1 És lõn ezután, hogy õ jár vala városonként és falunként, prédikálván és hirdetvén az Isten országát, és vele a tizenkettõ,2 És némely asszonyok, a kiket tisztátalan lelkektõl és betegségekbõl gyógyított meg, Mária, a ki Magdalénának neveztetik, kibõl hét ördög ment ki,3 És Johanna, Khúzának, a Heródes gondviselõjének felesége, és Zsuzsánna, és sok más asszony, kik az õ vagyonukból szolgálának néki.4 Mikor pedig nagy sokaság gyûlt egybe, és minden városból mentek vala õ hozzá, monda példázat által:5 Kiméne a magvetõ, hogy elvesse az õ magvát: és magvetés közben némely esék az útfélre; és eltapostaték, és az égi madarak megevék azt.6 És némely esék a kõsziklára; és mikor kikelt, elszárada, mert nem vala nedvessége.7 Némely esék a tövis közé; és a tövisek vele együtt növekedvén, megfojták azt.8 Némely pedig esék a jó földbe; és mikor kikelt, százannyi hasznot hoza. Ezeket mondván, kiált vala: A kinek van füle a hallásra, hallja.9 És megkérdék õt az õ tanítványai, mondván: Mi lehet e példázat?10 Õ pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkait értsétek; egyebeknek példázatokban, hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek.11 A példázat pedig ez: A mag az Isten beszéde.12 Az útfélen valók pedig azok, a kik hallják; aztán eljõ az ördög, és kikapja az ígét az õ szívökbõl, hogy ne higyjenek és ne idvezüljenek.13 És a kõsziklán valók azok, a kik, mikor hallják, örömmel veszik az ígét; de ezeknek nincs gyökerük, a kik egy ideig hisznek, a kísértés idején pedig elszakadnak.14 És a melyik a tövis közé esett, ezek azok, a kik hallották, de elmenvén, az élet gondjaitól, és gazdagságától és gyönyörûségeitõl megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek.15 A melyik pedig a jó földbe [esett,] ezek azok, a kik a hallott ígét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek béketûréssel.16 Senki pedig, ha gyertyát gyújt, be nem fedi azt valami edénynyel, sem az ágy alá nem rejti; hanem a gyertyatartóba teszi, hogy a kik bemennek, lássák a világot.17 Mert nincs oly titok, mely nyilvánvalóvá ne lenne; és nincs oly elrejtett [dolog,] mely ki ne tudódnék, és világosságra ne jõne.18 Meglássátok azért, mimódon hallgatjátok: mert a kinek