1 Ezek az igék, a melyeket szólott Mózes az egész Izráelnek, a Jordánon túl a pusztában, a mezõségen, a Veres tenger ellenében, Párán és Tófel, és Lábán és Haczéróth, és Dizaháb között.
2 Tizenegy napi járóföldön Hórebtõl fogva, a Szeir hegyének menve, Kádes-Barneáig.
3 Lõn pedig a negyvenedik esztendõben, a tizenegyedik hónapban, a hónapnak elsõ napján, szóla Mózes az Izráel fiainak mind a szerint, a mint parancsolt vala az Úr néki azok felõl.
4 Minekutána megverte vala Szihont az Emoreusok királyát, a ki lakik vala Hesbonban, és Ógot, Básánnak királyát Edreiben, a ki lakik vala Asthárótban:
5 A Jordánon túl, a Moáb földén, kezdé Mózes magyarázni ezt a törvényt, mondván:
6 Az Úr, a mi Istenünk szólott nékünk a Hóreben, ezt mondván: Elég ideig laktatok e hegy alatt;
7 Forduljatok meg, és induljatok, és menjetek az Emoreusok hegyére, és annak minden szomszéd vidékére, a mezõségen, és a hegyes-völgyes földön, és dél felé, és a tengernek partján, a Kananeusok földére és a Libánusra, a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóig.
8 Ímé elõtökbe adtam a földet; menjetek be, és bírjátok azt a földet, a mely felõl megesküdt az Úr a ti atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, hogy nékik adja, és õ utánok az õ magvoknak.
9 És szólottam vala néktek abban az idõben, ezt mondván: Nem viselhetlek egymagam titeket;
10 Az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket elannyira, hogy oly sokan vagytok ti most, mint az égnek csillagai.
11 Az Úr, a ti atyáitoknak Istene szaporítson meg titeket ezerszerte is inkább mint most vagytok, és áldjon meg titeket, a miképen igérte néktek!
12 Miképen viselhetném én egymagam a terheiteket és a ti bajaitokat és a ti pereiteket?
13 Válaszszatok magatoknak bölcs, értelmes és a ti törzseitekben ismeretes férfiakat, és én azokat elõljáróitokká teszem.
14 És felelétek nékem, és mondátok: Jó dolog, a mit mondál, hogy míveled azt.
15 Vevém azért a ti törzseiteknek fõbbjeit, a bölcs és ismeretes férfiakat, és tevém õket elõljáróitokká: ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké, tizedesekké és tiszttartókká, a ti törzseitek szerint.
16 És megparancsolám abban az idõben a ti biráitoknak, mondván: Hallgassátok ki atyátokfiait, és ítéljetek igazságosan mindenkit, az õ atyjafiaival és jövevényeivel egyben.
17 Ne legyetek személyválogatók az ítéletben: kicsinyt úgy, mint nagyot hallgassatok ki; ne féljetek senkitõl, mert az ítélet az Istené; a mi pedig nehéznek tetszik néktek, én elõmbe hozzátok, és én meghallgatom azt.
18 És megparancsoltam néktek abban az idõben mindent, a mit cselekedjetek.
19 Azután elindulánk a Hórebtõl, és bejártuk ama nagy és rettenetes pusztát, a melyet láttatok, az Emoreusok hegyének menve, a miképen parancsolta volt az Úr, a mi Istenünk nékünk; és eljutánk Kádes-Barneához.
20 És mondám néktek: Eljutottatok az Emoreusok hegyéig, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.
21 Ímé elõdbe adta az Úr, a te Istened ezt a földet: menj fel, bírjad azt, a miképen megmondotta az Úr, a te atyáidnak Istene néked; ne félj, és meg ne rettenj!
22 Ti pedig mindnyájan hozzám járulátok és mondátok: Küldjünk embereket elõre, hogy kémleljék meg nékünk azt a földet, és hozzanak nékünk hírt az út felõl, a melyen felmenjünk, és a városok felõl, a melyekbe bevonuljunk.
23 És tetszék nékem ez a beszéd, és vevék közületek tizenkét férfiút, minden törzsbõl egyet-egyet.
24 És fordulának és felmenének a hegyre, és eljutának az Eskól völgyéig, és kikémlelék azt.
25 És võnek kezeikbe annak a földnek gyümölcsébõl, és alá hozák hozzánk, és hírt hozának nékünk és mondának: Jó az a föld, a melyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk.
