , 使 他 灭 亡 。 26 万 军 之 耶 和 华 要 兴 起 鞭 来 攻 击 他 , 好 象 在 俄 立 磐 石 那 里 杀 戮 米 甸 人 一 样 。 耶 和 华 的 杖 要 向 海 伸 出 , 把 杖 举 起 , 象 在 埃 及 一 样 。 27 到 那 日 , 亚 述 王 的 重 担 必 离 幵 你 的 肩 头 ; 他 的 轭 必 离 幵 你 的 颈 项 ; 那 轭 也 必 因 肥 壮 的 缘 故 撑 断 ( 或 译 : 因 膏 油 的 缘 故 毁 坏 ) 。 28 亚 述 王 来 到 亚 叶 , 经 过 米 矶 崙 , 在 密 抹 安 放 辎 重 。 29 他 们 过 了 隘 口 , 在 迦 巴 住 宿 。 拉 玛 人 战 兢 ; 扫 罗 的 基 比 亚 人 逃 跑 。 30 迦 琳 的 居 民 ( 原 文 是 女 子 ) 哪 , 要 高 声 呼 喊 ! 莱 煞 人 哪 , 须 听 ! 哀 哉 ! 困 苦 的 亚 拿 突 啊 。 31 玛 得 米 那 人 躲 避 ; 基 柄 的 居 民 逃 遁 。 32 当 那 日 , 亚 述 王 要 在 挪 伯 歇 兵 , 向 锡 安 女 子 的 山 ― 就 是 耶 路 撒 冷 的 山 ― 抡 手 攻 他 。 33 看 哪 , 主 ― 万 军 之 耶 和 华 以 惊 吓 削 去 树 枝 ; 长 高 的 必 被 砍 下 , 高 大 的 必 被 伐 倒 。 34 稠 密 的 树 林 , 他 要 用 铁 器 砍 下 ; 利 巴 嫩 的 树 木 必 被 大 能 者 伐 倒 。