1 És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lõn az õ lelke, és álma félbeszakadt.
2 És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bûbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az õ álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.
3 És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.
4 És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.
5 Felele a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.
6 Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tõlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.
7 Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az õ szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.
8 Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak idõt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.
9 Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, [csak] egy ítélet lehet felõletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idõ múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.
10 Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.
11 Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király elõtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.
12 E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.
13 És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az õ társait, hogy megölettessenek.
14 Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testõrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.
15 Szóla és monda Arióknak, a király fõemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.
16 És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki idõt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.
17 Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az õ társainak:
18 Hogy kérjenek az egek Istenétõl irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az õ társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.
19 Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.
20 Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erõ.
21 És õ változtatja meg az idõket és az idõknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.
22 Õ jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!
23 Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erõt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tõled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!
24 Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.
25 Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.
26 Szóla a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?
27 Felele Dániel a király elõtt, és mondá: A titkot, a melyrõl a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendõmondók meg nem jelenthetik a királynak;
28 De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és õ tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:
29 Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felõl, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.
30 Nékem pedig ez a titok nem bölcseségbõl, a mely bennem minden élõ felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.
31 Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az õ fényessége, elõtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.
32 Annak az [álló]képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstbõl, hasa és oldalai rézbõl,
33 Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépbõl valának.
34 Nézed vala, a míg egy kõ leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.
35 Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lõnek mint a nyári szérûn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kõ pedig, a mely leüté az [álló]képet nagy hegygyé lõn, és betölté az egész földet.
36 Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.
37 Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erõt és dicsõséget adott;
38 És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.
39 És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézbõl való, a mely az egész földön uralkodik.
40 A negyedik birodalom pedig erõs lesz, mint a vas; mert [miként] a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.
41 Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépbõl, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejébõl, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.
42 És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erõs, részint pedig törékeny lesz.
43 Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.
44 És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.
45 Minthogy láttad, hogy a hegyrõl kõ szakad vala le kéz [érintése] nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.
46 Akkor Nabukodonozor király arczra borula és imádá Dánielt, és meghagyá, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak néki.
47 Szóla a király Dánielnek, és monda: Bizonynyal a ti Istenetek, õ az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentõje, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!
48 Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek elõljárójává tevé õt.
49 És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot, Misákot és Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.
1 尼 布 甲 尼 撒 在 位 第 二 年 、 他 作 了 夢 、 心 裡 煩 亂 、 不 能 睡 覺 。
2 王 吩 咐 人 將 術 士 、 用 法 術 的 、 行 邪 術 的 、 和 迦 勒 底 人 召 來 、 要 他 們 將 王 的 夢 告 訴 王 . 他 們 就 來 站 在 王 前 .
3 王 對 他 們 說 、 我 作 了 一 夢 、 心 裡 煩 亂 、 要 知 道 這 是 甚 麼 夢 。
4 迦 勒 底 人 、 用 亞 蘭 的 言 語 對 王 說 、 願 王 萬 歲 、 請 將 那 夢 告 訴 僕 人 、 僕 人 就 可 以 講 解 。
5 王 回 答 迦 勒 底 人 說 、 夢 我 巳 經 忘 了 、 〔 或 作 我 巳 定 命 八 節 同 〕 你 們 若 不 將 夢 和 夢 的 講 解 告 訴 我 、 就 必 被 凌 遲 、 你 們 的 房 屋 必 成 為 糞 堆 .
6 你 們 若 將 夢 和 夢 的 講 解 告 訴 我 、 就 必 從 我 這 裡 得 贈 品 、 和 賞 賜 、 並 大 尊 榮 。 現 在 你 們 要 將 夢 和 夢 的 講 解 告 訴 我 。
7 他 們 第 二 次 對 王 說 、 請 王 將 夢 告 訴 僕 人 、 僕 人 就 可 以 講 解 。
8 王 回 答 說 、 我 准 知 道 你 們 是 故 遲 延 、 因 為 你 們 知 道 那 夢 我 巳 經 忘 了 .
9 你 們 若 不 將 夢 告 訴 我 、 只 有 一 法 待 你 們 、 因 為 你 們 豫 備 了 謊 言 亂 語 向 我 說 、 要 等 候 時 勢 改 變 。 現 在 你 們 要 將 夢 告 訴 我 、 因 我 知 道 你 們 能 將 夢 的 講 解 告 訴 我 。
10 迦 勒 底 人 在 王 面 前 回 答 說 、 世 上 沒 有 人 能 將 王 所 問 的 事 說 出 來 、 因 為 沒 有 君 王 、 大 臣 、 掌 權 的 、 向 術 士 、 或 用 法 術 的 、 或 迦 勒 底 人 、 問 過 這 樣 的 事 .