26 De ti nem akartatok felmenni; hanem pártot ütétek az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsa ellen.
27 És zúgolódátok a ti sátoraitokban, és mondátok: mivelhogy gyûlöl minket az Úr, azért hozott ki minket Égyiptom földébõl, hogy adjon minket az Emoreus kezébe, és elpusztítson minket.
28 Hová mennénk fel mi? A mi atyánkfiai megrettenték a mi szíveinket, mondván: Az a nép nagyobb és szálasabb nálunknál; a városok nagyok és megerõsíttettek az égig; még Anák fiakat is láttunk ott!
29 Akkor mondám néktek: Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól;
30 Az Úr, a ti Istenetek, a ki elõttetek megy, õ hadakozik ti érettetek mind a szerint, a mint cselekedett vala veletek Égyiptomban a ti szemeitek elõtt;
31 És a pusztában, a hol láttad, hogy úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, a miképen hordozza az ember az õ fiát, mind az egész úton, a melyen jártatok, míg jutátok e helyre.
32 Mindazáltal nem hivétek az Úrnak, a ti Isteneteknek.
33 A ki elõttetek jár vala az úton, hogy helyet szemeljen ki néktek, a hol táborozzatok, éjjel tûzben, hogy megmutassa néktek az útat, a melyen járjatok, és felhõben nappal.
34 Meghallá pedig az Úr beszédetek szavát, és megharaguvék, és megesküvék, mondván:
35 E gonosz nemzetségbõl való emberek közül egy sem látja meg azt a jó földet, a mely felõl megesküdtem, hogy a ti atyáitoknak adom;
36 Kivéve Kálebet, a Jefunné fiát; õ meglátja azt, és õ néki adom azt a földet, a melyet tapodott, és az õ fiainak, mert tökéletességgel követte az Urat.
37 Még én reám is megharaguvék az Úr miattatok, mondván: Te sem mégy oda be!
38 Józsué, a Nún fia, a ki áll te elõtted, õ megy be oda; azért biztassad õt, mert õ osztja el az örökséget Izráelnek.
39 És a ti kicsinyeitek, a kikrõl szólátok hogy prédául lesznek, és a ti fiaitok, a kik nem tudnak most sem jót, sem gonoszt, azok mennek be oda, mert nékik adom azt, és õk bírják azt.
40 Ti pedig forduljatok vissza, és induljatok a pusztába, a Veres tenger felé.
41 És azt felelétek, és azt mondátok nékem: Vétkeztünk az Úr ellen, mi felmegyünk és hadakozunk mind a szerint, a mint parancsolta nékünk az Úr, a mi Istenünk! És felövezétek magatokat, kiki az õ harczi eszközeivel, és készek valátok felmenni a hegyre.
42 Monda pedig az Úr nékem: Mondd meg nékik: Ne menjetek fel, és ne harczoljatok, mert nem vagyok közöttetek: hogy meg ne verettessetek a ti ellenségeitektõl.
43 És megmondám néktek, de nem hallgattatok [rám], hanem pártot ütöttetek az Úr parancsolata ellen, és vakmerõsködétek, és felmenétek a hegyre.
44 De kijöve az Emoreus, a ki lakik vala azon a hegyen, ti ellenetek, és megkergetének titeket, mint a méhek szokták cselekedni, és vagdaltak vala titeket Szeirtõl Hormáig.
45 És visszatérétek onnét, és sírátok az Úr elõtt, de nem hallgatá meg az Úr a ti szavatokat, és nem figyele rátok.
46 És sok idõn át lakozátok Kádesben, a meddig ott lakozátok.
1 以 下 所 記 的 、 是 摩 西 在 約 但 河 東 的 曠 野 、 疏 弗 對 面 的 亞 拉 巴 、 就 是 巴 蘭 、 陀 弗 、 拉 班 、 哈 洗 錄 、 底 撒 哈 中 間 、 向 以 色 列 眾 人 所 說 的 話 。
2 從 何 烈 山 經 過 西 珥 山 、 到 加 低 斯 巴 尼 亞 、 有 十 一 天 的 路 程 。
3 出 埃 及 第 四 十 年 十 一 月 初 一 日 、 摩 西 照 耶 和 華 藉 著 他 所 吩 咐 以 色 列 人 的 話 、 都 曉 諭 他 們 。
4 那 時 、 他 已 經 擊 殺 了 住 希 實 本 的 亞 摩 利 王 西 宏 、 和 住 以 得 來 亞 斯 他 錄 的 巴 珊 王 噩 。
5 摩 西 在 約 但 河 東 的 摩 押 地 、 講 律 法 說 、
6 耶 和 華 我 們 的 神 在 何 烈 山 曉 諭 我 們 說 、 你 們 在 這 山 上 住 的 日 子 彀 了 .
