1 Nem vagyok-é apostol? Nem vagyok-é szabad? Nem láttam-é Jézus Krisztust, a mi Urunkat? Nem az én munkám vagytok-é ti az Úrban?

2 Ha egyebeknek nem vagyok apostoluk, de bizony néktek az vagyok, mert az én apostolságomnak pecsétje az Úrban ti vagytok.

3 Ez az én védelmem azok ellenében, a kik vádolnak engem.

4 Nincsen-é arra jogunk, hogy együnk és igyunk?

5 Nincsen-é arra jogunk, hogy keresztyén feleségünket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is és az Úrnak atyjafiai és Kéfás?

6 Avagy csak nekem és Barnabásnak nincs-é jogunk, hogy ne dolgozzunk?

7 Kicsoda katonáskodik valaha a maga zsoldján? Kicsoda plántál szõlõt, és nem eszik annak gyümölcsébõl? Vagy kicsoda legeltet nyájat, és nem eszik a nyájnak tejébõl?

8 Vajjon emberi módon beszélem-é ezeket? vagy nem ezeket mondja-é a törvény is?

9 Mert a Mózes törvényében meg van írva: Ne kösd fel a nyomtató ökörnek száját. Avagy az ökrökre van-é az Istennek gondja?

10 Avagy nem érettünk mondja-é általában? Mert mi érettünk íratott meg, hogy a ki szánt, reménység alatt kell szántania, és a ki csépel, az õ reménységében részesnek lennie reménység alatt.

11 Ha mi néktek a lelkieket vetettük, nagy dolog- é, ha mi a ti testi javaitokat aratjuk?

12 Ha egyebek részesülnek a ti javaitokban, mért nem inkább mi? De mi nem éltünk e szabadsággal; hanem mindent eltûrünk, hogy valami akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangyélioma elé.

13 Nem tudjátok-é, hogy a kik a szent dolgokban munkálkodnak, a szent helybõl élnek, és a kik az oltár körül forgolódnak, az oltárral együtt veszik el részüket?

14 Ekképen rendelte az Úr is, hogy a kik az evangyéliomot hirdetik, az evangyéliomból éljenek.

15 De én ezek közül egygyel sem éltem. Nem azért írtam azonban ezeket, hogy velem is így történjék, mert jobb nékem meghalnom, hogysem valaki hiábavalóvá tegye az én dicsekedésemet.

16 Mert ha az evangyéliomot hirdetem, nem dicsekedhetem, mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nékem, ha az evangyéliomot nem hirdetem.

17 Mert ha akaratom szerint mívelem ezt, jutalmam van; ha pedig akaratom nélkül, sáfársággal bízattam meg.

18 Micsoda tehát az én jutalmam? Hogy prédikálásommal ingyenvalóvá tegyem a Krisztus evangyéliomát, hogy ne használjam ki [ama] szabadságomat az evangyéliom hirdetésénél.

19 Mert én, noha mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mindenkinek szolgájává tettem, hogy a többséget megnyerjem.

20 És a zsidóknak zsidóvá lettem, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt valóknak törvény alatt valóvá, hogy a törvény alatt valókat megnyerjem;

21 A törvény nélkül valóknak törvénynélkülivé, noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvényében való, hogy törvény nélkül valókat nyerjek meg.

22 Az erõtleneknek erõtelenné lettem, hogy az erõteleneket megnyerjem. Mindeneknek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket.

23 Ezt pedig az evangyéliomért mívelem, hogy részestárs legyek abban.

24 Nem tudjátok-é, hogy a kik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek.

25 Mindaz pedig a ki pályafutásban tusakodik, mindenben magatûrtetõ; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant.

26 Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegõt vagdos;

27 Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.

1 Am I not free? am I not an apostle? have I not seen Jesus our Lord? are not *ye* my work in {the} Lord?

2 If I am not an apostle to others, yet at any rate I am to you: for the seal of mine apostleship are *ye* in {the} Lord.

3 My defence to those who examine me is this:

4 Have we not a right to eat and to drink?

5 have we not a right to take round a sister {as} wife, as also the other apostles, and the brethren of the Lord, and Cephas?

6 Or *I* alone and Barnabas, have we not a right not to work?

7 Who ever carries on war at his own charges? who plants a vineyard and does not eat of its fruit? or who herds a flock and does not eat of the milk of the flock?

8 Do I speak these things as a man, or does not the law also say these things?

9 For in the law of Moses it is written, Thou shalt not muzzle the ox that is treading out corn. Is God occupied about the oxen,

10 or does he say {it} altogether for our sakes? For for our sakes it has been written, that the plougher should plough in hope, and he that treads out corn, in hope of partaking of {it}.

11 If we have sown to you spiritual things, {is it a} great {thing} if *we* shall reap your carnal things?

12 If others partake of this right over you, should not rather *we*? But we have not used this right, but we bear all things, that we may put no hindrance in the way of the glad tidings of the Christ.

13 Do ye not know that they who labour {at} sacred things eat of the {offerings offered in the} temple; they that attend at the altar partake with the altar?

14 So also the Lord has ordained to those that announce the glad tidings to live of the glad tidings.

15 But *I* have used none of these things. Now I have not written these things that it should be thus in my case; for {it were} good for me rather to die than that any one should make vain my boast.

16 For if I announce the glad tidings, I have nothing to boast of; for a necessity is laid upon me; for it is woe to me if I should not announce the glad tidings.

17 For if I do this voluntarily, I have a reward; but if not of my own will, I am entrusted with an administration.

18 What is the reward then that I have? That in announcing the glad tidings I make the glad tidings costless {to others}, so as not to have made use, as belonging to me, of my right in {announcing} the glad tidings.

19 For being free from all, I have made myself bondman to all, that I might gain the most {possible}.

20 And I became to the Jews as a Jew, in order that I might gain the Jews: to those under law, as under law, not being myself under law, in order that I might gain those under law:

21 to those without law, as without law, (not as without law to God, but as legitimately subject to Christ,) in order that I might gain {those} without law.

22 I became to the weak, {as} weak, in order that I might gain the weak. To all I have become all things, in order that at all events I might save some.

23 And I do all things for the sake of the glad tidings, that I may be fellow-partaker with them.

24 Know ye not that they who run in {the} race-course run all, but one receives the prize? Thus run in order that ye may obtain.

25 But every one that contends {for a prize} is temperate in all things: *they* then indeed that they may receive a corruptible crown, but *we* an incorruptible.

26 *I* therefore thus run, as not uncertainly; so I combat, as not beating the air.

27 But I buffet my body, and lead it captive, lest {after} having preached to others I should be myself rejected.