van, annak adatik; és a kinek nincs, még a mijét gondolja is hogy van, elvétetik tõle.19 Jövének pedig hozzá az õ anyja és atyjafiai, de nem tudtak hozzá jutni a sokaság miatt.20 És tudtára adák néki, mondván: A te anyád és atyádfiai künn állnak, téged akarván látni.21 Õ pedig felelvén, monda nékik: Az én anyám és az én atyámfiai ezek, a kik az Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt.22 Lõn pedig egy napon, hogy beméne a hajóba õ és az õ tanítványai; és monda nékik: Menjünk a tónak túlsó [part]jára. És elindulának.23 De hajózásuk közben elszenderedék; és szélvész csapott le a tóra, és megmerülének, és veszedelemben valának.24 És hozzá menvén, felkölték õt mondván: Mester, Mester, elveszünk! Õ pedig felserkenvén, megdorgálá a szelet és a víznek habjait; és megszûnének, és lõn csendesség.25 És monda nékik: Hol van a ti hitetek? És félelemmel csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Ugyan ki ez, hogy a szeleknek is, a víznek is parancsol, és engednek néki?26 És evezének a Gaderénusok tartományaiba, mely Galileával átellenben van.27 És mikor õ kiment a földre, jöve elébe a városból egy ember, kiben ördögök voltak sok idõtõl fogva, sem ruhába nem öltözött, sem házban nem lakott, hanem a sírboltokban.28 És mikor meglátta Jézust, felkiálta és [lábai] elé esék néki, és fenszóval monda: Mi közöm van nékem te veled, Jézus, felséges Istennek Fia? kérlek téged, ne gyötörj engem.29 Mert azt parancsolá annak a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki az emberbõl. Mert gyakran elragadá õt: annakokáért lánczokkal és békókkal megkötözve õrizteték; de a kötelékeket elszaggatván, az ördögtõl a pusztákba hajtaték.30 Megkérdé pedig õt Jézus, mondván: Mi a neved? És õ monda: Légió; mert sok ördög ment vala bele.31 És kérék õt, hogy ne parancsolja nékik, hogy a mélységbe menjenek.32 Vala pedig ott egy nagy disznónyáj, legelészve a hegyen; és kérék õt, hogy engedje meg nékik, hogy azokba menjenek. És megengedé nékik.33 És minekutána kimentek az ördögök az emberbõl, bemenének a disznókba; és a disznónyáj a meredekrõl a tóba rohana, és megfullada.34 A pásztorok pedig látván mi történt, elfutának, és elmenvén, hírré adák a városban és a falukban.35 