1 Pál, Krisztus Jézusnak foglya, és Timótheus, az atyafi, Filemonnak, a mi szeretett munkatársunknak,
2 És Appiának, a szeretettnek, és Arkhippusnak, a mi bajtársunknak, és a te házadnál való gyülekezetnek:
3 Kegyelem néktek és békesség Istentõl, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.
4 Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, emlegetvén téged az én imádságaimban,
5 Mert hallom a te szeretetedet és ama te hitedet, mely van benned az Úr Jézushoz, és minden szentek irányában,
6 Hogy a te hitedben való közösség hathatós legyen, a Krisztus ügyében, minden bennetek levõ jónak megismerése által.
7 Mert sok örömünk és vígasztalásunk van a te szeretetedben, hogy a szenteknek szíveik megvídámodtak te általad, atyámfia.
8 Annakokáért jóllehet nagy bátorságom van a Krisztusban, megparancsolni néked azt, a mi illendõ,
9 A szeretetért inkább kérlek, ilyen lévén, mint Pál, a megvénhedett, most pedig foglya is a Jézus Krisztusnak;
10 Kérlek téged az én fiamért, a kit fogságomban szûltem, Onésimusért,
11 A ki egykor tenéked haszontalan volt, most pedig mind néked, mind nékem nagyon hasznos,
12 Kit visszaküldöttem; te pedig õt, azaz az én szívemet, fogadd magadhoz!
13 Õt én magamnál akartam tartani, hogy te helyetted szolgáljon nékem az evangyéliomért [szenvedett] fogságomban;
14 De a te megkérdezésed nélkül semmit sem akartam cselekedni, hogy jótéteményed ne kényszerítésbõl, hanem szabad akaratból való legyen.
15 Mert talán azért vált meg [tõled] ideig-óráig, hogy õt, mint örökkévalót kapd vissza;
16 Nem úgy immár mint szolgát, hanem szolgánál nagyobbat, [mint] szeretett atyafit, kiváltképen nékem, mennyivel inkább pedig néked, mind testben, mind az Úrban.
17 Azért, ha engem részestársadnak tartasz, úgy fogadd õt magadhoz, mint engemet.
18 Ha pedig valamit vétett ellened, avagy adós, ezt nekem róvd fel.
19 Én Pál írtam az én kezemmel, én megfizetem: hogy [azt] ne mondjam néked, hogy te magaddal is adós vagy ezen felül nékem.
20 Bizonyára, atyámfia, jótéteményt várnék tõled az Úrban: vídámítsd meg az én szívemet az Úrban!
21 Bízván a te engedelmességedben, [így] írtam néked, tudván, hogy annál, a mit mondok, többet is fogsz cselekedni.
22 Egyúttal pedig készíts nékem szállást; mert reménylem, hogy a ti imádságaitokért néktek ajándékoztatom.
23 Köszönt téged Epafrás, az én fogolytársam a Krisztus Jézusban,
24 [Tovább]á Márk, Aristárkhus, Démás [és] Lukács, az én munkatársaim.
25 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme [legyen] a ti lelketekkel!
1 Paul, prisoner of Christ Jesus, and Timotheus the brother, to Philemon the beloved and our fellow-workman,
2 and to the sister Apphia and to Archippus our fellow-soldier, and to the assembly which {is} in thine house.
3 Grace to you and peace from God our Father, and {the} Lord Jesus Christ.
4 I thank my God, always making mention of thee at my prayers,
5 hearing of thy love and the faith which thou hast towards the Lord Jesus, and towards all the saints,
6 in such sort that thy participation in the faith should become operative in the acknowledgment of every good thing which is in us towards Christ {Jesus}.
7 For we have great thankfulness and encouragement through thy love, because the bowels of the saints are refreshed by thee, brother.
8 Wherefore having much boldness in Christ to enjoin thee what is fitting,
9 for love's sake I rather exhort, being such a one as Paul the aged, and now also prisoner of Jesus Christ.
10 I exhort thee for *my* child, whom I have begotten in {my} bonds, Onesimus,
11 once unserviceable to thee, but now serviceable to thee and to me:
12 whom I have sent back to thee: {but do *thou* receive} him, that is, *my* bowels:
13 whom *I* was desirous of keeping with myself, that for thee he might minister to me in the bonds of the glad tidings;
14 but I have wished to do nothing without thy mind, that thy good might not be as of necessity but of willingness:
15 for perhaps for this reason he has been separated {from thee} for a time, that thou mightest possess him fully for ever;
16 not any longer as a bondman, but above a bondman, a beloved brother, specially to me, and how much rather to thee, both in {the} flesh and in {the} Lord?
17 If therefore thou holdest me to be a partner {with thee}, receive him as me;
18 but if he have wronged thee anything or owe anything {to thee}, put this to my account.
19 *I* Paul have written {it} with mine own hand; *I* will repay {it}: that I say not to thee that thou owest even thine own self also to me.
20 Yea, brother, *I* would have profit of *thee* in {the} Lord: refresh my bowels in Christ.
21 Being confident of thine obedience, I have written to thee, knowing that thou wilt do even more than I say.
22 But withal prepare me also a lodging; for I hope that I shall be granted to you through your prayers.
23 Epaphras salutes thee, my fellow-prisoner in Christ Jesus;
24 Mark, Aristarchus, Demas, Luke, my fellow-workmen.
25 The grace of our Lord Jesus Christ {be} with your spirit.