1 Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekbõl, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek?

2 Kívántok [valamit,] és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.

3 Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.

4 Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.

5 Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?

6 De [majd] nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.

7 Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tõletek.

8 Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bûnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívûek.

9 Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.

10 Alázzátok meg magatokat az Úr elõtt, és felmagasztal titeket.

11 Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. A ki megszólja atyjafiát, és a ki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja. Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.

12 Egy a törvényhozó, a ki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?

13 Nosza immár ti, a kik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendõt, és kalmárkodunk, és nyerünk;

14 A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltûnik.

15 Holott ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.

16 Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.

17 A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bûne az annak.

1 Whence {come} wars and whence fightings among you? {Is it} not thence, -from your pleasures, which war in your members?

2 Ye lust and have not: ye kill and are full of envy, and cannot obtain; ye fight and war; ye have not because ye ask not.

3 Ye ask and receive not, because ye ask evilly, that ye may consume {it} in your pleasures.

4 Adulteresses, know ye not that friendship with the world is enmity with God? Whoever therefore is minded to be {the} friend of the world is constituted enemy of God.

5 Think ye that the scripture speaks in vain? Does the Spirit which has taken his abode in us desire enviously?

6 But he gives more grace. Wherefore he says, God sets himself against {the} proud, but gives grace to {the} lowly.

7 Subject yourselves therefore to God. Resist the devil, and he will flee from you.

8 Draw near to God, and he will draw near to you. Cleanse {your} hands, sinners, and purify {your} hearts, ye double-minded.

9 Be wretched, and mourn, and weep: let your laughter be turned to mourning, and {your} joy to heaviness.

10 Humble yourselves before {the} Lord, and he shall exalt you.

11 Speak not against one another, brethren. He that speaks against {his} brother, or judges his brother, speaks against {the} law and judges {the} law. But if thou judgest {the} law, thou art not doer of {the} law, but judge.

12 One is the lawgiver and judge, who is able to save and to destroy: but who art *thou* who judgest thy neighbour?

13 Go to now, ye who say, To-day or to-morrow will we go into such a city and spend a year there, and traffic and make gain,

14 ye who do not know what will be on the morrow, ({for} what {is} your life? It is even a vapour, appearing for a little while, and then disappearing,)

15 instead of your saying, If the Lord should {so} will and we should live, we will also do this or that.

16 But now ye glory in your vauntings: all such glorying is evil.

17 To him therefore who knows how to do good, and does it not, to him it is sin.