7 要 起 行 轉 到 亞 摩 利 人 的 山 地 、 和 靠 近 這 山 地 的 各 處 、 就 是 亞 拉 巴 、 山 地 、 高 原 、 南 地 、 沿 海 一 帶 迦 南 人 的 地 、 並 利 巴 嫩 山 又 到 伯 拉 大 河 .
8 如 今 我 將 這 地 擺 在 你 們 面 前 、 你 們 要 進 去 得 這 地 、 就 是 耶 和 華 向 你 們 列 祖 亞 伯 拉 罕 、 以 撒 、 雅 各 、 起 誓 應 許 賜 給 他 們 和 他 們 後 裔 為 業 之 地 。
9 那 時 拉 我 對 你 們 說 、 管 理 你 們 的 重 任 、 我 獨 自 擔 當 不 起 。
10 耶 和 華 你 們 的 神 使 你 們 多 起 來 、 看 哪 、 你 們 今 日 像 天 上 的 星 那 樣 多 。
11 惟 願 耶 和 華 你 們 列 祖 的 神 、 使 你 們 比 如 今 更 多 千 倍 、 照 他 所 應 許 你 們 的 話 、 賜 福 與 你 們 。
12 但 你 們 的 麻 煩 、 和 管 理 你 們 的 重 任 、 並 你 們 的 爭 訟 、 我 獨 自 一 人 怎 能 擔 當 得 起 呢 。
13 你 們 要 按 著 各 支 派 、 選 舉 有 智 慧 、 有 見 識 、 為 眾 人 所 認 識 的 、 我 立 他 們 為 你 們 的 首 領 。
14 你 們 回 答 我 說 、 照 你 所 說 的 行 了 為 妙 。
15 我 便 將 你 們 各 支 派 的 首 領 、 有 智 慧 為 眾 人 所 認 識 的 、 照 你 們 的 支 派 、 立 他 們 為 官 長 、 千 夫 長 、 百 夫 長 、 五 十 夫 長 、 十 夫 長 、 管 理 你 們 。
16 當 時 、 我 囑 咐 你 們 的 審 判 官 說 、 你 們 聽 訟 、 無 論 是 弟 兄 彼 此 爭 訟 、 是 與 同 居 的 外 人 爭 訟 、 都 要 按 公 義 判 斷 。
17 審 判 的 時 候 、 不 可 看 人 的 外 貌 、 聽 訟 不 可 分 貴 賤 、 不 可 懼 怕 人 、 因 為 審 判 是 屬 乎 神 的 . 若 有 難 斷 的 案 件 、 可 以 呈 到 我 這 裡 、 我 就 判 斷 。
18 那 時 、 我 將 你 們 所 當 行 的 事 、 都 吩 咐 你 們 了 。
19 我 們 照 著 耶 和 華 我 們 神 所 吩 咐 的 、 從 何 烈 山 起 行 、 經 過 你 們 所 看 見 那 大 而 可 怕 的 曠 野 、 往 亞 摩 利 人 的 山 地 去 、 到 了 加 低 斯 巴 尼 亞 。
20 我 對 你 們 說 、 你 們 已 經 到 了 耶 和 華 我 們 神 所 賜 給 我 們 的 亞 摩 利 人 之 山 地 。
21 看 哪 、 耶 和 華 你 的 神 已 將 那 地 擺 在 你 面 前 、 你 要 照 耶 和 華 你 列 祖 的 神 所 說 的 上 去 得 那 地 為 業 . 不 要 懼 怕 、 也 不 要 驚 惶 。
22 你 們 都 就 近 我 來 說 、 我 們 要 先 打 發 人 去 、 為 我 們 窺 探 那 地 、 將 我 們 上 去 該 走 何 道 、 必 進 何 城 、 都 回 報 我 們 。
23 這 話 我 以 為 美 、 就 從 你 們 中 間 選 了 十 二 個 人 、 每 支 派 一 人 。
24 於 是 他 們 起 身 上 山 地 去 、 到 以 實 各 谷 、 窺 探 那 地 。
25 他 們 手 裡 拿 著 那 地 的 果 子 下 來 、 到 我 們 那 裡 、 回 報 說 、 耶 和 華 我 們 的 神 所 賜 給 我 們 的 是 美 地 。
26 你 們 卻 不 肯 上 去 、 竟 違 背 了 耶 和 華 你 們 神 的 命 令 .
