1 A hétnek elsõ napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, oda méne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kõ a sírról.

2 Futa azért és méne Simon Péterhez és ama másik tanítványhoz, a kit Jézus szeret vala, és monda nékik: Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették õt.

3 Kiméne azért Péter és a másik tanítvány, és menének a sírhoz.

4 Együtt futnak vala pedig mindketten: de ama másik tanítvány hamar megelõzé Pétert, és elõbb juta a sírhoz;

5 És lehajolván, látá, hogy ott vannak a lepedõk; mindazáltal nem megy vala be.

6 Megjöve azután Simon Péter [is] nyomban utána, és beméne a sírba: és látá, hogy a lepedõk ott vannak.

7 És a keszkenõ, a mely az õ fején volt, nem együtt van a lepedõkkel, hanem külön összegöngyölítve egy helyen.

8 Akkor aztán beméne a másik tanítvány is, a ki elõször jutott a sírhoz, és lát és hisz vala.

9 Mert nem tudják vala még az írást, hogy fel kell támadnia a halálból.

10 Visszamenének azért a tanítványok az övéikhez.

11 Mária pedig künn áll vala a sírnál sírva. A míg azonban siránkozék, behajol vala a sírba;

12 És láta két angyalt fehér ruhában ülni, egyiket fejtõl, másikat lábtól, a hol a Jézus teste feküdt vala.

13 És mondának azok néki: Asszony mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették õt.

14 És mikor ezeket mondotta, hátra fordula, és látá Jézust [ott] állani, és nem tudja vala, hogy Jézus az.

15 Monda néki Jézus: Asszony, mit sírsz? kit keressz? Az pedig azt gondolván, hogy a kertész az, monda néki: Uram, ha te vitted el õt, mondd meg nékem, hová tetted õt, és én elviszem õt.

16 Monda néki Jézus: Mária! Az megfordulván, monda néki: Rabbóni! a mi azt teszi: Mester!

17 Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.

18 Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és [hogy] ezeket mondotta néki.

19 Mikor azért estve vala, azon a napon, a hétnek elsõ napján, és mikor az ajtók zárva valának, a hol egybegyûltek vala a tanítványok, a zsidóktól való félelem miatt, eljöve Jézus és megálla a középen, és monda nékik: Békesség néktek!

20 És ezt mondván, megmutatá nékik a kezeit és az oldalát. Örvendezének azért a tanítványok, hogy látják vala az Urat.

21 Ismét monda azért nékik Jézus: Békesség néktek! A miként engem küldött vala az Atya, én is akképen küldelek titeket.

22 És mikor ezt mondta, rájuk lehelle, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket:

23 A kiknek bûneit megbocsátjátok, megbocsáttatnak azoknak; a kikéit megtartjátok, megtartatnak.

24 Tamás pedig, egy a tizenkettõ közül, a kit Kettõsnek hívtak, nem vala õ velök, a mikor eljött vala Jézus.

25 Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Õ pedig monda nékik: Ha nem látom az õ kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az õ oldalába, semmiképen el nem hiszem.

26 És nyolcz nap múlva ismét benn valának az õ tanítványai, Tamás is õ velök. Noha az ajtó zárva vala, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek!

27 Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd [ide] a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívõ.

28 És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem!

29 Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, a kik nem látnak és hisznek.

30 Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az õ tanítványai elõtt, a melyek nincsenek megírva ebben a könyvben;

31 Ezek pedig azért irattak meg, hogy higyjétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy [ezt] hívén, életetek legyen az õ nevében.

1 七 日 的 第 一 日 清 早 、 天 還 黑 的 時 候 、 抹 大 拉 的 馬 利 亞 來 到 墳 墓 那 裡 、 看 見 石 頭 從 墳 墓 挪 開 了 .

2 就 跑 來 見 西 門 彼 得 、 和 耶 穌 所 愛 的 那 個 門 徒 、 對 他 們 說 、 有 人 把 主 從 墳 墓 裡 挪 了 去 、 我 們 不 知 道 放 在 那 裡 。

3 彼 得 和 那 門 徒 就 出 來 、 往 墳 墓 那 裡 去 。

4 兩 個 人 同 跑 、 那 門 徒 比 彼 得 跑 得 更 快 、 先 到 了 墳 墓 .

5 低 頭 往 裡 看 、 就 見 細 麻 布 還 放 在 那 裡 . 只 是 沒 有 進 去 。

6 西 門 彼 得 隨 後 也 到 了 、 進 墳 墓 裡 去 、 就 看 見 細 麻 布 還 放 在 那 裡 .