11 王 所 問 的 事 甚 難 、 除 了 不 與 世 人 同 居 的 神 明 、 沒 有 人 在 王 面 前 能 說 出 來 。
12 因 此 王 氣 忿 忿 的 大 發 烈 怒 、 吩 咐 滅 絕 巴 比 倫 所 有 的 哲 士 .
13 於 是 命 令 發 出 、 哲 士 將 要 見 殺 、 人 就 尋 找 但 以 理 和 他 的 同 伴 、 要 殺 他 們 。
14 王 的 護 衛 長 亞 略 出 來 、 要 殺 巴 比 倫 的 哲 士 、 但 以 理 就 用 婉 言 回 答 他 、
15 向 王 的 護 衛 長 亞 略 說 、 王 的 命 令 為 何 這 樣 緊 急 呢 . 亞 略 就 將 情 節 告 訴 但 以 理 。
16 但 以 理 遂 進 去 求 王 寬 限 、 就 可 以 將 夢 的 講 解 告 訴 王 。
17 但 以 理 回 到 他 的 居 所 、 將 這 事 告 訴 他 的 同 伴 哈 拿 尼 雅 、 米 沙 利 、 亞 撒 利 雅 、
18 要 他 們 祈 求 天 上 的 神 施 憐 憫 、 將 這 奧 秘 的 事 指 明 、 免 得 但 以 理 和 他 的 同 伴 、 與 巴 比 倫 其 餘 的 哲 士 、 一 同 滅 亡 。
19 這 奧 秘 的 事 、 就 在 夜 間 異 象 中 、 給 但 以 理 顯 明 。 但 以 理 便 稱 頌 天 上 的 神 .
20 但 以 理 說 、 神 的 名 是 應 當 稱 頌 的 、 從 亙 古 直 到 永 遠 、 因 為 智 慧 能 力 都 屬 乎 他 .
21 他 改 變 時 候 、 日 期 、 廢 王 、 立 王 、 將 智 慧 賜 與 智 慧 人 、 將 知 識 賜 與 聰 明 人 .
22 他 顯 明 深 奧 隱 秘 的 事 、 知 道 暗 中 所 有 的 、 光 明 也 與 他 同 居 。
23 我 列 袓 的 神 阿 、 我 感 謝 你 、 讚 美 你 、 因 你 將 智 慧 才 能 賜 給 我 . 允 准 我 們 所 求 的 、 把 王 的 事 給 我 們 指 明 。
24 於 是 但 以 理 進 去 見 亞 略 、 就 是 王 所 派 滅 絕 巴 比 倫 哲 士 的 、 對 他 說 、 不 要 滅 絕 巴 比 倫 的 哲 士 、 求 你 領 我 到 王 面 前 、 我 要 將 夢 的 講 解 告 訴 王 。
25 亞 略 就 急 忙 將 但 以 理 領 到 王 面 前 、 對 王 說 、 我 在 被 擄 的 猶 大 人 中 遇 見 一 人 、 他 能 將 夢 的 講 解 告 訴 王 。
26 王 問 稱 為 伯 提 沙 撒 的 但 以 理 說 、 你 能 將 我 所 作 的 夢 、 和 夢 的 講 解 、 告 訴 我 麼 。
27 但 以 理 在 王 面 前 回 答 說 、 王 所 問 的 那 奧 秘 事 、 哲 士 、 用 法 術 的 、 術 士 、 觀 兆 的 、 都 不 能 告 訴 王 .
28 只 有 一 位 在 天 上 的 神 、 能 顯 明 奧 秘 的 事 他 巳 將 日 後 必 有 的 事 、 指 示 尼 布 甲 尼 撒 王 . 你 的 夢 、 和 你 在 床 上 腦 中 的 異 象 是 這 樣 。
29 王 阿 、 你 在 床 上 想 到 後 來 的 事 、 那 顯 明 奧 秘 事 的 主 、 把 將 來 必 有 的 事 指 示 你 .