27 在 帳 棚 內 發 怨 言 、 說 、 耶 和 華 因 為 恨 我 們 、 所 以 將 我 們 從 埃 及 地 領 出 來 、 要 交 在 亞 摩 利 人 手 中 、 除 滅 我 們 。
28 我 們 上 那 裡 去 呢 . 我 們 的 弟 兄 使 我 們 的 心 消 化 、 說 、 那 地 的 民 比 我 們 又 大 又 高 、 城 邑 又 廣 大 又 堅 固 、 高 得 頂 天 、 並 且 我 們 在 那 裡 看 見 亞 衲 族 的 人 。
29 我 就 對 你 們 說 、 不 要 驚 恐 、 也 不 要 怕 他 們 。
30 在 你 們 前 面 行 的 耶 和 華 你 們 的 神 、 必 為 你 們 爭 戰 、 正 如 他 在 埃 及 和 曠 野 、 在 你 們 眼 前 所 行 的 一 樣 .
31 你 們 在 曠 野 所 行 的 路 上 、 也 曾 見 耶 和 華 你 們 的 神 、 撫 養 你 們 、 如 同 人 撫 養 兒 子 一 般 、 直 等 你 們 來 到 這 地 方 。
32 你 們 在 這 事 上 卻 不 信 耶 和 華 你 們 的 神 。
33 他 在 路 上 、 在 你 們 前 面 行 、 為 你 們 找 安 營 的 地 方 、 夜 間 在 火 柱 裡 、 日 間 在 雲 柱 裡 、 指 示 你 們 所 當 行 的 路 。
34 耶 和 華 聽 見 你 們 這 話 、 就 發 怒 起 誓 說 、
35 這 惡 世 代 的 人 、 連 一 個 也 不 得 見 我 起 誓 應 許 賜 給 你 們 列 祖 的 美 地 .
36 惟 有 耶 孚 尼 的 兒 子 迦 勒 、 必 得 看 見 、 並 且 我 要 將 他 所 踏 過 的 地 賜 給 他 、 和 他 的 子 孫 、 因 為 他 專 心 跟 從 我 。
37 耶 和 華 為 你 的 緣 故 、 也 向 我 發 怒 、 說 、 你 必 不 得 進 入 那 地 。
38 伺 候 你 嫩 的 兒 子 約 書 亞 、 他 必 得 進 入 那 地 、 你 要 勉 勵 他 、 因 為 他 要 使 以 色 列 人 承 受 那 地 為 業 。
39 並 且 你 們 的 婦 人 孩 子 、 就 是 你 們 所 說 必 被 擄 掠 的 、 和 今 日 不 知 善 惡 的 兒 女 、 必 進 入 那 地 、 我 要 將 那 地 賜 給 他 們 、 他 們 必 得 為 業 。
40 至 於 你 們 、 要 轉 回 、 從 紅 海 的 路 往 曠 野 去 。
41 那 時 、 你 們 回 答 我 說 、 我 們 得 罪 了 耶 和 華 、 情 願 照 耶 和 華 我 們 神 一 切 所 吩 咐 的 、 上 去 爭 戰 、 於 是 你 們 各 人 帶 著 兵 器 、 爭 先 上 山 地 去 了 。
42 耶 和 華 吩 咐 我 說 、 你 對 他 們 說 、 不 要 上 去 、 也 不 要 爭 戰 、 因 我 不 在 你 們 中 間 、 恐 怕 你 們 被 仇 敵 殺 敗 了 。
43 我 就 告 訴 了 你 們 、 你 們 卻 不 聽 從 、 竟 違 背 耶 和 華 的 命 令 、 擅 自 上 山 地 去 了 。
44 住 那 山 地 的 亞 摩 利 人 、 就 出 來 攻 擊 你 們 、 追 趕 你 們 如 蜂 擁 一 般 、 在 西 珥 殺 退 你 們 、 直 到 何 珥 瑪 。
45 你 們 便 回 來 、 在 耶 和 華 面 前 哭 號 、 耶 和 華 卻 不 聽 你 們 的 聲 音 、 也 不 向 你 們 側 耳 。
46 於 是 你 們 在 加 低 斯 住 了 許 多 日 子 。