7 又 看 見 耶 穌 的 裹 頭 巾 、 沒 有 和 細 麻 布 放 在 一 處 、 是 另 在 一 處 捲 著 。

8 先 到 墳 墓 的 那 門 徒 也 進 去 、 看 見 就 信 了 。

9 因 為 他 們 還 不 明 白 聖 經 的 意 思 、 就 是 耶 穌 必 要 從 死 裡 復 活 。

10 於 是 兩 個 門 徒 回 自 己 的 住 處 去 了 。

11 馬 利 亞 卻 站 在 墳 墓 外 面 哭 . 哭 的 時 候 、 低 頭 往 墳 墓 裡 看 、

12 就 見 兩 個 天 使 、 穿 著 白 衣 、 在 安 放 耶 穌 身 體 的 地 方 坐 著 、 一 個 在 頭 、 一 個 在 腳 。

13 天 使 對 他 說 、 婦 人 、 你 為 甚 麼 哭 。 他 說 、 因 為 有 人 把 我 主 挪 了 去 、 我 不 知 道 放 在 那 裡 。

14 說 了 這 話 、 就 轉 過 身 來 、 看 見 耶 穌 站 在 那 裡 、 卻 不 知 道 是 耶 穌 。

15 耶 穌 問 他 說 、 婦 人 、 為 甚 麼 哭 、 你 找 誰 呢 。 馬 利 亞 以 為 是 看 園 的 、 就 對 他 說 、 先 生 、 若 是 你 把 他 移 了 去 、 請 告 訴 我 、 你 把 他 放 在 那 裡 、 我 便 去 取 他 。

16 耶 穌 說 、 馬 利 亞 。 馬 利 亞 就 轉 過 來 、 用 希 伯 來 話 對 他 說 、 拉 波 尼 . ( 拉 波 尼 就 是 夫 子 的 意 思 。 )

17 耶 穌 說 、 不 要 摸 我 . 因 我 還 沒 有 升 上 去 見 我 的 父 . 你 往 我 弟 兄 那 裡 去 、 告 訴 他 們 說 、 我 要 升 上 去 、 見 我 的 父 、 也 是 你 們 的 父 . 見 我 的   神 、 也 是 你 們 的   神 。

18 抹 大 拉 的 馬 利 亞 就 去 告 訴 門 徒 說 、 我 已 經 看 見 了 主 . 他 又 將 主 對 他 說 的 這 話 告 訴 他 們 。

19 那 日 ( 就 是 七 日 的 第 一 日 ) 晚 上 、 門 徒 所 在 的 地 方 、 因 怕 猶 太 人 、 門 都 關 了 . 耶 穌 來 站 在 當 中 、 對 他 們 說 、 願 你 們 平 安 。

20 說 了 這 話 、 就 把 手 和 肋 旁 、 指 給 他 們 看 . 門 徒 看 見 主 、 就 喜 樂 了 。

21 耶 穌 又 對 他 們 說 、 願 你 們 平 安 . 父 怎 樣 差 遣 了 我 、 我 也 照 樣 差 遣 你 們 。

22 說 了 這 話 、 就 向 他 們 吹 一 口 氣 、 說 、 你 們 受 聖 靈 。

23 你 們 赦 免 誰 的 罪 、 誰 的 罪 就 赦 免 了 . 你 們 留 下 誰 的 罪 、 誰 的 罪 就 留 下 了 。

24 那 十 二 個 門 徒 中 、 有 稱 為 低 土 馬 的 多 馬 . 耶 穌 來 的 時 候 、 他 沒 有 和 他 們 同 在 。

25 那 些 門 徒 就 對 他 說 、 我 們 已 經 看 見 主 了 。 多 馬 卻 說 、 我 非 看 見 他 手 上 的 釘 痕 、 用 指 頭 探 入 那 釘 痕 、 又 用 手 探 入 他 的 肋 旁 、 我 總 不 信 。

26 過 了 八 日 、 門 徒 又 在 屋 裡 、 多 馬 也 和 他 們 同 在 、 門 都 關 了 . 耶 穌 來 站 在 當 中 說 、 願 你 們 平 安 。

27 就 對 多 馬 說 、 伸 過 你 的 指 頭 來 、 摸 ( 摸 原 文 作 看 ) 我 的 手 . 伸 出 你 的 手 來 、 探 入 我 的 肋 旁 . 不 要 疑 惑 、 總 要 信 。

28 多 馬 說 、 我 的 主 、 我 的   神 。

29 耶 穌 對 他 說 、 你 因 看 見 了 我 纔 信 . 那 沒 有 看 見 就 信 的 、 有 福 了 。

30 耶 穌 在 門 徒 面 前 、 另 外 行 了 許 多 神 蹟 、 沒 有 記 在 這 書 上 。

31 但 記 這 些 事 、 要 叫 你 們 信 耶 穌 是 基 督 、 是   神 的 兒 子 . 並 且 叫 你 們 信 了 他 、 就 可 以 因 他 的 名 得 生 命 。