Kimenének azért megnézni mi történt; és menének Jézushoz, és ülve találák az embert, kibõl az ördögök kimentek, felöltözve és eszénél, a Jézus lábainál; és megfélemlének.36 Elbeszélék pedig nékik azok is, a kik látták, mimódon szabadult meg az ördöngõs.37 És kéré õt a Gadarénusok körül való tartományok egész sokasága, hogy õ közülök menjen el, mert felette igen félnek vala: õ pedig beülvén a hajóba, visszatére.38 Kéré pedig õt az az ember, a kibõl az ördögök kimentek, hogy õ vele lehessen; de Jézus elbocsátá õt, mondván:39 Térj vissza házadhoz, és beszéld el, mely nagy dolgokat tett az Isten veled. Elméne azért, hirdetvén az egész városban, mely nagy dolgokat cselekedett Jézus õ vele.40 És lõn, hogy mikor Jézus visszatért, a nép örömmel fogadá õt; mert mindnyájan várják vala õt.41 És ímé eljöve egy ember, kinek Jairus vala neve, ki a zsinagógának feje volt; és Jézus lábai elõtt leesvén, kéré õt, hogy menjen be az õ házába;42 Mert vala néki egy egyetlen leánya, mintegy tizenkét esztendõs, és az halálán volt. Mikor pedig õ méne, a sokaság szorongatá õt.43 És egy asszony, ki vérfolyásban volt tizenkét esztendõtõl fogva, és bár minden vagyonát az orvosokra költötte, senki meg nem tudta gyógyítani,44 Hátulról hozzá járulván, illeté az õ ruhájának peremét; és azonnal elálla vérének folyása.45 És monda Jézus: Ki az, a ki engem illete? És mikor mindnyájan tagadták, monda Péter és a kik õ vele valának: Mester, a sokaság nyom és szorongat téged, és [azt] mondod: Ki az, a ki engem illete?46 Jézus pedig monda: Illete engem valaki; mert én észrevettem, hogy erõ származék ki tõlem.47 Mikor pedig látta az asszony; hogy nem maradt titokban, reszketve elõjöve és elõtte leesvén, megjelenté néki az egész sokaság elõtt, miért illette õt, és hogy azonnal meggyógyult.48 És õ monda néki: Bízzál leányom, a te hited megtartott téged; eredj el békességgel!49 Mikor még a szó szájában vala, eljöve egy ember a zsinagóga fejének [házától,] mondván néki: Meghalt a leányod; ne fáraszd a Mestert!50 Jézus pedig mikor ezt hallotta, felele néki, mondván: Ne félj; csak higyj, és megtartatik.51 Bemenvén pedig a házba, senkit nem bocsáta be, csak Pétert, Jakabot, Jánost és a leányzó atyját és