30 至 於 那 奧 秘 的 事 顯 明 給 我 、 並 非 因 我 的 智 慧 勝 過 一 切 活 人 、 乃 為 使 王 知 道 夢 的 講 解 、 和 心 裡 的 思 念 。
31 王 阿 、 你 夢 見 一 個 大 像 、 這 像 甚 高 、 極 其 光 耀 、 站 在 你 面 前 、 形 狀 甚 是 可 怕 .
32 這 像 的 頭 是 精 金 的 、 胸 膛 和 膀 臂 是 銀 的 、 肚 腹 和 腰 是 銅 的 、
33 腿 是 鐵 的 、 腳 是 半 鐵 半 泥 的 .
34 你 觀 看 、 見 有 一 塊 非 人 手 鑿 出 來 的 石 頭 、 打 在 這 像 半 鐵 半 泥 的 腳 上 、 把 腳 砸 碎 、
35 於 是 金 、 銀 、 銅 、 鐵 、 泥 、 都 一 同 砸 得 粉 碎 、 成 如 夏 天 禾 場 上 的 糠 秕 、 被 風 吹 散 、 無 處 可 尋 . 打 碎 這 像 的 石 頭 、 變 成 一 座 大 山 、 充 滿 天 下 。
36 這 就 是 那 夢 、 我 們 在 王 面 前 要 講 解 那 夢 .
37 王 阿 、 你 是 諸 王 之 王 、 天 上 的 神 巳 將 國 度 、 權 柄 、 能 力 、 尊 榮 、 都 賜 給 你 .
38 凡 世 人 所 住 之 地 的 走 獸 、 並 天 空 的 飛 鳥 、 他 都 交 付 你 手 、 使 你 掌 管 這 一 切 、 你 就 是 那 金 頭 .
39 在 你 以 後 必 另 興 一 國 、 不 及 於 你 . 又 有 第 三 國 、 就 是 銅 的 、 必 掌 管 天 下 .
40 第 四 國 、 必 堅 壯 如 鐵 、 鐵 能 打 碎 剋 制 百 物 、 又 能 壓 碎 一 切 、 那 國 也 必 打 碎 壓 制 列 國 。
41 你 既 見 像 的 腳 和 腳 指 頭 、 一 半 是 狺 匠 的 泥 、 一 半 是 鐵 、 那 國 將 來 也 必 分 開 . 你 既 見 鐵 與 泥 攙 雜 、 那 國 也 必 有 鐵 的 力 量 .
42 那 腳 指 頭 、 既 是 半 鐵 半 泥 、 那 國 也 必 半 強 半 弱 .
43 你 既 見 鐵 與 泥 攙 雜 、 那 國 民 也 必 與 各 種 人 攙 雜 、 卻 不 能 彼 此 相 合 、 正 如 鐵 與 泥 不 能 相 合 一 樣 。
44 當 那 列 王 在 位 的 時 候 、 天 上 的 神 必 另 立 一 國 、 永 不 敗 壞 、 也 不 歸 別 國 的 人 、 卻 要 打 碎 滅 絕 那 一 切 國 、 這 國 必 存 到 永 遠 。
45 你 既 看 見 非 人 手 鑿 出 來 的 一 塊 石 頭 、 從 山 而 出 、 打 碎 金 、 銀 、 銅 、 鐵 、 泥 、 那 就 是 至 大 的 神 把 後 來 必 有 的 事 給 王 指 明 . 這 夢 準 是 這 樣 、 這 講 解 也 是 確 實 的 。
46 當 時 尼 布 甲 尼 撒 王 、 俯 伏 在 地 、 向 但 以 理 下 拜 、 並 且 吩 咐 人 給 他 奉 上 供 物 和 香 品 。
47 王 對 但 以 理 說 、 你 既 能 顯 明 這 奧 秘 的 事 、 你 們 的 神 、 誠 然 是 萬 神 之 神 、 萬 王 之 主 、 又 是 顯 明 奧 秘 事 的 。
48 於 是 王 高 抬 但 以 理 、 賞 賜 他 許 多 上 等 禮 物 、 派 他 管 理 巴 比 倫 全 省 、 又 立 他 為 總 理 、 掌 管 巴 比 倫 的 一 切 哲 士 。
49 但 以 理 求 王 、 王 就 派 沙 得 拉 、 米 煞 、 亞 伯 尼 歌 、 管 理 巴 比 倫 省 的 事 務 、 只 是 但 以 理 常 在 朝 中 侍 立 。