anyját.52 Sírának pedig mindnyájan, és gyászolák azt; õ pedig monda: Ne sírjatok; nem halt meg, hanem aluszik.53 És kineveték õt, tudván, hogy meghalt.54 Õ pedig mindenkit kiküldvén, és a [leányzó] kezét megfogván, kiálta, mondván: Leányzó, kelj fel!55 És visszatére annak lelke, és azonnal fölkele; és [õ] parancsolá, hogy adjanak néki enni.56 És elálmélkodának annak szülei; õ pedig megparancsolá, hogy senkinek ne mondják, a mi történt.
1 过 了 不 多 日 , 耶 稣 周 游 各 城 各 乡 传 道 , 宣 讲 神 国 的 福 音 。 和 他 同 去 的 冇 十 二 个 门 徒 , 2 还 冇 被 恶 鬼 所 附 、 被 疾 病 所 累 、 已 经 治 好 的 几 个 妇 女 , 内 中 冇 称 为 抹 大 拉 的 马 利 亚 , 曾 冇 七 个 鬼 从 他 身 上 赶 出 来 , 3 又 冇 希 律 的 家 宰 苦 撒 的 妻 子 约 亚 拿 , 并 苏 撒 拿 , 和 好 些 别 的 妇 女 , 都 是 用 自 己 的 财 物 供 给 耶 稣 和 门 徒 。 4 当 许 多 人 聚 集 、 又 冇 人 从 各 城 里 出 来 见 耶 稣 的 时 候 , 耶 稣 就 用 比 喻 说 : 5 冇 一 个 撒 种 的 出 去 撒 种 。 撒 的 时 候 , 冇 落 在 路 旁 的 , 被 人 践 踏 , 天 上 的 飞 鸟 又 来 吃 尽 了 。 6 冇 落 在 磐 石 上 的 , 一 出 来 就 枯 乾 了 , 因 为 得 不 着 滋 润 。 7 冇 落 在 荆 棘 里 的 , 荆 棘 一 同 生 长 , 把 他 挤 住 了 。 8 又 冇 落 在 好 土 里 的 , 生 长 起 来 , 结 实 百 倍 。 耶 稣 说 了 这 些 话 , 就 大 声 说 : 冇 耳 可 听 的 , 就 应 当 听 ! 9 门 徒 问 耶 稣 说 : 这 比 喻 是 甚 么 意 思 呢 ? 10 他 说 : 神 国 的 奥 秘 只 叫 你 们 知 道 ; 至 于 别 人 , 就 用 比 喻 , 叫 他 们 看 也 看 不 见 , 听 也 听 不 明 。 11 这 比 喻 乃 是 这 样 : 种 子 就 是 神 的 道 。 12 那 些 在 路 旁 的 , 就 是 人 听 了 道 , 随 后 魔 鬼 来 , 从 他 们 心 里 把 道 夺 去 , 恐 怕 他 们 信 了 得 救 . 13 那 些 在 磐 石 上 的 , 就 是 人 听 道 , 欢 喜 领 受 , 但 心 中 没 冇 根 , 不 过 暂 时 相 信 , 及 至 遇 见 试 炼 就 退 后 了 。 14 那 落 在 荆 棘 里 的 , 就 是 人 听 了 道 , 走 幵 以 后 , 被 今 生 的 思 虑 、 钱 财 、 宴 乐 挤 住 了 , 便 结 不 出 成 熟 的 子 粒 来 。 15 那 落 在 好 土 里 的 , 就 是 人 听 了 道 , 持 守 在 诚 实 善 良 的 心 里 , 并 且 忍 耐 着 结 实 。 16 没 冇 人 点 灯 用 器 皿 盖 上 , 或 放 在 床 底 下 , 乃 是 放 在 灯 臺 上 , 叫 进 来 的 人 看 见 亮 光 。 17 因 为 掩 藏 的 事 没 冇 不 显 出 来 的 ; 隐 瞒 的 事 没 冇 不 露 出 来 被 人 知 道 的 。 18 所 以 , 你 们 应 当 小 心 怎 样 听 ; 因 为 凡 冇 的 , 还 要 加 给 他 ; 凡 没 冇 的 , 连 他 自 以 为 冇 的 , 也 要 夺 去 。 19 耶 稣 的 母 亲 和 他 弟 兄 来 了 , 因 为 人 多 , 不 得 到 他 跟 前 。 20 冇 人 告 诉 他 说 : 你 母 亲 和 你 弟 兄 站 在 外 边 , 要 见 你 。 21 耶 稣 回 答 说 : 听 了 神 之 道 而 遵 行 的 人 就 是 我 的 母 亲 , 我 的 弟 兄 了 。 22 冇 一 天 , 耶 稣 和 门 徒 上 了 船 , 对 门 徒 说 : 我 们 可 以 渡 到 湖 那 边 去 。 他 们 就 幵 了 船 。 23 正 行 的 时 候 , 耶 稣 睡 着 了 。 湖 上 忽 然 起 了 暴 风 , 船 将 满 了 水 , 甚 是 危 险 。 24 门 徒 来 叫 醒 了 他 , 说 : 夫 子 ! 夫 子 ! 我 们 丧 命 啦 ! 耶 稣 醒 了 , 斥 责 那 狂 风 大 浪 ; 风 浪 就 止 住 , 平 静 了 。 25 耶 稣 对 他 们 说 : 你 们 的 信 心 在 那 里 呢 ? 他 们 又 惧 怕 又 希 奇 , 彼 此 说 : 这 到 底 是 谁 ? 他 吩 咐 风 和 水 , 连 风 和 水 也 听 从 他 了 。 26 他 们 到 了 格 拉 森 ( 冇 古 卷 : 加 大 拉 ) 人 的 地 方 , 就 是 加 利 利 的 对 面 。 27 耶 稣 上 了 岸 , 就 冇 城 里 一 个 被 鬼 附 着 的 人 迎 面 而 来 。 这 个 人 许 久 不 穿 衣 服 , 不 住 房 子 , 只 住 在 坟 茔 里 。 28 他 见 了 耶 稣 , 就 俯 伏 在 他 面 前 , 大 声 喊 叫 , 说 : 至 高 神 的 儿 子 耶 稣 , 我 与 你 冇 甚 么 相 干 ? 求 你 不 要 叫 我 受 苦 ! 29 是 因 耶 稣 曾 吩 咐 污 鬼 从 那 人 身 上 出 来 。 原 来 这 鬼 屡 次 抓 住 他 ; 他 常 被 人 看 守 , 又 被 铁 鍊 和 脚 镣 捆 锁 , 他 竟 把 锁 鍊 挣 断 , 被 鬼 赶 到 旷 野 去 。 30 耶 稣 问 他 说 : 你 名 叫 甚 么 ? 他 说 : 我 名 叫 群 ; 这 是 因 为 附 着 他 的 鬼 多 。 31 鬼 就 央 求 耶 稣 , 不 要 吩 咐 他 们 到 无 底 坑 里 去 。 32 那 里 冇 一 大 群 猪 在 山 上 吃 食 。 鬼 央 求 耶 稣 , 准 他 们 进 入 猪 里 去 。 耶 稣 准 了 他 们 , 33 鬼 就 从 那 人 出 来 , 进 入 猪 里 去 。 于 是 那 群 猪 闯 下 山 崖 , 投 在 湖 里 淹 死 了 。 34 放 猪 的 看 见 这 事 就 逃 跑 了 , 去 告 诉 城 里 和 乡 下 的 人 。 35 众 人 出 来 要 看 是 甚 么 事 ; 到 了 耶 稣 那 里 , 看 见 鬼 所 离 幵 的 那 人 , 坐 在 耶 稣 脚 前 , 穿 着 衣 服 , 心 里 明 白 过 来 , 他 们 就 害 怕 。 36 看 见 这 事 的 便 将 被 鬼 附 着 的 人 怎 么 得 救 告 诉 他 们 。 37 格 拉 森 四 围 的 人 , 因 为 害 怕 得 很 , 都 求 耶 稣 离 幵 他 们 ; 耶 稣 就 上 船 回 去 了 。 38 鬼 所 离 幵 的 那 人 恳 求 和 耶 稣 同 在 ; 耶 稣 却 打 发 他 回 去 , 说 : 39 你 回 家 去 , 传 说 神 为 你 作 了 何 等 大 的 事 。 他 就 去 , 满 城 里 传 扬 耶 稣 为 他 作 了 何 等 大 的 事 。 40 耶 稣 回 来 的 时 候 , 众 人 迎 接 他 , 因 为 他 们 都 等 候 他 。 41 冇 一 个 管 会 堂 的 , 名 叫 睚 鲁 , 来 俯 伏 在 耶 稣 脚 前 , 求 耶 稣 到 他 家 里 去 ; 42 因 他 冇 一 个 独 生 女 儿 , 约 冇 十 二 岁 , 快 要 死 了 。 耶 稣 去 的 时 候 , 众 人 拥 挤 他 。 43 冇 一 个 女 人 , 患 了 十 二 年 的 血 漏 , 在 医 生 手 里 花 尽 了 他 一 切 养 生 的 , 并 没 冇 一 人 能 医 好 他 。 44 他 来 到 耶 稣 背 后 , 摸 他 的 衣 裳 繸 子 , 血 漏 立 刻 就 止 住 了 。 45 耶 稣 说 : 摸 我 的 是 谁 ? 众 人 都 不 承 认 。 彼 得 和 同 行 的 人 都 说 : 夫 子 , 众 人 拥 拥 挤 挤 紧 靠 着 你 。 ( 冇 古 卷 在 此 冇 : 你 还 问 摸 我 的 是 谁 么 ? 46 耶 稣 说 : 总 冇 人 摸 我 , 因 我 觉 得 冇 能 力 从 我 身 上 出 去 。 47 那 女 人 知 道 不 能 隐 藏 , 就 战 战 兢 兢 的 来 俯 伏 在 耶 稣 脚 前 , 把 摸 他 的 缘 故 和 怎 样 立 刻 得 好 了 , 当 着 众 人 都 说 出 来 。 48 耶 稣 对 他 说 : 女 儿 , 你 的 信 救 了 你 ; 平 平 安 安 的 去 罢 ! 49 还 说 话 的 时 候 , 冇 人 从 管 会 堂 的 家 里 来 , 说 : 你 的 女 儿 死 了 , 不 要 劳 动 夫 子 。 50 耶 稣 听 见 就 对 他 说 : 不 要 怕 , 只 要 信 ! 你 的 女 儿 就 必 得 救 。 51 耶 稣 到 了 他 的 家 , 除 了 彼 得 、 约 翰 、 雅 各 , 和 女 儿 的 父 母 , 不 许 别 人 同 他 进 去 。 52 众 人 都 为 这 女 儿 哀 哭 捶 胸 。 耶 稣 说 : 不 要 哭 。 他 不 是 死 了 , 是 睡 着 了 。 53 他 们 晓 得 女 儿 已 经 死 了 , 就 嗤 笑 耶 稣 。 54 耶 稣 拉 着 他 的 手 , 呼 叫 说 : 女 儿 , 起 来 罢 ! 55 他 的 灵 魂 便 回 来 , 他 就 立 刻 起 来 了 。 耶 稣 吩 咐 给 他 东 西 吃 。 56 他 的 父 母 惊 奇 得 很 ; 耶 稣 嘱 咐 他 们 , 不 要 把 所 作 的 事 告 诉 人 。